Az igaz Isten félelméből származó előnyök
„Én vagyok az Úr, Istened, ki tanítlak hasznosra, és vezetlek oly úton, a melyen járnod kell” (ÉSAIÁS 48:17).
1. Milyen szerencsétlenségeket lehetett volna elkerülni az istenfélelemmel?
HA Ádám fejlesztette volna istenfélelmét, ez megakadályozhatta volna, hogy bűnt kövessen el, ami örök halálát eredményezte, az évezredek során pedig bánatot okozott leszármazottainak. Ha Izrael ősi nemzete megfogadta volna Jehova tanácsát, hogy félje és szeresse őt, nem került volna e nép a babiloni fogságba, de Isten Fiát sem vetette volna el, ezáltal vétkessé válva vérének kiontásában. Ha a világ ma félné az Istent, nem volna korrupció a vezetésben vagy az üzletben, nem volna bűnözés, nem volna háború (Példabeszédek 3:7).
2. A minket körülvevő világban uralkodó állapotok ellenére miért kell fejlesztenünk Jehova félelmét?
2 Függetlenül azonban attól, mit tesz a világ körülöttünk, egyénenként, családonként, Jehova szolgáiból álló gyülekezetenként előnyünkre válhat, ha fejlesztjük az igaz Isten félelmét. Ez összhangban van azzal az emlékeztetővel, amelyet Mózes adott Izrael nemzetének: „mit kíván az Úr, a te Istened tőled? Csak azt, hogy féljed az Urat, a te Istenedet; hogy minden ő utain járj, és szeresd őt, és tiszteljed az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, és teljes lelkedből, megtartván az Úrnak parancsolatait . . ., hogy jól legyen dolgod!” (5Mózes 10:12, 13). Többek között milyen előnyök származnak abból, ha féljük Jehovát, az igaz Istent?
Bölcsesség — értékesebb az aranynál
3. a) Mi a legfőbb előny, amihez hozzájuthatunk? b) Mi a jelentése a Zsoltárok 111:10-nek?
3 A legfőbb előny az igazi bölcsesség. A Zsoltárok 111:10 kijelenti: „A bölcseség kezdete az Úrnak félelme.” Ez mit jelent? A bölcsesség az a képesség, hogy sikeresen tudjuk felhasználni ismereteinket a problémák megoldásában, a veszélyek elhárításában és bizonyos célok elérésében. Ez jó ítélőképességet foglal magában. Az ilyenfajta bölcsesség kezdete, az első lépés a megszerzése felé, s az alapja: Jehova félelme. Miért? Mert minden teremtmény az ő keze műve. Tőle függnek. Szabad akarattal ruházta fel az emberiséget, de nem azzal, hogy képesek legyenek sikeresen irányítani saját lépéseiket, figyelmen kívül hagyva az ő vezetését (Józsué 24:15; Jeremiás 10:23). Csak akkor lehet tartós a sikerünk, ha tisztában vagyunk az élettel kapcsolatos ezen alapvető tényekkel, és azokkal összhangban élünk. Ha Jehovát ismerve rendíthetetlenül bízunk abban, hogy Istennek kétségtelenül sikerül megvalósítani akaratát, s hogy biztosan beváltja ígéretét és képes is rá, hogy megjutalmazza a hűségeseket, akkor az istenfélelem arra indít minket, hogy bölcsen cselekedjünk (Példabeszédek 3:21–26; Zsidók 11:6).
4., 5. a) Miért nem adott igazi bölcsességet az egyetemi oktatás egy fiatalembernek? b) Hogyan tett szert ez a férfi a feleségével együtt igazi bölcsességre, és ez milyen módon változtatta meg életüket?
4 Vegyünk egy példát. Néhány évtizeddel ezelőtt egy fiatalember a Saskatchewani Egyetemre járt Kanadában. A tananyag része volt a biológia, és az evolúcióról is tanult. Miután megkapta diplomáját, atomfizikus szakra specializálódott és ösztöndíjat kapott, hogy tovább folytassa tanulmányait a Torontói Egyetemen. Tanulmányai során az atom felépítésében a rendezettség és tervezettség csodálatos bizonyítékát látta. A kérdéseire azonban nem kapott választ: Ki tervezte mindezt? Mikor? És miért? A válaszok nélkül vajon felhasználhatta egyáltalán bölcsen az ismeretét egy olyan világban, amelyben éppen háború dúlt? Mi vezette volna? Nacionalizmus? Anyagi ellenszolgáltatás utáni vágy? Tényleg igazi bölcsességre tett szert?
5 Nem sokkal azután, hogy megkapta diplomáját, ez a fiatalember feleségével együtt elkezdte tanulmányozni a Bibliát Jehova Tanúival. Isten tulajdon Szavából kezdték megkapni a hiányzó válaszokat. Megismerték a Teremtőt, Jehova Istent. Amikor Mózesről és a Vörös-tengernél történtekről tanultak, valamint Dánielről meg társairól, akik Babilonban voltak, felismerték annak fontosságát, hogy ne az embereket, hanem Istent féljék (2Mózes 14:10–31; Dániel 3:8–30). Ilyenfajta istenfélelem kezdett ösztönző erőként hatni rájuk, Jehova iránt érzett valódi szeretettel párosulva. Életmódjuk hamarosan teljesen megváltozott. Ez a fiatalember végre megismerte azt a Valakit, akinek a keze munkájáról tanult biológiatanulmányai során. Kezdte megérteni annak a Valakinek a szándékát, akinek a bölcsességét látta visszatükröződni fizikatanulmányaiban. Feleségével együtt inkább abban szeretett volna segíteni másoknak, hogy megszeressék Istent és embertársaikat, s nem használta fel tudását arra, hogy olyan eszközöket készítsen, amelyek elpusztítják embertársait. Beléptek a teljes idejű szolgák sorába mint Isten Királyságának hirdetői. Később részt vettek az Őrtorony Gileád Biblia Iskolán és kiküldték őket misszionáriusnak.
6. Ha Jehova félelmében gyökerező bölcsességünk van, milyen megfontolatlan törekvéseket fogunk kerülni, és mit teszünk inkább?
6 Természetesen nem mindenki lehet misszionárius. De mindannyian élvezhetjük azt a bölcsességet, amely Jehova félelmében gyökerezik. Ha ilyen bölcsességet fejlesztünk ki, akkor nem fogjuk mohón magunkba szívni az emberi filozófiákat, amelyeknek hívei csupán találgatják, mi is az élet valójában. A Biblia tanulmányozásának szenteljük életünket, amely könyvet az élet Forrása, Jehova Isten ihletett, aki örök életet tud adni nekünk (Zsoltárok 36:10; Kolossé 2:8). Nem válunk egy olyan gazdasági rendszer rabszolgáivá, amely már önmagában is az összedőlés szélén áll, hanem megfogadjuk Jehova tanácsát, hogy legyünk elégedettek, ha van élelmünk és ruházatunk, miközben életünkben az első helyre tesszük Istennel való kapcsolatunkat (1Timótheus 6:8–12). Nem cselekszünk úgy, mintha a jövőnk attól függne, hogy jól szituáltakká válunk-e még e világban, hanem inkább Jehova Szavának hiszünk, amely azt mondja nekünk, hogy a világ elmúlik, és annak kívánsága is, de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké (1János 2:17).
7. a) Hogyan segít a Példabeszédek 16:16, hogy kiegyensúlyozott legyen az értékítéletünk? b) Milyen jutalommal jár, ha Isten akaratának cselekvését tesszük életünk középpontjává?
7 A Példabeszédek 16:16 (Újfordítású revideált Biblia) hűen szólva így buzdít minket: „Mennyivel jobb bölcsességet szerezni [amely bölcsesség Jehova félelmével kezdődik], mint aranyat, és értelmet szerezni, mint színezüstöt!” Az ilyen bölcsesség és értelem arra indít minket, hogy Isten akaratának cselekvését tegyük életünk középpontjává. Milyen munkát bízott Isten a Tanúira, az emberiség történelmének ebben a szakaszában? Hogy prédikáljanak a Királyságáról, és segítsenek az őszinte szívű embereknek Jézus Krisztus igaz tanítványaivá válni (Máté 24:14; 28:19, 20). Ez olyan munka, amelynek jutalma igazi megelégedettség és nagy boldogság. Jó okkal mondja tehát a Biblia: „Boldog ember, a ki megnyerte a bölcseséget” (Példabeszédek 3:13).
Óvakodj a helytelen dolgok cselekvésétől
8. a) Nevezd meg az istenfélelemből származó második előnyt! b) Milyen rossztól óv meg minket? c) Hogyan válik az istenfélelem hatékony ösztönző erővé?
8 Az istenfélelmünkből származó második előny az, hogy megóv minket a rossz cselekvésétől. Azok, akik mélységesen tisztelik Istent, nem határozzák meg maguknak, hogy mi a jó és mi a rossz. Nem gondolják, hogy rossz, amit Isten jónak mond, és nem is tekintik jónak azokat a dolgokat, amelyekről Isten azt mondja, hogy rosszak (Zsoltárok 37:1, 27; Ésaiás 5:20, 21). Ezenkívül akit istenfélelem ösztönöz, az nem elégszik meg azzal, hogy csupán tudja, mit tart Isten jónak, és mit rossznak. Az ilyen ember szereti, amit Jehova szeret, és gyűlöli, amit Jehova gyűlöl. Ebből adódóan Isten alapelveivel összhangban cselekszik. Ahogyan a Példabeszédek 16:6 mondja: „az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.” Az ilyen istenfélelem hatékony ösztönző erővé válik, amellyel az ember olyasmit is véghez tud vinni, amit a saját erejéből nem volna képes megtenni.
9. Hogyan befolyásolta egy asszony döntését Mexikóban az az erős vágy, hogy ne vonja magára Isten nemtetszését, és mi volt ennek a következménye?
9 Amikor az istenfélelem még csak kialakulóban van egy személyben, már akkor meg tudja erősíteni őt abban, hogy ne tegyen olyasmit, amit bánna egész életén át. Egy állapotos asszony például Mexikóban az abortuszról kérdezte Jehova egyik Tanúját. A Tanú felolvasott neki számos idézetet, majd így érvelt: „A Teremtő előtt az élet nagyon fontos, még azoknak az élete is, akik még meg sem születtek” (2Mózes 21:22, 23; Zsoltárok 139:13–16). A klinikai vizsgálatok azt sejtették, hogy az asszony gyermeke fogyatékos lehet. Ekkor azonban az Isten Szavából megismertektől indíttatva elhatározta, hogy megtartja a gyermeket. Orvosa nem akarta többé látni, férje pedig azzal fenyegette, hogy elhagyja, de az asszony szilárd maradt. Idővel egy kislánynak adott életet — egy normális, egészséges és gyönyörű kislánynak. Hálától indíttatva megkereste a Tanúkat, akik elkezdték vele tanulmányozni Isten Szavát. Egy éven belül a férjével együtt megkeresztelkedett. Néhány évvel később örömmel töltötte el őket, hogy találkozhattak az egyik kerületkongresszuson azzal a Tanúval, aki először beszélt az asszonnyal, és bemutatták neki négyéves, bájos kislányukat. Ha helyénvaló tiszteletet mutatunk Isten iránt és erős vágyat érzünk arra, hogy ne vonjuk magunkra a nemtetszését, ez biztosan erőteljes hatással lesz életünkre.
10. Milyenfajta helytelen dolgok cselekvésével való szakításban tud megerősíteni minket az istenfélelem?
10 Az istenfélelem megerősít minket abban, hogy ellenálljunk a helytelen tevékenységek széles választékának (2Korinthus 7:1). Ha megfelelő módon fejlesztjük az istenfélelmet, ez segíthet az embernek abban, hogy szakítson a titkos bűnökkel, amelyeket csak ő és Jehova ismer. Segíthet megszabadulni az alkohol vagy a kábítószer rabságából. Egy dél-afrikai, korábban kábítószer-függőségben élő férfi elmondta: „Ahogyan ismeretet szereztem Istenről, egyben kifejlesztettem magamban az attól való félelmet is, nehogy megbántsam vagy a nemtetszését vonjam magamra. Tudtam, hogy figyel és vágyódtam rá, hogy elfogadható legyek előtte. Ez arra indított, hogy megsemmisítsem a nálam lévő kábítószert, lehúzva a toalettben.” Az istenfélelem több ezer más emberen is segített már hasonló módon (Példabeszédek 5:21; 15:3).
Védelem az emberektől való félelem ellen
11. Mely gyakori csapdától óvhat meg minket, ha egészséges módon féljük Jehovát?
11 Az egészséges istenfélelem megóv minket az emberektől való félelemtől is. Többé kevésbé a legtöbb embert kínozza az emberektől való félelem. Még Jézus Krisztus apostolai is elhagyták őt és elmenekültek, amikor a katonák elfogták a Getsemáne-kertben. Később, a főpap udvarában, szellemi egyensúlyából kibillentve és félelemtől szorongattatva Péter letagadta, hogy Jézus egyik tanítványa, és hogy egyáltalán ismeri őt (Márk 14:48–50, 66–72; János 18:15–27). De az apostolok segítséget kaptak, hogy visszanyerjék szellemi egyensúlyukat. Joákim király idejében viszont Uriáson, Semája fián olyannyira elhatalmasodott a félelem, hogy otthagyta Jehova prófétájaként végzett szolgálatát, és elmenekült az országból, de így is elfogták és megölték (Jeremiás 26:20–23).
12. a) Az emberektől való félelem elleni milyen védelemre hívja fel a figyelmet a Példabeszédek 29:25? b) Hogyan fejlődik ki az Istenbe vetett bizalom?
12 Mi segíthet valakinek, hogy legyőzze az emberektől való félelmet? Miután a Példabeszédek 29:25 figyelmeztet minket, hogy „az emberektől való félelem tőrt vet”, még hozzáfűzi: „a ki bízik az Úrban, kiemeltetik.” A Jehovába vetett bizalom a kulcs. Az ilyenfajta bizalom tudásra és tapasztalatra épül. Szavát tanulmányozva látjuk Jehova útjainak igaz voltát. Olyan eseményeket ismerünk meg, amelyek bemutatják megbízhatóságát, ígéretei beteljesedésének biztos voltát (beleértve a feltámadásét is), szeretetét és mindenható erejét. Majd pedig, amikor e szerint a tudás szerint cselekszünk, s ha Jehova utasításával összhangban járunk el, és szilárdan elutasítjuk, ami ellen óva int minket, akkor személyesen kezdjük majd átérezni szerető törődését és megbízhatóságát. Mi magunk látjuk a bizonyítékát, hogy ereje működésbe lép akarata megvalósítása végett. Belé vetett bizalmunk és ezáltal a szeretetünk is egyre nő iránta, és az az erős vágy is, hogy szeretnénk, ha nem vonnánk magunkra a nemtetszését. Az ilyen bizalom szilárd alapokra épül. Védőbástyaként szolgál az emberektől való félelem ellen.
13. Hogyan segíthet az istenfélelem a világi munkahelyünkön, otthon és az iskolában?
13 Ha istenfélelemmel párosul Jehovába vetett bizalmunk, ezáltal szilárddá válunk a helyes dolgok melletti állásfoglalásban, még ha a munkaadó állásunk elvesztésével fenyeget is, mert nem vagyunk hajlandók részt venni becstelen üzleti tevékenységeiben. (Vö. Mikeás 6:11, 12.) Az ilyen istenfélelem képessé tesz több ezer keresztényt arra, hogy állhatatosan tartson ki az igaz imádatban a hitetlen családtagok részéről jövő ellenállás dacára. Ez az iskolába járó fiataloknak is bátorságot ad, hogy Jehova Tanúiként azonosítsák magukat, és megerősíti őket abban, hogyan kezeljék osztálytársaik gúnyolódását, akik csúfot űznek a bibliai alapelvekből. Egy tizenéves Tanú ezt mondta erről: „Nem igazán érdekel, mit gondolnak. Az számít, amit Jehova gondol.”
14. Hogyan képesek Jehova szolgái sikeresen győzni, még akkor is, ha az életük forog kockán?
14 Ugyanez a meggyőződés erősíti meg az igaz keresztényeket, hogy ragaszkodjanak szilárdan Jehova útjaihoz, még akkor is, ha az életük forog kockán. Tudják, hogy számolniuk kell az üldözéssel a világ részéről. Tudatában vannak annak, hogy az apostolokat is megkorbácsolták, s Jézus Krisztust is megverték és megölték a gonosz emberek (Márk 14:65; 15:15–39; Cselekedetek 5:40; vö. Dániel 3:16–18). Jehova szolgái azonban teljes mértékben bíznak abban, hogy meg tudja őket erősíteni a kitartáshoz; hogy Isten segítségével sikerül győzniük; hogy Jehova feltétlenül meg fogja jutalmazni a hűségeseket — ha szükséges, akár azáltal, hogy életre kelti őket új világában. Istenfélelemmel párosult, Isten iránti szeretetük hatékonyan arra ösztönzi őket, hogy kerüljenek minden olyan tevékenységet, ami az ő nemtetszését vonná magukra.
15. Mi tette Jehova Tanúit képessé arra, hogy feddhetetlenek maradjanak a náci koncentrációs táborokban?
15 Ez az ösztönző erő képessé tette Jehova Tanúit, hogy szembe tudjanak nézni az 1930-as és 1940-es években a náci koncentrációs táborokban átélt borzalmakkal. Megszívlelték Jézus tanácsát, amit a Lukács 12:4, 5-ben találhatunk: „Mondom pedig néktek én barátaimnak: Ne féljetek azoktól, kik a testet ölik meg, és azután többet nem árthatnak. De megmondom néktek, kitől féljetek: Féljetek attól, a ki minekutána megöl, van arra is hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony, mondom néktek, ettől féljetek.” Így tehát Gustav Auschner, egy olyan Tanú, aki a sachsenhauseni koncentrációs táborban volt, később ezt írta: „Az SS-katona lelőtte August Dickmannt, és azzal fenyegetett, hogy lelövi azokat is, akik még megmaradtak közülünk, ha nem írunk alá egy papírt, amelyben megtagadjuk hitünket. Egyikünk sem írta alá. Sokkal inkább féltünk attól, hogy Jehova nemtetszését vonjuk magunkra, mint a golyótól.” Az emberektől való félelem megalkuváshoz vezet, de az Isten iránt érzett félelem megerősít minket a helyes dolgok melletti állásfoglalásban.
Életünk megőrzése
16. Mi tette képessé Noét arra, hogy a helyes úton maradjon évtizedeken át, míg el nem jött a Vízözön, és ez milyen eredménnyel járt rá és a családjára nézve?
16 Noé túlélte a Vízözön előtti világ utolsó napjait. Jehova elhatározta, hogy elpusztítja az akkori elvetemült világot az ember gonoszsága miatt. Addig is Noé abban a világban élt, mely telve volt erőszakkal, durva erkölcstelenséggel és nemtörődömséggel az isteni akarattal szemben. Annak ellenére, hogy Noé az igazságosságot prédikálta, „nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá” (Máté 24:39). Noé azonban nem rettent el a munkától, amelyet Isten adott neki. „Úgy cselekedék Noé; a mint parancsolta vala néki Isten, mindent akképen cselekedék” (1Mózes 6:22). Mi tartotta Noét a helyes úton éveken keresztül, egészen addig, míg el nem jött a Vízözön? A Zsidók 11:7 (Vida fordítás) megadja a választ: „amikor [Noé] felvilágosítást kapott a még nem látható eseményekről”, hithűségben „istenfélelmet” mutatott. Ennek eredményeképpen feleségével, fiaival és azok feleségeivel túlélték a Vízözönt.
17. a) Függetlenül attól, mit tesznek mások, mit kell nekünk tennünk? b) Miért azok az igazán boldog emberek, akik félik Jehovát?
17 Sok szempontból Noé napjaihoz hasonló időszakban élünk (Lukács 17:26, 27). Újra figyelmeztetés hangzik el. A Jelenések 14:6, 7 elmondja, hogy egy angyal száll az ég közepén, aki arra buzdítja az embereket minden nemzetből, törzsből és nyelvből, hogy ’féljék az Istent, és néki adjanak dicsőséget’. Függetlenül attól, mit tesznek körülötted a világban, fogadd meg ezeket a szavakat, és juttasd el e meghívást másokhoz is. Noéhoz hasonlóan cselekedj hitből és mutass istenfélelmet. Ha így teszel, ezzel megőrizheted életedet és még sokak életét. Ha fontolóra vesszük azokat az előnyöket, amelyeket az igaz Istent félők élveznek, akkor csak egyetérthetünk a zsoltár ihletett írójával, aki így énekelt: „Boldog az ember, a ki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik” (Zsoltárok 112:1).
Hogyan válaszolnál?
◻ Milyen kiemelkedő előnyök származnak abból, ha féljük az igaz Istent?
◻ Hogyan óvhat meg minket az istenfélelemben gyökerező bölcsesség?
◻ Miért segít az istenfélelem elfordulnunk a rossztól?
◻ Hogyan óv meg minket az istenfélelem az emberektől való félelemtől?
◻ Milyen kihatással van jövendő életkilátásunkra az istenfélelem?
[Képek a 16–17. oldalon]
„Boldog az ember, a ki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik” (Zsoltárok 112:1)