Olvasók kérdései

▪ Az 1Mózes 19:24 arról szól, hogy „az Úr” kénköves, tüzes esőt bocsátott Szodomára „az Úrtól”. Azt jelenti ez talán, hogy Isten háromság?

A háromságban hivők megpróbálnak támogatást találni tantételük számára Ábrahám és Lót beszámolójából. De a gondos, őszinte vizsgálat megmutatja, hogy az semmivel sem tanít többet a háromságról, mint az egész Biblia.

Ábrahámot „három férfi” látogatta meg, akik nyilvánvalóan Istentől jöttek. Ábrahám üdvözölte őket és ezt mondta: „Jehova, ha már kegyet találtam szemedben, kérlek, ne kerüld el a te szolgádat” (1Mózes 18:1–3). Természetesen maga Jehova Isten nem jelent meg hústestben Ábrahámnak, mivel ember nem láthatja őt, hogy életben is maradjon (2Mózes 33:20; János 1:18). Ábrahámnak azért ily módon kellett kifejeznie magát, mivel felismerte, hogy ezek a „férfiak”, s talán közülük különösen az egyik, Jehovát képviselte. Ez összhangban van más alkalmakkal, amikor Isten angyalai megjelentek az embereknek és úgy beszéltek mint „Jehova”, mivel ők a Legfelségesebb Isten mennyei képviselői voltak (vö. 1Mózes 16:7–13; Bírák 6:12–16).

Miután a „három férfi” átadta a fontos üzenetet, mely a „magra” vonatkozó jövendölést tartalmazta, a figyelmet Szodomára és Gomorára fordította. Az 1Mózes 18:22 és 19:1 verseinek összehasonlítása igazolja, hogy a „férfiak”, akik meglátogatták Ábrahámot, angyalok voltak. Amíg közülük az egyik, aki Jehovát képviselte, Ábrahámmal maradt, a másik két mennyei hírnök Szodomába ment. Ott két tanú szavával győzték meg Lótot és családját, hogy a városokra pusztulás jön és hogy a menekülés szükséges. Amikor Lót és két leánya biztonságban volt, azonnal pusztulás jött a gonosz városokra. Ezt olvassuk: „Akkor Jehova kénköves, tüzes esőt bocsátott Jehovától a mennyből Szodomára és Gomorára” (1Mózes 19:24).

Számos régebbi bibliafordításban ez a vers így hangzik: „Az Úr” tűzesőt bocsátott „az Úrtól”. Egyes kommentátorok, akik a háromságban hittek, azt állították, hogy ez azt jelenti: az Úr Jézus, az Isten Fia hozott pusztulást az Úr Istentől, az Atyától. De a héber szöveg azt mutatja, hogy mindkét hivatkozás „Jehovára” vonatkozik, aki Ábrahám, Izsák és Jákob Istene volt és aki nem azonos Jézussal (2Mózes 6:2, 3; Cselekedetek 3:13).

Ez megegyezik a héber kifejezésmóddal, ahol egy ember valamely tettéről szólva hivatkozik magára az emberre. Ezt olvassuk: „Akkor Salamon összegyűjtötte Izrael véneit . . . Salamon királyhoz.” „[Jehova] Mózeshez így szólt: ’Jöjj fel Jehovához . . .” „[Jehova] tovább mondta: . . . Én megmentem őket Jehova által” (1Királyok 8:1; 2Mózes 24:1; Hóseás 1:6, 7; Zakariás 10:12). Ugyanígy az 1Mózes 19:24 elmondja nekünk, hogy Jehova példa nélküli kénkövet és tüzet hozott saját magától, „Jehovától a mennyből”. Így ahelyett, hogy erőltetett támasz lenne a szentírásellenes háromságtan számára, ez a vers alátámasztja a Zsoltár 83:18 [Károli: 83:19] lényegét, ti.: „Hogy megtudják az emberek, hogy te, akinek neve Jehova, egyedül vagy a Legfelségesebb az egész föld felett.”

Mellesleg megemlíthetnénk, hogy ennek a beszámolónak van egy másik megvilágítása is, melyet a háromság lelkes hívei megkísérelnek felhasználni tantételük támogatásához. Azt hangsúlyozzák, hogy hárman voltak, akik megjelentek Ábrahámnak és akik Istent képviselték. Így azt állítják, hogy ez háromságot jelez.

Bár három angyal volt, ez aligha indok arra, hogy hármas istenségre utaljon, mivel ebben a beszámolóban semmi sem beszél többes számú istenségről. A német tudós, Franz Delitzsch szerint „az az elképzelés, hogy ezek hárman háromságot képviselnek, minden szempontból tarthatatlan”.

Akkor tehát miért küldött Isten három mennyei teremtményt, hogy képviseljék őt? Az angyalok eljöttek, hogy megmondják Ábrahámnak: ő és Sára fiút hoznak világra (1Mózes 18:10). Nyilvánvalóan Isten helyénvalónak találta erre a prófétai üzenetre vonatkozóan, hogy az három tanú szava által legyen bejelentve, éppen úgy, ahogy később a Törvény mondta, hogy ’két vagy három tanú vallomása alapján állhat meg egy dolog’ vagy lehet megalapozott (5Mózes 19:15; 1Timótheus 5:19). Ábrahám okkal kételkedhetett volna abban, hogy ő és Sára, figyelembe véve korukat és állapotukat, fiút hozhatnak a világra (Zsidók 11:11, 12). De a három angyal tanúsága minden bizonnyal meggyőző.