Tanács, amely „sóval fűszerezett”

„A ti beszédetek legyen mindig kellemes, sóval fűszerezett, hogy tudjátok, hogyan kell mindenkinek válaszolnotok” (Kolossé 4:6).

 1., 2. Miért különösen fontos, hogy a keresztény tanács „sóval fűszerezett” legyen?

A TÖRTÉNELEM folyamán a só különleges szerepet játszott az ételek elkészítésében. Egyrészt a tartósításban, másrészt az íz javítására, ugyanannyira, hogy só nélkül sok ételt édeskésnek vagy ízetlennek érzünk. Éppen ezért, amikor Pál azt írta, hogy a keresztények beszéde „sóval fűszerezett” legyen, azt mondta, hogy a beszédünk építő legyen, valamint elfogadható és hatásos. (Kolossé 4:6.) Ez különösen érvényes, midőn tanácsot adunk. Éspedig miért?

² A tanácsadás célja nem csupán információ közlése. Sok esetben az, akinek tanácsot kell adnunk, rendelkezik bizonyos ismerettel a bibliai alapelvek tekintetében, amelyek az ő helyzetére illenek, de vagy nehézségei vannak az alkalmazás terén, vagy nem látja be azok fontosságát. Ezért a krisztusi tanácsadás valódi kihívás az egyén gondolkozásmódjának megváltoztatására. (Galata 6:1; Efézus 4:11, 12.) Ebből adódik a „só” szükségessége.

 3. Milyen segítséggel látja el Jehova a keresztény tanácsadókat?

³ Bizony, kihívás a tanácsadás, és ahhoz, hogy meg tudjunk felelni neki, ismeretre és megkülönböztető képességre van szükségünk. (Példabeszédek 2:1, 2, 9; 2Timótheus 4:2.) Szerencsére, Jehova gondoskodott a Bibliáról, amely nem csupán a kellő ismeretet tartalmazza, hanem sokféle tanácsadási példát is Isten emberei részéről, akik jó megkülönböztető képességgel rendelkeztek. Néhány ilyen példa megvizsgálása segít hatásosabb tanácsadóvá válnunk.

Nézzük a „Csodás Tanácsost”

 4. Hogyan kell Jézus Krisztust utánoznia a keresztény vénnek, midőn tanácsot ad a gyülekezetnek?

⁴ Vegyük figyelembe például Jézust, a „Csodás Tanácsost”. (Ésaiás 9:6.) Az első évszázad végén, Jézus tanácsadó leveleket küldött Ázsia körzetének hét gyülekezetéhez. Ezek a levelek követendő például szolgálhatnak a vének számára, ha tanácsot kell adniuk a saját gyülekezetüknek — és ugyanezeket a szabályokat alkalmazhatják éppen olyan jól akkor is, ha egyes személyeknek adnak tanácsot. Jézus komoly nehézségeket említett meg: hitehagyást, „Jezábel” befolyását, lanyhaságot, anyagiasságot, és így tovább. (Jelenések 2:4, 14, 15, 20–23; 3:1, 14–18.) És Jézus nyíltan tárgyalta meg e nehézségeket. Nem volt kérdéses, hogy mit akart mondani az illető gyülekezetnek. Ma, amikor a gyülekezet vénei akarnak tanácsot adni gyülekezetüknek, Jézus példája szerint meg kell hogy „sózzák” a tanácsukat alázatossággal és kedvességgel. (Filippi 2:3–8; Máté 11:29.) Másrészt, ugyancsak Jézust utánozva, őszinték kell hogy legyenek. Ne legyen olyan határozatlan és általános a tanácsuk, hogy a gyülekezet ne értse meg a lényeget.

 5., 6. Milyen további leckét kap a keresztény vén Jézusnak a hét gyülekezethez intézett üzenetéből?

⁵ Figyeljük meg azt is, hogy Jézus, ahol lehetséges volt, először határozottan dicsérte a gyülekezetet, végül pedig építő buzdítással fejezte be a tanácsot. (Jelenések 2:2, 3, 7; 3:4, 5.) A krisztusi tanácsadók is meg kell hogy sózzák tanácsaikat, dicsérettel és buzdítással. Amint egy tapasztalt vén megjegyezte: „Bizony, nem sokat értek el, ha csak szidjátok a testvéreket. ” Ha komoly tanácsot adnak a vének, ne úgy adják, hogy a testvérek elcsüggesztve érezzék magukat, hanem inkább erősítésnek érezzék a tanácsot és úgy határozzanak, hogy a jövőben jobban csinálják. (Vö. 2Korinthus 1:1–4.)

⁶ Mit mondjunk végül Jézusnak a Smirnabeli és Filadelfiabeli gyülekezetnek küldött üzenetéről? Ezeket a testvéreket nem bírálta. Hanem, mivel komoly megpróbáltatásokon mentek át, kitartásra buzdította őket. (Jelenések 2:8–11; 3:7–13.) A keresztény felvigyázók is ne csak akkor adjanak tanácsot, amikor helyreigazításra van szükség, hanem mindig legyenek készek megdicsérni a testvéreiket jó munkájukért és kitartásra buzdítani őket. (Róma 12:12.)

Használjunk szemléltetéseket

 7., 8. a) Miképpen volt „sóval fűszerezett” Jézus tanácsa követőihez? b) Miért értékesek a szemléltetések, ha tanácsot adunk?

⁷ Egy másik alkalom, amikor Jézus tanácsot adott, a tanítványainak az a vitája volt, hogy ki legyen az első a mennyek Királyságában. Jézus ezért keményen megdorgálhatta volna a követőit. Ő ehelyett ’sóval fűszerezte, ízesítette’ szavait. Előszólítván egy kisgyermeket, így szólt: „Aki megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a legnagyobb a mennyek királyságában” (Máté 18:1–4; Lukács 9:46–48). A tanács világos volt, de ugyanakkor kedves és építő. Kimutava, hogy a mennyek Királysága egészen más, mint e világ királyságai, Jézus arra buzdította követőit, hogy legyenek alázatosak, és így próbálta megszüntetni a vita okát.

⁸ Figyeljük meg, milyen hatásos tanítási módszert használt Jézus ez esetben. Élő szemléltetést, egy gyermeket! Bölcs tanácsadók gyakran „sózzák” meg szemléltetéssel szavaikat, mivel ezek hangsúlyozni tudják a dolog vagy ügy komolyságát, és segíthetnek a tanács elfogadójának érvelni és új megvilágításban látni a dolgot. A szemléltetések gyakran csökkentik a feszültséget.

 9. Milyen bibliai példákban találunk még szemléltetéseket tanácsadáskor?

⁹ Midőn Jehova Isten figyelmeztette Kaint, hogy súlyos bűn elkövetésének veszélye fenyegeti, élénken ecsetelte a bűnt, mint egy vadállatot. Ezt mondta: „Bűn ólálkodik az ajtó előtt és rád van vágyódása” (1Mózes 4:7). Amikor Jónás haragudott, mivel Jehova megkímélte a bűnbánó ninivebelieket, Isten lopótököt rendelt, hogy árnyékot vessen a fejére. És amikor a növény elhervadt és Jónás méltatlankodott emiatt, Jehova így szólt: „Te szánod a tököt . . . Én pedig ne szánjam Ninivét, a nagy várost, a melyben több van tizenkétszer tízezer embernél? ” (Jónás 4:5–11, Károli). Valóban erőteljes tanács!

10. Hogyan alkalmazott egy mai keresztény tanácsadó szemléltetést, hogy egy fiatal leány megértse szülei indítékát?

¹⁰ Hasonlóképpen járt el egy utazó felvigyázó is. Amikor egy fiatal lány kijött a sodrából, mivel a szülei korlátozták a társaságát, a felvigyázó a következő szemléltetéssel igyekezett segíteni rajta: „Ugye, te szeretsz varrni? Képzeld el, hogy sok időt eltöltesz azzal, hogy egy szép ruhát varrj a barátnődnek. De amikor neki ajándékozod, azt tapasztalod, hogy a padlót törli fel vele. Hogy esne az neked? ” A kislány elismerte, hogy kiborulna. A szolga erre így folytatta: „Így látják ezt a te szüleid is. Sok időt eltöltöttek, amíg felneveltek, és büszkék rád. Ezért azt szeretnék, ha olyan társaságba kerülnél, amelyik jól bánik veled, nem olyan emberek közé, akik végül kárt okoznak neked. ” A szemléltetés segített a leánynak megérteni, mit akartak tenni a szülei.

Tegyünk fel kérdéseket

11. Hogyan alkalmazott Jehova kérdéseket eredményesen, midőn tanácsot adott Jónásnak?

¹¹ Amikor Jehova beszélt Jónással annak oktalan haragjáról, megfigyelhetted, hogy ő is tett fel kérdéseket. Midőn Jónás azon dühöngött, hogy nem pusztult el Ninive és szeretett volna meghalni, Jehova így szólt hozzá: „Méltán gerjedtél-e haragra? ” Jónás nem felelt. Ezért engedte Jehova a lopótököt felnőni, majd elhervadni. Erre Jónás kétszeresen felbőszült. Jehova pedig megkérdezte tőle: „Avagy méltán haragszol-e a tök miatt? ” Ezúttal válaszolt Jónás: „Méltán haragszom mindhalálig. ” Most, hogy a próféta felelt Jehovának, ő továbbment, és összehasonlította Jónásnak egy növény miatti magatartását az ő Ninive iránti magatartásával s feltette neki a döntő kérdést: „Én pedig ne szánjam Ninivét? ” (Jónás 4:4, 9, 11, Károli). Így Jónás olyan tanácsot kapott, hogy utánozza Jehova magatartását a bűnbánó niniveiek iránt.

12. Milyen értéke van a kérdéseknek a tanácsadásban? Szemléltesd.

¹² Igen, a kérdezés segít a tanácsadónak megtudni, miképp gondolkozik a tanácsot igénylő személy. A kérdések segítenek az illetőnek is világosabban megérteni saját problémáit és indítékait is. Egy valaki például kitart amellett, hogy joga van arra, hogy igyon, mielőtt haza hajt. Őszintén azt hiszi, hogy ’Nem hat rám az alkohol! ’ Egy jó barátja a következőképpen érvelhet előtte: ’De tételezzük fel, hogy balestbe keveredsz, nem a te hibádból. Mi lesz a rendőrség véleménye, ha kimutatják, hogy ittál? És tételezzük fel azt is, hogy az alkohol azért egy kicsit befolyásolja a reflexeidet. Igazán szeretnél úgy vezetni, hogy a reflexeid nem 100 százalékosak? Megéri a kockázatvállalást csupán egy ital? ’

13. Hogyan alkalmazta egy tanácsadó a Bibliát kérdésekkel együtt a tanácsadáshoz? Miért volt eredményes?

¹³ A krisztusi tanács mindig a Bibliára van alapozva. És ahol csak lehetséges, a keresztény tanácsadók valóban a Bibliát használják tanácsadáskor. Hatásos segítség. (Zsidók 4:12.) Szemléltetetésül: Egy tapasztalt vén segíteni próbált valakin, aki már nem tevékeny a prédikáló-szolgálatban. A vén felhívta a figyelmet Jézusnak arra a példázatára, amelyik az emberről szól, akinek volt két fia, mindkettőjüket kérte, hogy menjenek ki a szőlőbe dolgozni. Az első azt ígérte, hogy elmegy, de nem ment el. A másik azt mondta, nem megy, de végül is úgy döntött, hogy mégis elmegy. (Máté 21:28–31.) Aztán megkérdezte a tanácsadó: „A két fiú közül melyikéhez hasonlít a te mostani viselkedésed? ” A hírnök gyorsan felfogta a lényeget, különösen, amikor a tanácsadó így folytatta: „Mit gondolsz, hogyan látja Jehova, a szőlő tulajdonosa a te helyzetedet? ”

14. Milyen más helyzetekben lehet értékes eszköz a kérdés tanácsadáskor?

¹⁴ Hasonló a helyzet, amikor olyanoknak kívánunk segíteni, akik kétségekkel, házassági vagy családi gondokkal küzdenek, vagy azoknak, akiknek egyénekkel vannak nehézségeik, vagy próbateljes körülmények közé kerültek.a Ügyes kérdések hozzásegítik a tanácsolandókat, hogy érveljenek, megvizsgálják magukat, és helyes következtetéshez jussanak.

Hallgass gondosan

15. a) Mit mulasztott el megtenni Jób három ’vigasztalója’? b) Hogyan segít a keresztény tanácsadónak a hallgatás?

¹⁵ Ne felejtsd el azonban, hogy a kérdés feltevése azt is magában foglalja, hogy hallani akarod a választ. (Példabeszédek 18:13.) A tanácsadónak nem szbad beleesni abba a csapdába, amely megfogta Jób három „vigasztalóját” . Jób beszélt nekik, de ők nem nagyon figyeltek rá. Ők már kitalálták elméjükben, hogy Jób saját bűnei miatt szenved. (Jób 16:2; 22:4–11.) Ezzel szemben a krisztusi tanácsadó gondosan figyel, hallgat. Így észre tudja venni a jelentős szüneteket vagy hang elcsuklásokat, amelyek jelzik, hogy az egész történetet még nem mondták el. Kiegészítő kérdések talán felszínre hozzák azt a gondolatot, amelyik ott bujkál hátul az illető elméjében. (Vö. Példabeszédek 20:5.)

16. Mi követeltetik meg a tanácsadótól, ha nehéz egy érzelmileg feldúlt keresztény testvér kifejezéseit hallgatni?

¹⁶ Igaz, hogy ez nem mindig könnyű. Egy felzaklatott embernek könnyen kicsúszhat a száján, hogy: „Én gyűlölöm a szüleimet! ”, vagy „Én nem tudok többé a férjemmel élni! ” Nagyon lehangoló ilyet hallgatni. De emlékezzünk arra, hogy Jehova kész volt meghallgatni, amikor Aszáf azon panaszkodott, hogy az ő hűsége hiábavalónak látszik. (Zsoltárok 73:13, 14.) Isten akkor is hallgatott, amikor Jeremiás azt mondta, hogy rászedte őt. (Jeremiás 20:7.) Habakuk látszólag panaszkodott, hogy a gonosz elnyomja az igazságost, és hogy Jehova még csak meg se látja. (Habakuk 1:13–17.) A krisztusi tanácsadóknak éppen olyan készségesen kell hallgatniuk. Ha az emberek valóban így éreznek, akkor a tanácsadónak ezt tudnia kell ahhoz, hogy segítséget nyújthasson. A tanácsadó kerülje az olyan helyzetet, amikor észrevétlenül arra ösztönzi a tanácsra szoruló egyént, hogy azt fejezze ki, amit a tanácsadó szerint gondolnia kellene, nem pedig azt, amit valóban gondol. A tanácsadónak kerülni kell azt is, hogy túl szigorúan vagy elítélően reagáljon, hiszen ezzel talán elbátortalanítaná az illetőt attól, hogy továbbra is megnyissa a szívét. (Példabeszédek 14:29; 17:27.)

17. Hogyan lehet testvéreink számára már az is vigasz, ha csak meghallgatjuk őket?

¹⁷ Néha a tanácsadásunk főbb része a hallgatás, hogy az illető kiöntse a szívét, és elmondja szívrendítő vagy érzelmi szenvedéseit. Amikor Naomi visszatért Moáb földjéről, Izrael asszonyai e szavakkal üdvözölték: „Nem Naomi ez? ” Naomi azonban szomorúan felelte: „Ne hívjatok engem Naominak. Hívjatok inkább Márának, mert nagyon megkeserített engem a Mindenható. Mindenem megvolt, amikor elmentem, és üreskezű vagyok most, hogy visszahozott Jehova. Miért hívnátok engem Naominak, amikor Jehova alázott meg engem és a Mindenható okozta szerencsétlenségemet? ” (Ruth 1:19–21). Az izraelita asszonyok erre nem sokat tudtak szólni. De gyakran az is hozzájárul a gyógyuláshoz, ha valaki kéznél van, hogy hallgassa, amikor mások kifejezésre juttatják érzelmi fájdalmaikat.b

Légy gyakorlatias

18. a) Milyen különböző reagálások fordultak elő Jehova és Jézus tanácsaira? b) Milyen képességet kell kiművelni a keresztény tanácsadóknak?

¹⁸ A tanácsra természetesen különbözőképpen reagálnak. Jónás nyilvánvalóan jól reagált Jehova tanácsára. Ez a próféta úgy kigyógyult keserűségéből és haragjából, hogy beszámolt e tapasztalatáról mások okulására. Jézus követőinek időre volt szükség, amíg megtanulták a leckét az alázatosságból. Hiszen éppen a Jézus halála előtti éjszakán újabb vitába kezdtek arról, hogy ki legyen közöttük a legnagyobb! (Lukács 22:24.) Éppen ezért kell a tanácsadóknak türelmesnek lenniük. (Prédikátor 7:8.) Az, akiben mélyen meggyökerezett egy helytelen magatartás, rendszerint nem változtatja meg eljárását csupán valamelyik vén néhány szavára. Házasfelek közt régen fennálló nehézségek nem fognak nyomban eltünni egy érett kereszténnyel folytatott beszélgetés után. A súlyos betegség gyógyulása hónapokat vesz igénybe, és ugyanúgy van ez a komoly szellemi problémákkal is. Némelyek pedig egyszerűen nem hallgatnak a józan tanácsra. Kain, ahelyett hogy hallgatott volna Jehova tanácsára, elment és megölte a testvérét. (1Mózes 4:6–8.)

19. Hogyan tud segítséget nyújtani a gyülekezet az érzelmi sérülést szenvedett egyéneknek?

¹⁹ Akiket súlyos nehézségek gyötörnek, legyenek gyakorlatiasak a tekintetben, hogy mit várhatnak el a gyülekezettől. Egy keresztény testvérünk nem szüntethet meg idült szellemi depressziót vagy érzelmi sérülést, amelyet tragédia, vagy valami borzalmas élmény okozott. Ha fizikailag beteg valaki, az orvos gyakran csupán annyit tud tenni, hogy csillapítja a fájdalmait, nyugalmat biztosít neki, míg az idő begyógyítja a sebet, illetve meggyógyítja a testét. Éppen így van ez a szellemi tekintetben beteg keresztény esetében is; a gyülekezet igyekszik „nyugalmat biztosítani” neki, imádkozik érte és vele, lehetőség szerint buzdító szavakat mond neki, és megad minden lehető gyakorlati segítséget is. Aztán, rendszerint az idő és Jehova szelleme meghozza a gyógyulást. (Példabeszédek 12:25, [12:24, Károli]; Jakab 5:14, 15.) Így tapasztalta a vérfertőzés egyik áldozata, és ezt írta: „Noha a vérfertőzés rettenetes érzelmi megterhelés, Jehova szervezete nagy segítséget nyújthat az embernek; a Szentírásból nyert segítséggel, és a testvérektől, testvérnőktől kapott támogatással győzedelmeskedhetsz rajta. ”c

20. Milyen szerepet játszik a tanácsadás mindannyiunk életében, akik ki akarunk tartani Jehova szolgálatában?

²⁰ Igen, keresztényi kötelesség egymást segíteni. Különösen a véneknek, de a gyülekezet minden tagjának is érdeklődni kell a többiek jóléte iránt és felajánlani kedves, Írás szerinti tanácsot, ha szükséges. (Filippi 2:4.) A tanácsnak természetesen nem szabad diktatórikusnak vagy durvának lennie. Azt a látszatot sem szabad kelteni, mintha ellenőrizni akarnánk mások életét. Sokkal inkább Szentírásra alapozottnak és „sóval fűszerezettnek” kell lennie. (Kolossé 4:6.) Alkalmanként mindenkinek lehet szüksége időszerű tanácsra és segítségre, és a kedvességgel és buzdítással ’sózott’ tanács segíteni fog mindannyiunknak tovább előrehaladni az örök élet útján.

[Lábjegyzetek]

Emlékszel rá?

◻ Hogyan segíthet a véneknek ma az a mód, ahogyan Jézus adott tanácsot a hét gyülekezetnek?

◻ Milyen bibliai példák mutatják, hogy milyen módon lehet szemléltetéseket használni a tanácsadás alakalmával?

◻ Milyen valódi értéke van a kérdéseknek a keresztény tanácsadó számára?

◻ Hogyan használhatja a Bibliát az ügyes tanácsadó?

◻ Miért legyen a tanácsadó egyben jó hallgató is?

[Kép a 22. oldalon]

Egy kisgyermeket használva fel érvelésének a szemléltetésére, Jézus világos, kedves, és építő tanácsot adott a tanítványainak

[Kép a 23. oldalon]

Jónás keserűséget és haragot érzett, de nyilvánvalóan jól reagált Jehova tanácsára