Istenfélelem — Vajon javadra válhat-e?
„Féld az igaz Istent, és tartsd meg a parancsait. Mert ez az ember összes kötelessége” (Prédikátor 12:13, [12:15, Károli]).
1, 2. a) Mire kell alapoznunk Isten-imádatunkat? b) Mit követel meg tőlünk ezen kívül Isten? (5Mózes 10:12).
IDEGENÜL hangzik-e számodra ez a kifejezés: istenfélelem? Sokan úgy vélik, hogy ha valóban szeretik Istent, nem kell őt félniük is. De vajon valóban mindkettőre szükségünk van? S ha igen, hogyan válik a javunkra az istenfélelem?
2 Az Írások azt mutatják, hogy istenimádatunknak és szolgálatunknak szereteten kell alapulnia. Jézus világossá tette ezt, amikor azt mondta, hogy szeressük Jehovát egész szívünkkel, lelkünkkel, elménkkel, és erőnkkel (Márk 12:30). Az ő Szava is aláhúzza, hogy mennyire fontos félnünk Istent. A Prédikátor 12:13 [12:15, Károli] határozottan megparancsolja: „Féld az igaz Istent, és tartsd, meg a parancsait. Mert ez az ember összes kötelessége.” Talán következetlen Jehova, amikor arra kér minket, hogy féljük őt és ugyanakkor szeressük is?
3. Mit kell szem előtt tartanunk a félelemmel kapcsolatban?
3 Valójában nem – ha figyelembe vesszük, hogy többféle félelem létezik. Amikor az emberek félelemre gondolnak, általában olyan kóros érzés jár az eszükben, amely kiöli a reményt és elkeserít bennünket. Jehova nyilván nem akarja, hogy ilyesmit érezzünk őiránta! Mennyei Atyánk azt akarja, hogy úgy közeledjünk hozzá, mint a gyermek az atyjához, bízva atyai szeretetében, és ugyanakkor félve attól, hogy nemtetszését váltsuk ki. Ez a fajta félelem segít abban, hogy engedelmesek maradjunk mennyei Atyánk iránt, amikor kísértést érzünk arra, hogy rosszat tegyünk. Ez helyes „istenfélelem”, amit a kereszténynek éreznie kell (Zsidók 5:7; 11:7).
4. Milyenfajta félelmet szüntet meg a szeretet?
4 Jehova Isten nem olyan, mint egy érzéketlen bíró, aki csak bünteti a szolgáit, valahányszor megbotlanak. Inkább szereti őket, és azt akarja, hogy sikeresek legyenek. Ha tehát hibázunk vagy bűnt követtünk el, Jehova félelme ne tartson vissza attól, hogy beszéljünk róla ővele (1János 1:9; 2:1). Jehova iránti tiszteletteljes félelmünk nem attól való félelem, hogy keményen elutasít vagy eltaszít minket. Ahogyan az 1János 4:18-ban olvassuk: „A szeretetben nincs félelem, hanem a tökéletes szeretet kiűzi a félelmet, mivel a félelem visszatart.” A „tökéletes szeretet” azonban nem szünteti meg a mély tiszteletet és a helyes félelmet, amit Jehova iránt mint Teremtőnk és Életadónk iránt kell éreznünk (Zsoltárok 25:14).
Vegyük figyelembe az előnyeit
5. a) Csakis hogyan lehet megszerezni a bölcsességet? b) Mi késztetett egy korábbi kábítószerélvezőt arra, hogy megváltoztassa ostoba életmódját?
5 Vizsgáljunk meg néhányat azon előnyök közül, amelyek „Jehova félelméből” erednek. Például, elvezet minket az igazi bölcsesség elnyeréséhez. Az emberek sokféle módon próbálkoztak és semmilyen erőfeszítést nem sajnáltak, csak hogy elnyerjék ezt a bölcsességet, mégis kudarcot vallottak, mivel figyelmen kívül hagytak egy lényeges alapelvet: „Jehova félelme a bölcsesség kezdete” (Zsoltárok 111:10; Példabeszédek 9:10). Figyeld csak meg, hogyan segített ez a félelem egy korábbi kábítószerélvezőt, hogy bölcsen tudjon cselekedni: „Amikor megismertem Istent, kifejlesztettem magamban az iránt való félelmet is, hogy megbántsam őt vagy nemtetszését vonjam magamra. Tudtam, hogy figyel engem, és szerettem volna helyeselt állapotban lenni az ő szemében. Mindez arra indított, hogy megsemmisítsem a birtokomban levő kábítószert, a toalettbe dobva az egészet.” Ez a férfi úrrá lett a rossz szokásain, átadta az életét Jehovának, és ma az ő szolgája Johannesburgban, Dél-Afrikában.
6. Hogyan jelent védelmet „Jehova félelme” a rossz dolgokkal szemben, és hova vezet el bennünket?
6 Szeretnéd elkerülni azt, ami rossz? „Jehova félelme a gonosz gyűlölése” (Példabeszédek 8:13). Igen, ez a helyes félelem azt eredményezi, hogy mentes maradsz sokféle rossz szokástól, amit Isten elítél úgymint a dohányzástól, a kábítószerélvezettől, a részegeskedéstől, és a szexuális erkölcstelenségtől. Azonkívül, hogy Jehova tetszését élvezed, megvéded magadat sok rettenetes dologtól, ami más emberekkel történik, beleértve félelmetes betegségeket, amelyeknek azok kiteszik magukat (Róma 1:26, 27; 12:1, 2; 1Korinthus 6:9, 10; 1Thessalonika 4:3–8). Az istenfélelem nem csupán abban segít, hogy megóvd magadat attól, ami rossz és fajtalan, hanem elvezet ahhoz, ami tiszta és egészséges, mivel arra oktatnak minket, hogy „Jehova félelme tiszta” (Zsoltárok 19:9, [19:10, Károli]).
7, 8. a) Hogyan tapasztalta egy fiatal lány, hogy „Jehova félelme” boldogsághoz vezet? b) Említs meg további előnyöket, amelyek Jehova félelméből erednek.
7 A boldogság olyan cél, amelyre a legtöbb ember törekszik. Te hogyan érheted el? Isten Szava ezt mondja: „Boldog az a férfi, aki féli Jehovát” (Zsoltárok 112:1; 128:1) Ezt igazolja egy tizenéves lány tapasztalata is. Ez a lány mindenféle törvénytelen szexnek adta át magát, spiritiszta lett és lopott is. Azután elkezdte tanulmányozni a Bibliát, és látta, hogy Jehovára kell hallgatnia és őt kell félnie. Ezt mondja: „Jehova megismerése a legjobb dolog, ami megtörténhetett velem. Jehova oly sokat segített nekem, hogy megtaláljam az igazságot és boldog legyek! Úgy érzem, igen sokkal tartozom neki, mert megnyitotta a szememet, és megadta a lehetőséget, hogy valóban őrá gondoljak és megtaláljam őt. Most azért én is segíteni akarok másoknak, hogy ők is megtalálják a boldogságot.”
8 Jehova azt is megígéri, hogy megjutalmazza ’azokat, akik félik az ő nevét’ (Jelenések 11:18). Továbbá, „Jehova félelme élethez vezet, és az ember megelégedetten tölti el az éjszakát; nem látogatja meg őt a rossz” (Példabeszédek 19:23). Valóban, „Jehova félelme” meghozza nekünk mindazt, amire bármikor szükségünk van. Amikor alázatossággal párosul, az eredmény: „gazdagság, dicsőség, és élet” (Példabeszédek 22:4, 10:27).
9. Miért vezet „Jehova félelme” az egyedüli életúthoz, amely bölcsességet tükröz? (Jób 28:28; Mikeás 6:9).
9 Vajon nem ad-e mindez teljes buzdítást nekünk arra, hogy féljük az igaz Istent? Igen, „Jehova félelme” követelő szükségesség. Mindahhoz elvezet, ami igazi megelégedést ad: ez pedig ritka élmény manapság. Milyen buzdítók ezek az ihletett szavak: „Jóllehet a bűnös százszor is vétkezhet és hosszú ideig folytathatja, ahogy neki tetszik, mégis tudom, hogy jóra fordul a dolguk azoknak, akik az igaz Istent félik, mivel őt félték. De egyáltalán nem fordul jóra a dolga a gonosznak, és nem hosszabbítja meg napjait, amelyek olyanok, mint az árnyék, mivel nem féli az Istent!” (Prédikátor 8:12, 13). Melyik ember nem szeretné, ha az ügyei „jóra fordulnának”? De csak azok részesülnek ebben a kellemes élményben, akik félik az Istent (Zsoltárok 145:19).
10. Milyen létfontosságú okok indítsanak arra, hogy féljük Istent?
10 Nem kell-e mindennek arra a szilárd elhatározásra indítania minket, hogy mély tiszteletet, igen, egyfajta félelmet érezzünk mennyei Atyánk, Jehova iránt? Valójában egészséges rettegést kell éreznünk attól, hogy nemtetszését vonjuk magunkra. Mélységesen értékeljük egész szerető-kedvességét és jóságát, amit irántunk tanúsított. Mindenünk, amink van, őtőle van (Jelenések 4:11). Azonkívül, ő a Legfőbb Bíró, a Mindenható, akinek hatalmában áll halálra adni azokat, akik engedetlenek iránta. „Félelemmel és rettegéssel munkálkodjatok saját megmentéseteken” — sürget Pál apostol (Filippi 2:12; Hóseás 3:5; Lukács 12:4, 5).
11. a) Milyen magatartást kerüljenek a keresztények ezekben az utolsó napokban? b) Milyen szellemet kell kifejlesztenünk?
11 Semmi jele itt annak, hogy esetleg elnyerhetnénk a megmentést valamiféle affektáltan érzelgős magatartás által, a lehető legkevesebbet végezve és azt remélve, hogy a dolgok valahogy majd csak jóra fordulnak. Nem ilyen magatartást tanúsítanak ma a keresztények, akik ezekben az utolsó napokban arra törekszenek, hogy jó kapcsolatot tartsanak fenn azzal, aki egyenesen a szívükbe lát és aki ismeri legtitkosabb gondolataikat és szándékaikat (Jeremiás 17:10). Jehova csak azokat részesíti elismerésben, akik helyesen ismerik őt. Ezt mondja: „Mert arra tekintek, az elnyomottra és a megtört szelleműre és aki reszket, szavaimtól” (Ésaiás 66:2).
Meg kell tanulnunk félni Jehovát
12. a) Milyen tekintetben volt Izrael nemzete kiváltságosabb helyzetben, mint a többi nemzet? b) Mit várt el tőlük Jehova viszonzásképpen?
12 Ha megvizsgáljuk, hogyan bánt Jehova Izraellel, az további erőteljes benyomást gyakorol az elménkre és belénk vési, mennyire szükséges félnünk Jehovát. Egyetlen más nemzet sem tapasztalt akkora gondoskodást és figyelmet a világegyetem szuverén Ura részéről (5Mózes 4:7, 8, 32–36; 1Sámuel 12:24). Az izraeliták saját szemükkel látták, mit tett Jehova az egyiptomiakkal, akik — mivel nem félték őt — rabszolgasorsba döntötték és elnyomták az ő népét. Vajon mit várt el tőlük viszonzásul? „Gyűjtsd egybe a népet, férfiakat és nőket, kicsinyeket és idegen lakosokat, akik kapuidon belül vannak, hogy meghallhassák, és megtanulhassák, hogyan kell félniük Jehovát, a ti Isteneteket, és gondoskodjanak e törvény minden szavának végrehajtásáról. És a fiaik, akik nem tudják, hallják meg és tanulják meg félni Jehovát, a ti Isteneteket minden napon, amíg éltek azon a földön, amelyre átkeltetek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek azt” (5Mózes 31:12, 13; 14:23).
13. Mivel kell a szülőknek elsődlegesen törődniük a gyermekeikkel kapcsolatban?
13 Miként az izraelitáknak, Isten mai szolgáinak is ’meg kell tanulniuk félni Jehovát’. Mily nagy felelősséget jelent ez mindannyiunk számára — különösképpen a szülők számára! Szülők, kérdezzétek. meg magatoktól: ’Hogyan segíthetek a gyermekeimnek abban, hogy olyan legyen a szívük, amely féli Jehovát?’ Egy napon, amikor felnőnek és elköltöznek hazulról, mi jelent majd biztosabb védelmet gyermekeiteknek szellemi, elmebeli vagy anyagi vonatkozásban, mint az ilyen szív? Jehova maga hangsúlyozza ennek fontosságát, amikor így érvel: „Bárcsak olyanná lenne szívük, hogy félnének engem és mindig megtartanák parancsolatomat, hogy határtalan ideig jól legyen dolguk nekik és az ő gyermekeiknek!” (5Mózes 5:29; 4:10).
14. Nevezz meg egy tényezőt, amit a szülőknek szem előtt kell tartaniuk, ha a gyermekeiket Jehova félelmére akarják nevelni, és magyarázd meg, hogyan kell alkalmazni azt a gyakorlatban.
14 Bármelyik keresztény, aki családot nevelt fel, készségesen egyetért azzal, hogy ez bizony nem könnyű feladat. Mindazonáltal, Isten ihletett Szava számos lényegbevágó tényezőt ajánl a szülők figyelmébe. Az egyik az, hogy akkor kell elkezdeni, amikor a gyermekek még fiatalok. Mennyire fiatalok? Amikor az izraelitáknak egybe kellett gyűlniük, hogy oktatásban részesüljenek Jehovától, a „kicsinyek”-re is vonatkozott ez a parancs (5Mózes 29:10–13; 31:12,13). Nyilvánvaló, hogy az izraelita asszonyok a kisbabáikkal együtt jöttek el az ilyen alkalomra, mivel mindannyiuknak ott kellett lenniük a hallgatóságban. Már ’kora gyermekségüktől’ meg kellett tanulniuk a fiaiknak és a leányaiknak, hogy csendben és nyugton kell maradniuk és figyelmesen kell hallgatniuk az ilyen összejöveteleken (2Timótheus 3:15). Hozzátok hát el a „kicsinyeiteket” az összejövetelekre. Vonjátok be őket a szántóföldi szolgálatba is olyan korán, amilyen korán csak lehet. Sok fiatal megtanulta, hogyan kell felkínálni egy folyóiratot vagy egy traktátust, mielőtt még iskolába járt volna. Kezd el korán a „kicsinyeid” oktatását, tanítsd meg őket apránként arra, hogy „féljék Jehovát”.
15. Melyik a második tényező, és hogyan valósíthatják meg azt a szülők?
15 További tényező az, hogy legyünk következetesek. Ezt úgy tehetjük meg, hogy mindig ragaszkodunk Isten Szavához a nevelésben, a fegyelmezésben, és a gyermekeinknek nyújtott oktatásban. Még akkor is legyél következetes, amikor kikapcsolódásról, szórakozásról van szó, és engedd, hogy a bibliai alapelvek szabják meg, hogy mit szabad tenni az ilyen alkalmakkor (Efézus 6:4). Ez erőfeszítést követel, amint Isten Szava világosan feltárja, amikor ezt mondja: „És ezek a szavak, amelyeket ma parancsolok neked, legyenek a te szívedben; és vésd be azokat a te fiaidba, és beszélj azokról, amikor a házadban ülsz és amikor úton jársz, és amikor lefekszel és amikor felkelsz” (5Mózes 6:4–9; 4:9; 11:18–21). Ez a következetesség az évek során igen sokat tehet annak érdekében, hogy segíts a gyermekeidnek olyan szívet kifejleszteni, amely féli Jehovát.
16. a) Melyik a harmadik tényező, és miért olyan fontos az? b) Milyen kérdéseket tehetnek fel maguknak a szülők?
16 A szülőknek arra is kell törekedniük, hogy bevéssék gyermekeik elméjébe és szívébe, hogy ők maguk is mint szülők, „Jehovát félők” (Zsoltárok 22:23, [22:24, Károli]). Egyik módja ennek az, hogy alkalmazzák a teokratikus tanácsot, amikor a gyermekeiket tanítják és fegyelmezik. Ez a harmadik tényező, amit figyelembe kell venniük. Kérdezd meg magadtól: ’Rendszeresen tartok-e bibliatanulmányozást a gyermekeimmel?’ ’Teljes mértékben felhasználom-e a fiatal gyermekeimnél az olyan segédeszközöket, mint Az én könyvem bibliai történetekről és Hallgass a Nagy Tanítóra?’ ’Amikor pedig egy kicsit nagyobbak lesznek, felhasználom-e az Ifjúságodat tedd eredményessé! című kiadványt, és a „Fiatalok kérdezik. . .” cikkeket az Ébredjetek!-ből?’ ’Gondoskodom-e számukra egészséges kikapcsolódásról és szórakozásról, amelynek nincs káros hatása a gyermekeimre?’ ’Elfogadom-e, amit Jehova szervezete mond a magasabb szintű oktatásról?’ ’Annak megfelelően tájékoztatom és tanítom-e a gyermekeimet?’ ’Olyan célokat tűzök-e ki számukra, amelyek segítenek nekik abban, hogy „istenfélők” legyenek?’ (Zsidók 5:7).
17. Kinek a javát szolgálja az, ha a gyermekek megtanulják félni Jehovát? Szemléltesd ezt.
17 Nemcsak a gyermekeid merítenek hasznot és örömet, hanem te magad is, ha mindent elkövetsz, hogy „Jehova félelmében” tanítsd őket. Például egy Tanú, aki egy nap végén — saját szavai szerint — úgy érezte, mintha „csatában összevissza szabdalták” volna, elgondolkozott azon, hogy vajon minek van egyáltalán értelme, amikor meghallotta hét éves kislányát Jehovához imádkozni. Könnyek szöktek a szemébe és elszorult a torka, amikor ezt hallotta a kislánya imájában: „Szerető Jehova, köszönöm neked mindazt a jót, amit ma értem tettél. És köszönöm neked a tápIálékomat is. Segítsd a börtönben és a koncentrációs táborokban, levő összes testvéreket, hogy legyen ennivalójuk, Jehova, és az összes sovány testvért és testvérnőt más országokban. Segíts nekik is, hogy legyen elegendő ennivalójuk, Jehova. És akik betegek, segítsd őket, hogy jobban legyenek, hogy elmehessenek az összejövetelekre. Add, hogy az angyalok őrizzenek engem, amikor éjszaka alszom, Jehova, és anyut is meg aput is, meg a testvéremet, és a nagymamit meg a nagypapát, és az összes testvért és testvérnőt az igazságban. Fiad, Jézus által, Ámen.”
18. Hogyan vagyunk kölcsönösen hatással egymásra Jehova félelme tekintetében?
18 Ebben a Jehova félelméről szóló témában jusson eszünkbe, hogy egymásra hatással vagyunk azzal is, milyen példát mutatunk. A szülők hatással vannak a gyermekeikre. A vének és kisegítő szolgák hatással vannak a gyülekezeteikre. Az utazó-felvigyázók hatással vannak azokra, akiket kiszolgálnak. Nyilvánvaló, hogy emiatt kaptak utasítást Izrael királyai arra, hogy életük minden napján olvassák Isten Törvényét, hogy „megtanulják félni Jehovát” (5Mózes 17:18–20). Az a példa, amit a király mutatott Jehova félelme terén, az egész nemzetre kihatással volt.
19. Mit igazol a történelem az izraelitákkal kapcsolatban?
19 A történelem amellett a tény mellett tanúskodik, hogy Izrael mint nemzet, elvesztette Jehova félelmét. Azt hitték, hogy mivel templomuk van Jeruzsálemben, az a védelmükre szolgál, mint valami „varázsszer” vagy szerencse-tárgy, függetlenül attól, hogy engedelmeskednek-e vagy sem Isten Törvényének (Jeremiás 7:1–4; Mikeás 3:11, 12). De tévedtek! Jeruzsálem és a temploma is elpusztult. Később, amikor mint nemzet helyreálltak, megint elmulasztottak helyes félelmet tanúsítani Jehova iránt (Malakiás 1:6). Sokat tanulhatunk abból a tapasztalatból, amivel a következő cikk foglalkozik.
20. Hogyan összegezhetnénk, hogy miért kell félnünk Jehovát?
20 Jusson eszünkbe tehát, hogy Jehova félelme nem csökkenti az iránta érzett szeretetünket; inkább erősíti és növeli azt. Összes parancsa iránti engedelmességünk nemcsak azt bizonyítja, hogy féljük Jehovát, hanem azt is, hogy szeretjük őt. Mindkettő lényeges. Az egyik nem létezhet a másik nélkül. Mennyire fontos tehát, hogy a szülők azt a Jehova iránti istenfélelmet és a szeretetet beoltsák a gyermekeikbe! És mily nagy örömet hoz ez mind az időseknek, mind a fiataloknak! Bárcsak azt éreznénk tehát, amit a zsoltáros, aki ezt mondta: „Egyre irányítsd szívemet, hogy félje nevedet” (Zsoltárok 86:11).
Szempontok, amelyeket fontolóra kell venni
◻ Hogyan lehetséges szeretni és egyben félni is Jehovát?
◻ Milyen előnyökkel jár az, ha valaki féli Jehovát?
◻ Melyik három tényező segíthet a szülőknek abban, hogy a gyermekeikben olyan szívet fejlesszenek ki, amely féli Jehovát?
◻ Hogyan vagyunk kölcsönösen hatással egymásra Jehova félelme tekintetében?