A testvéri vonzalom nyitjára találni

„Egészítsétek ki . . . az isteni önátadásotokat testvéri vonzalommal” (2PÉTER 1:5–7, New World Translation).

 1. Mi az egyik fő oka annak, hogy Jehova népének összejövetelei annyira boldog alkalmak?

EGYSZER egy orvos, aki nem tartozott Jehova Tanúi közé, részt vett az Őrtorony Gileád Biblia Iskola diplomaátadási ünnepségén, ahol is diplomát kapott a lánya, aki misszionáriusi képzésben részesült. Olyan nagy hatással volt az orvosra a boldog sokaság, hogy úgy gondolta: ezek az emberek biztosan nagyon egészségesek. Mi tette olyan boldoggá ezt a sokaságot? És egyébként is, mi teszi boldog alkalommá Jehova népének minden összejövetelét a gyülekezetekben, a körzetgyűléseken és a kerületkongresszusokon? Nemde az egymás iránt tanúsított testvéri vonzalmuk? Kétségtelenül a testvéri vonzalom az egyik oka annak, hogy úgy mondják: nincs még egy olyan vallási csoport, amelynek oly nagy örömet, boldogságot és elégedettséget jelent a vallás, mint Jehova Tanúinak.

 2., 3. Melyik két görög szó áll kapcsolatban azzal, hogy miként érezzünk egymás iránt, és melyek a megkülönböztető jellegzetességeik?

² Számítanunk kell arra, hogy ilyenfajta testvéri vonzalmat látunk, ha tekintetbe vesszük Péter apostolnak az 1Péter 1:22-ben található szavait: „Most, hogy megtisztítottátok lelketeket az igazság iránti engedelmesség által — aminek eredménye képmutatás nélküli testvéri vonzalom —, tiszta szívből, bensőségesen szeressétek egymást” (NW). Az itt „testvéri vonzalomnak” fordított görög szó egyik alapeleme a philia (vonzalom). Jelentése szoros kapcsolatban áll az agapé szó jelentésével, amelyet általában ’szeretet’-nek fordítanak (1János 4:8). Noha a testvéri vonzalmat és a szeretetet gyakran felcserélik egymással, mindkettőnek megvannak a sajátos jellegzetességei. Nem volna szabad összekevernünk a kettőt, amiként sok bibliafordító teszi. (Ebben és a következő cikkben mindkét szóval foglalkozunk.)

³ Ami e két görög szó közötti különbséget illeti, egy tudós megjegyezte, hogy a philia „minden kétséget kizáróan melegségre, bensőségre és vonzalomra utaló szó”. Ezzel szemben az agapé inkább az elmével van kapcsolatban. Ennélfogva: noha azt az utasítást kaptuk, hogy szeressük (agapé) ellenségeinket, nem vonzódunk hozzájuk. Miért nem? Mert „jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok” (1Korinthus 15:33). Péter apostol szavai szintén rámutatnak a különbségre: „Egészítsétek ki . . . a testvéri vonzalmatokat szeretettel” (2Péter 1:5–7, NW; vö. János 21:15–17, NW).a

Példák az igen különleges testvéri vonzalomra

 4. Miért táplált különleges vonzalmat egymás iránt Jézus és János?

⁴ Isten Szava számos nagyszerű példáról számol be nekünk az igen különleges testvéri vonzalmat illetően. Az ilyen különleges vonzalom nem valamiféle szeszélyből ered, hanem kiváló tulajdonságok értékelésén alapul. A legismertebb példa erre minden bizonnyal az a vonzalom, amelyet János apostol iránt táplált Jézus Krisztus. Nem kétséges, hogy Jézus minden hűséges apostola iránt testvéri vonzalmat táplált, és alapos oka volt erre (Lukács 22:28). Ezt oly módon is kimutatta, hogy megmosta a lábukat, leckét adva ezzel az alázatosságból (János 13:3–16). De Jézus különleges vonzalmat táplált János iránt, amelyről János több ízben is említést tesz (János 13:23; 19:26; 20:2, NW). Még ha okkal vonzódott is Jézus a tanítványaihoz és apostolaihoz, János valószínűleg okot adott Jézusnak arra, hogy különleges vonzalmat tápláljon iránta, mert ő mélyebb értékelést tanúsított Jézus iránt. Megfigyelhetjük ezt János írásaiban — az evangéliumában és ihletett leveleiben egyaránt. Hányszor de hányszor említi a szeretetet ezekben az írásokban! Hogy János nagyobb értékelést tanúsított Jézus szellemi tulajdonságai iránt, az abból is megfigyelhető még, amit a János 1. és 13—17. fejezetben írt le, valamint azokból a szavakból, amelyekkel újra meg újra Jézus ember előtti létezésére utal (János 1:1–3; 3:13; 6:38, 42, 58; 17:5; 18:37).

 5. Mit mondhatunk arról a különleges vonzalomról, amelyet Pál és Timótheus táplált egymás iránt?

⁵ Hasonlóképpen, azt az igen különleges testvéri vonzalmat sem szeretnénk figyelmen kívül hagyni, amelyet Pál apostol és keresztény társa, Timótheus táplált egymás iránt, s amelynek minden bizonnyal az volt az alapja, hogy nagyra értékelték egymás tulajdonságait. Pál nagyszerű dolgokat mond Timótheusról az írásaiban, mint például: „nincsen velem senki hozzá hasonló indulatú, a ki igazán szívén viselné dolgaitokat . . . Az ő kipróbált voltát pedig ismeritek, hogy miképen atyjával a gyermek, együtt szolgált velem az evangyéliom ügyében” (Filippi 2:20–22). Sok olyan személyes utalást találunk Pál Timótheushoz írt leveleiben, amelyek feltárják a Timótheus iránti, melegségtől áthatott vonzalmát. Példának okáért, figyeld meg az 1Timótheus 6:20-at: „Óh Timótheus, őrizd meg a mi rád van bízva.” (Lásd még: 1Timótheus 4:12–16; 5:23; 2Timótheus 1:5; 3:14, 15.) Főleg akkor kap hangsúlyt Pálnak e fiatalember iránti különleges vonzalma, ha összehasonlítjuk Pál Timótheushoz írt leveleit a Titushoz írt levelével. Timótheust biztosan ugyanilyen érzésekkel töltötte el a barátságuk, amint az Pálnak a 2Timótheus 1:3, 4-ben feljegyzett szavaiból is látható: „szüntelen gondolok reád könyörgéseimben . . ., kívánván téged látni, megemlékezvén a te könyhullatásaidról, hogy örömmel teljesedjem be.”

 6., 7. Hogyan érzett egymás iránt Dávid és Jonatán, s miért?

⁶ A Héber Iratok úgyszintén nagyszerű példákkal szolgálnak nekünk; gondoljunk csak Dávidra és Jonatánra. Azt olvassuk, hogy miután Dávid megölte Góliátot, „a Jonathán lelke egybeforrt a Dávid lelkével, és Jonathán úgy szerette őt, mint a saját lelkét” (1Sámuel 18:1). Annak nagyraértékelése, hogy Dávid példás buzgalommal állt ki Jehova nevéért és félelmet nem ismerve iramodott neki, hogy szembeszálljon Góliáttal, az óriással, kétségkívül arra indította Jonatánt, hogy különleges vonzalmat tápláljon Dávid iránt.

⁷ Jonatán olyannyira vonzódott Dávidhoz, hogy saját életét is kockára tette, csak hogy megvédje őt Saul királytól. Jonatán sohasem neheztelt meg azért, hogy Jehova Dávidot választotta ki Izrael következő királyának (1Sámuel 23:17). Dávid ugyanilyen mélységes vonzalmat táplált Jonatán iránt, ami abból is nyilvánvaló, hogy Jonatán halálát gyászolva ezt mondta: „Sajnállak testvérem, Jonathán, kedves valál nékem nagyon, hozzám való szereteted csudálatra méltóbb volt az asszonyok szerelménél.” Való igaz, hogy lelkes nagyraértékelés jellemezte a kapcsolatukat (2Sámuel 1:26).

 8. Melyik két nő juttatta kölcsönösen kifejezésre a másik iránti különleges vonzalmát, és miért?

⁸ Van egy másik példa is a Héber Iratokban, s ez arról a különleges vonzalomról számol be nekünk, amely két nő — Naómi és megözvegyült menye, Ruth — részéről nyilvánult meg. Emlékezz csak vissza, mit mondott Ruth Naóminak: „Ne unszolj, hogy elhagyjalak, hogy visszaforduljak tőled. Mert a hova te mégy, oda megyek, és a hol te megszállsz, ott szállok meg; néped az én népem, és Istened az én Istenem” (Ruth 1:16). Vajon nem azt a következtetést kell ebből levonnunk, hogy Naómi magaviselete és Jehovával kapcsolatos beszéde hozzájárult ahhoz, hogy nagyraértékelést mutató reagálásra ösztönözze Ruthot? (Vö. Lukács 6:40.)

Pál apostol példája

 9. Mi mutatja, hogy Pál a testvéri vonzalom példája volt?

⁹ Amint már láttuk, Pál apostol igen különleges vonzalmat táplált Timótheus iránt. De azzal, hogy általában véve is melegségtől áthatott testvéri vonzalmat nyilvánított ki a testvérei iránt, úgyszintén csodálatos példát mutatott. Elmondta az efézusi véneknek, ’hogy három esztendeig éjjel és nappal meg nem szűnt könnyhullatással inteni mindenkit’. Melegségtől áthatott testvéri vonzalom? Ehhez kétség nem fér! És ők ugyanígy éreztek Pál iránt. Amikor meghallották, hogy többé nem fogják őt látni, „nagy sírásra fakadtak; és Pálnak nyakába borulva csókolgaták őt” (Cselekedetek 20:31, 37). Nagyraértékelésen alapuló testvéri vonzalom? Bizony az! Pál testvéri vonzalma a 2Korinthus 6:11–13-ban feljegyzett szavaiból is látszik: „A mi szánk megnyílt ti néktek, korinthusiak, a mi szívünk kitárult. Nem mi bennünk vagytok szorosságban, hanem szorosságban vagytok a ti szívetekben. Viszonzásul (mint gyermekeimnek szólok) tárjátok ki [szélesitsétek ki, Báró Szepesy féle fordítás, 1835] ti is szíveteket.”

10. A testvéri vonzalom milyen hiánya vezetett oda, hogy Pál beszélt a megpróbáltatásairól a 2Korinthus 11. fejezetében?

¹⁰ Nyilvánvaló, hogy sok korinthusiban nem volt meg a nagyraértékelésből fakadó testvéri vonzalom Pál apostol iránt. Ennélfogva némelyek közülük így panaszkodtak: „a levelei ugyan súlyosak és kemények; de a maga jelenvolta erőtelen, és beszéde silány” (2Korinthus 10:10). Ezért van az, hogy Pál mint „fő-fő apostolokra” utalt rájuk, és indíttatva érezte magát arra, hogy elmondja nekik, milyen megpróbáltatások közepette tartott ki, amint azok feljegyzésre is kerültek a 2Korinthus 11:5, 22–33-ban.

11. Milyen tanúbizonysággal rendelkezünk, ami Pálnak a thessalonikai keresztények iránti vonzalmát illeti?

¹¹ Hogy Pál melegségtől áthatott vonzalmat érzett azok iránt, akiknek szolgált, az különösen az 1Thessalonika 2:8-ban található szavaiból válik nyilvánvalóvá: „Minthogy gyengéd vonzalmat érzünk irántatok, nagy örömmel közöltük veletek nem csupán az Isten jó hírét, hanem a saját lelkünket is, mivel szeretteinkké lettetek” (NW). Valójában olyannyira vonzódott ezekhez az új testvérekhez, hogy amikor nem bírta már tovább a várakozást — mivel nagyon szerette volna tudni, miként tartanak ki az üldöztetés közepette —, elküldte hozzájuk Timótheust, aki jó hírt hozott felőlük, s ez nagyon felüdítette Pált (1Thessalonika 3:1, 2, 6, 7). Helyesen jegyzi meg az Insight on the Scriptures: „A testvéri vonzalom szoros szálai fűzték össze Pált azokkal, akiknek szolgált.”

Nagyraértékelés — a testvéri vonzalom nyitja

12. Milyen dolgok adnak okot arra, hogy melegségtől áthatott vonzalmat mutassunk ki a testvéreink iránt?

¹² Kétségtelen, hogy a testvéri vonzalom nyitja a nagyraértékelés. Vajon nincsenek olyan tulajdonságai Jehova minden önátadott szolgájának, melyeket nagyra értékelünk, s amelyek hatására vonzalom ébred bennünk és megszeretjük őket? Mi mindannyian Isten Királyságát és az ő igazságosságát keressük először. Mindannyian derekas harcot vívunk három közös ellenségünk ellen, melyek: Sátán és démonai, a Sátán ellenőrzése alatt álló gonosz világ és a bukott testben örökölt önző hajlamok. Vajon nem úgy kellene mindig gondolkodnunk, hogy testvéreink a tőlük telhető legjobbat nyújtják tekintetbe véve a körülményeket? A földön mindenkire érvényes, hogy vagy Jehova, vagy Sátán oldalán áll. Önátadott testvéreink és testvérnőink Jehova oldalán állnak — igen, a mi oldalunkon —, és éppen ezért megérdemlik testvéri vonzalmunkat.

13. Miért tápláljunk melegségtől áthatott vonzalmat a vének iránt?

¹³ Mit mondhatunk a véneink iránti nagyraértékelésről? Vajon nem kellene külön melegséget éreznünk a szívünkben irántuk, ha tekintetbe vesszük, miként fáradoznak a gyülekezet érdekében? Mindannyiunkhoz hasonlóan, nekik is gondoskodniuk kell saját magukról és a családjukról. Ezenfelül ugyanolyan kötelezettségeik vannak, mint nekünk, a személyes tanulmányozást, a gyülekezeti összejövetelek látogatását és a szántóföldi szolgálatban való részvételt illetően. Azonkívül ott van még az a kötelezettségük is, hogy felkészüljenek az összejövetelek egyes programrészeire, nyilvános előadásokat tartsanak és törődjenek a gyülekezetben felmerülő problémákkal, amelyek esetenként többórás bírói meghallgatásokat is magukban foglalnak. ’Az ilyen férfiakat’ valóban meg akarjuk ’becsülni’ (Filippi 2:29, NW).

A testvéri vonzalom kinyilvánítása

14. Mely írásszövegek kötik a lelkünkre, hogy mutassuk ki a testvéri vonzalmat?

¹⁴ Ahhoz, hogy örömet szerezzünk Jehovának, Jézus Krisztushoz és Pálhoz hasonlóan ki kell nyilvánítanunk a testvéri vonzalom meleg érzését a hívőtársaink iránt. Ezt olvassuk: „a [testvéri vonzalomban] gyengéd vonzalmat érezzetek egymás iránt” (Róma 12:10, Kingdom Interlinear). „A [testvéri vonzalomról] pedig nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket Isten tanított arra, hogy egymást szeressétek” (1Thessalonika 4:9, Int). „Maradjon meg köztetek a [testvéri vonzalom]” (Zsidók 13:1, Int). Égi Atyánk biztosan örül, amikor kimutatjuk a testvéri vonzalmat földi gyermekei iránt!

15. Milyen módjai vannak a testvéri vonzalom kinyilvánításának?

¹⁵ Az apostoli időkben a keresztényeknél az volt a szokás, hogy „szent csókolással” vagy „szeretet csókjával” köszöntötték egymást (Róma 16:16; 1Péter 5:14). Ez igazán a testvéri vonzalom kinyilvánítása! Napjainkban a föld legtöbb részén inkább az a helyénvaló, ha őszinte, barátságos mosollyal és egy határozott kézfogással nyilvánítjuk azt ki. A latin-amerikai országokban — mint például Mexikóban — üdvözlésként megölelik egymást testvéreink, ami a vonzalom igazi kinyilvánítása. E testvérek részéről megnyilvánuló, melegségtől áthatott vonzalom talán részben megmagyarázza, miért oly nagy a növekedés az ő országaikban.

16. Milyen lehetőségeink vannak arra, hogy kimutassuk a testvéri vonzalmat a Királyság-termünkben?

¹⁶ Amikor belépünk a Királyság-terembe, vajon minden lehetőt megteszünk azért, hogy kinyilvánítsuk a testvéri vonzalmat? Ez arra fog indítani, hogy buzdító szavakat mondjunk, különösen azoknak, akik lehangoltnak látszanak. Azt az utasítást kaptuk, hogy ’beszéljünk vigasztalóan a lehangolt lelkekhez’ (1Thessalonika 5:14, NW). Minden bizonnyal ez is egy módja annak, hogy éreztessük másokkal a testvéri vonzalom melegét. Egy másik nagyszerű mód az, ha kifejezzük nagyraértékelésünket egy kiváló nyilvános előadásért, egy programrész jó kidolgozásáért, egy tanulóbeszédet tartó társunk igen nagy erőfeszítéséért a Teokratikus Szolgálati Iskolán és így tovább.

17. Hogyan érte el egy vén, hogy vonzódjon hozzá a gyülekezet?

¹⁷ Hogyan vélekedünk arról, hogy az összejövetel után — ha nincs túl késő — étkezésre vagy esetleg egy kis falatozásra hívjunk meg különböző személyeket az otthonunkba? Nemde hagynunk kellene, hogy Jézusnak a Lukács 14:12–14-ben található tanácsa vezessen minket? Egyszer egy volt misszionáriust elnöklőfelvigyázónak neveztek ki egy olyan gyülekezetben, ahol a többiek más rasszhoz tartoztak. Érzékelte a testvéri vonzalom hiányát, úgyhogy hozzáfogott a helyzet orvoslásához. Hogyan? Vasárnaponként étkezésre hívta meg a különböző családokat. Év végére mindannyian kifejezésre juttatták az iránta érzett, melegségtől áthatott testvéri vonzalmukat.

18. Hogyan mutathatjuk ki a testvéri vonzalmat beteg testvéreink és testvérnőink iránt?

¹⁸ Ha beteg egy testvérünk vagy testvérnőnk — akár otthon van, akár kórházban —, a testvéri vonzalom arra fog indítani, hogy megismertessük vele törődésünket. Vagy mit mondjunk azokról, akik szanatóriumokban élnek? Miért ne tennénk meg, hogy személyes látogatást teszünk náluk, felhívjuk őket telefonon vagy feladunk nekik egy lapot így nyilvánítva ki melegségtől áthatott érzéseinket?

19., 20. Hogyan mutathatjuk meg, hogy kiszélesedett a testvéri vonzalmunk?

¹⁹ Amikor ilyenfajta testvéri vonzalmat nyilvánítunk ki, megkérdezhetjük magunktól: „Személyválogató vagyok a testvéri vonzalom terén? Az olyan tényezők, mint a bőrszín, a műveltség vagy az anyagi javak befolyással vannak az én esetemben a testvéri vonzalom kifejezésre juttatására? Vajon ki kell még szélesítenem a testvéri vonzalmamat, miként Pál apostol buzdította arra a korinthusi keresztényeket?” A testvéri vonzalom arra fog indítani, hogy pozitív módon tekintsünk testvéreinkre, nagyra értékelve a jó oldalaikat. A testvéri vonzalom abban is segítségünkre lesz, hogy irigykedés helyett inkább örüljünk a testvéreink szellemi előmenetelének.

²⁰ A testvéri vonzalomnak ezenfelül készenlétbe kell állítania minket arra, hogy segítséget nyújtsunk testvéreinknek a szolgálatban. Olyannak kell lennie, mint amilyennek (a 92-es) énekünk írja le:

„Kedvesen buzdítsd a gyengéket,

Hogy ők is bátran beszéljenek.

Segítsd az újabb testvéreket!

Erősítsd őket, hogy ne féljenek!”

21. Milyen reagálásra számíthatunk, ha kimutatjuk a testvéri vonzalmat?

²¹ Így hát ne felejtsük el, hogy a testvéri vonzalom kinyilvánításakor az az alapelv érvényes, amelyet Jézus a Hegyi beszédében jelentett ki: „Adjatok, néktek is adatik; jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak a ti öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek néktek, a melylyel ti mértek” (Lukács 6:38). Hasznunkra válik, ha kimutatjuk a testvéri vonzalmat és kinyilvánítjuk nagyrabecsülésünket azok iránt, akik hozzánk hasonlóan Jehova szolgái. Valóban boldogok azok, akik örömüket lelik abban, hogy kifejezésre juttatják testvéri vonzalmukat!

[Lábjegyzet]

Hogyan válaszolnál?

◻ Mely görög szavak állnak kapcsolatban az érzelmeinkkel, és miben különböznek e szavak egymástól?

◻ Mi a nyitja a testvéri vonzalomnak?

◻ Milyen Írás szerinti példáink vannak a különleges testvéri vonzalomra?

◻ Miért tápláljunk melegségtől áthatott vonzalmat a testvéreink és a vének iránt?

[Kép a 15. oldalon]

Péter apostol arra buzdította testvéreit, hogy testvéri vonzalommal egészítsék ki a hitüket és egyéb keresztényi tulajdonságaikat