5. rész
A szabad akarat csodálatos ajándéka
1., 2. Milyen csodálatos ajándék képezi lelki alkatunk részét?
AHHOZ, hogy megértsük, miért engedte meg Isten a szenvedést, és hogy mit szándékozik tenni ezt illetően, mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogyan lettünk megalkotva. Ő nem csupán testet és agyat alkotott nekünk. Különleges értelmi és érzelmi képességekkel teremtett meg minket.
2 Értelmi és érzelmi alkatunk egyik alapvető része a szabad akarat. Isten belénk plántálta a szabad választás képességét. Ez valóban csodálatos ajándék volt tőle.
Hogyan lettünk megalkotva?
3—5. Miért értékeljük a szabad akaratot?
3 Figyeljük meg, milyen szerepet játszik a szabad akarat abban, hogy Isten megengedte a szenvedést. Először is gondolkozz el ezen: Vajon értékeled, hogy szabadon megválaszthatod, mit tegyél és mondj, mit egyél, és mibe öltözz, milyenfajta munkát végezz, s hogy hol és hogyan élj? Vagy szívesen vennéd, ha valaki életed minden percében előírná minden szavadat és tettedet?
4 Egyetlen normális egyén se akarja, hogy életének irányítása teljesen kicsússzon a kezei közül. Miért nem? Mert Isten így alkotott meg minket. A Biblia elmondja nekünk, hogy Isten az ő ’képére és hasonlatosságára’ teremtette meg az embert, s Isten képességeinek egyike a szabad választás (1Mózes 1:26; 5Mózes 7:6). Amikor megalkotta az embereket, őket is felruházta ugyanezzel a csodálatos képességgel — vagyis a szabad akarat ajándékával. Ez az egyik oka annak, amiért reményvesztettnek éreznénk magunkat, ha elnyomó uralkodók rabszolgáivá kellene lennünk.
5 A szabadság utáni vágy tehát nem véletlen, mivel Isten a szabadság Istene. A Biblia ezt mondja: „Ahol Jehova szelleme van, ott szabadság van” (2Korinthus 3:17). Ezért adott Isten szabad akaratot nekünk, amely része valódi lelki alkatunknak. Mivel ismerte, hogyan működik majd az elménk és az érzelmünk, tudta, hogy csakis szabad akarattal lehetünk a legboldogabbak.
6. Hogyan teremtette meg Isten az agyunkat, hogy az összhangban működjön a szabad akarattal?
6 A szabad akarat ajándékával együtt Isten képességet adott a gondolkodásra, az ügyek mérlegelésére, a döntéshozatalra és arra, hogy megkülönböztessük egymástól a jót és a rosszat (Zsidók 5:14). A szabad akarat tehát egy intelligens választáson alapul. Nem értelem nélküli robotnak lettünk megalkotva, aminek nincs saját akarata. S nem is úgy lettünk megteremtve, mint az állatok, akik az ösztönüktől vezérelve cselekednek. Csodálatos agyunk úgy lett megtervezve, hogy a választás szabadságával összhangban működhessen.
A legjobb kezdet
7., 8. Milyen nagyszerű kezdetet biztosított Isten első szüleinknek?
7 Isten gondoskodását mutatja, hogy első szüleink, Ádám és Éva a szabad akarat ajándékával együtt mindent megkapott, amit ésszerű módon elvárhatott. [Isten] egy hatalmas, parkszerű Paradicsomba helyezte őket. Anyagi bőségnek örvendtek. Tökéletes elmével és testtel rendelkeztek, ezért nem kellett volna megöregedniük, megbetegedniük vagy meghalniuk — örökké élhettek volna. Tökéletes gyermekeik születhettek volna, akikre szintén boldog, örökké tartó jövő várt volna. S az egyre növekvő népesség megelégedést találhatott volna az egész föld Paradicsommá alakításának munkájában (1Mózes 1:26–30; 2:15).
8 A Biblia a következő kijelentést teszi mindazzal kapcsolatban, amiről Isten gondoskodott: „Isten látta mindazt, amit alkotott, és íme, az igen jó volt” (1Mózes 1:31). A Biblia még ezt is mondja Istenről: „Tevékenysége tökéletes” (5Mózes 32:4). Igen, a Teremtő tökéletes kezdetet biztosított az emberi családnak. Jobb nem is lehetett volna. Milyen gondoskodónak is bizonyult Isten!
Szabadság bizonyos korlátok között
9., 10. Miért kell a szabad akaratnak megfelelően szabályozottnak lennie?
9 De vajon Isten korlátlan szabadságot szándékozott adni? Képzelj el egy forgalmas várost közlekedési szabályok nélkül, ahol mindenki arra mehet és olyan sebességgel, ahogy neki tetszik. Szívesen vezetnél ilyen körülmények között? Nem, ez valóságos közlekedési anarchia lenne és minden bizonnyal sok balesethez vezetne.
10 Ez történne az Istentől kapott szabad akarattal is. A korlátlan szabadság anarchiához vezet egy társadalomban. Törvényekre van szükség, amelyek irányítják az emberi tevékenységeket. Isten Szava ezt mondja: „Viselkedjetek úgy, mint szabad emberek, és soha ne használjátok mentségként a szabadságotokat a gonoszságra” (1Péter 2:16, Jerusalem Bible). Isten azt akarja, hogy a szabad akarat a közjót szolgálja. Nem abszolút szabadságot akart adni nekünk, hanem viszonylagos szabadságot, amely alá van rendelve a törvény hatalmának.
Kinek a törvényei?
11. Ki által megszabott törvények iránti engedelmességgel lettünk megtervezve?
11 Ki által megszabott törvények iránti engedelmességre lettünk megtervezve? Az 1Péter 2:16 (Jerusalem Bible) versének második részében a következő megállapítás található: „Senkinek nem vagytok a rabszolgái, kivéve Istennek.” Ez nem elnyomó rabszolgaságot jelent, hanem inkább azt, hogy úgy lettünk megtervezve, hogy akkor vagyunk a legboldogabbak, ha alárendeljük magunkat Isten törvényeinek (Máté 22:35–40). Az ő törvényei sokkalta jobb útmutatóról gondoskodnak, mint bármely ember alkotta törvény. „Én, Jehova, én vagyok a te Istened, aki megtanítalak téged arra, ami javadra válik, aki arra az útra vezetlek, amelyen járnod kell” (Ésaiás 48:17).
12. Milyen választási szabadsággal rendelkezünk Isten törvényein belül?
12 Ugyanakkor Isten törvényei, a maguk határain belül, nagy választási szabadságot tesznek lehetővé. Ez az oka a nagy változatosságnak és ez teszi elbűvölővé az emberi családot. Gondolj csak a különféle ételekre, ruhákra, zenékre, művészetekre és otthonokra szerte a világon. Bizonyára mindannyian jobban örülünk annak, hogy jogunkban áll magunknak választani ezekben a dolgokban, mintha valaki más döntene helyettünk.
13. A saját érdekünkben milyen fizikai törvényeknek kell engedelmeskednünk?
13 Úgy lettünk hát megteremtve, hogy akkor vagyunk a legboldogabbak, amikor engedelmeskedünk az emberi viselkedésre vonatkozó isteni törvényeknek. Ugyanez a helyzet az Isten fizikai törvényeinek való alárendeltséggel is. Ha például figyelmen kívül hagyjuk a gravitáció törvényét és leugrunk egy magas helyről, akkor megsebesülünk vagy meghalunk. Ha figyelmen kívül hagyjuk testünk belső törvényeit és abbahagyjuk az evést, a vízivást vagy a lélegzést, akkor meghalunk.
14. Honnan tudjuk, hogy az emberek nem úgy lettek megteremtve, hogy függetlenek legyenek Istentől?
14 Miként minden kétséget kizáróan úgy lettünk megteremtve, hogy szükségünk van az Isten fizikai törvényeinek való alárendeltségre, teremtetésünk folytán az is szükséges, hogy alárendeljük magunkat Isten erkölcsi és társadalmi törvényeinek (Máté 4:4). Az emberek nem úgy lettek megteremtve, hogy függetlenek legyenek Alkotójuktól, és mégis sikeresek. Jeremiás próféta ezt mondja: „Nem a járókelő emberre tartozik, hogy irányítsa lépteit. Fenyíts meg engem, ó, Jehova” (Jeremiás 10:23, 24). Így tehát az ember minden tekintetben úgy lett megteremtve, hogy Isten uralma alatt, nem pedig a maga uralma alatt éljen.
15. Vajon nehezek voltak Isten törvényei Ádám és Éva számára?
15 Az Isten törvényei iránti engedelmesség nem lett volna nehéz első szüleink számára. Az inkább a maguk és az egész emberi család jólétét szolgálta volna. Ha az első pár Isten törvényeinek a korlátai között marad, az mindannyiuknak a lehető legjobb lett volna. Sőt akkor ma az öröm csodálatos Paradicsomában élnénk szerető, egységes emberi családként! Nem lett volna gonoszság, szenvedés és halál.
[Kép a 11. oldalon]
A Teremtő tökéletes kezdetet biztosított az embereknek
[Kép a 12. oldalon]
Szívesen vezetnél sűrű forgalomban, ha nem lennének közlekedési szabályok?