TANÁCS, TANÁCSADÓ

A Szentírás a „tanács” gondolatának kifejezésére számos héber és arámi szót használ, legtöbbször a héber ʽé·cáʹ főnév és az ezzel rokon já·ʽacʹ ige fordul elő. A Keresztény Görög Iratokban ugyanezt a gondolatot a bu·léʹ és a szüm·buʹli·on szó fejezi ki. A magyar Új világ fordításban ezeket a szavakat úgy is visszaadják, hogy ’terv’ (Ézs 8:10), „határozat”; ’elhatározás’ (Ézs 14:26; Cs 27:42), ’fondorkodás’ (Lk 23:51), ’kifejezett akarat’ (Cs 13:36), ’végzés’ (Jób 38:2), ’gondolat’ (Pl 20:5), „elgondolás” (Cs 5:38) és ’szándék’ (Pl 19:21; Cs 2:23). Például az Ézsaiás 46:10-ben Jehova kijelentette: „Elhatározásom [héb.: ʽé·cáʹ] megáll”. Az Úr Jézus Krisztus, amikor ítéletet hoz, „a szívek szándékait [gör.: bu·léʹ]”, vagyis az emberek legbensőbb énjében rejlő terveket, fondorkodásokat, elhatározásokat fogja leleplezni (1Ko 4:5). Az Efézus 1:11-ben szereplő, az „akaratának elhatározása [gör.: bu·léʹ] szerint” (szó szerint: „akaratának tanácsa szerint”) kifejezést úgy is lehet érteni, hogy „a szándéka vagy elhatározása szerint, vagyis Isten akaratának kifejeződéseképpen”. Pál apostol azt mondta, hogy mentes a vérbűntől, hiszen nem tartotta vissza magát attól, hogy „az Isten egész szándékát [gör.: bu·léʹ]” („Istennek minden tanácsát”, Szep.; „Isten maradéktalan akaratát”, KNB) tanítsa, vagyis mindazt, ami a megmentéshez szükséges (Cs 20:27).

Nagyra becsült királyi tanácsadóknak tartották azokat a férfiakat, akik a bölcsességükről voltak ismertek. (Lásd: 2Sá 16:23.) A pozíciójuk miatt időnként megvesztegették őket, hogy korrupt módon gyakorolják a befolyásukat. Amikor a zsidók ellenségei tanácsadókat béreltek fel, talán úgy tették ezt, hogy ilyen tisztségben szolgáló perzsa személyeket vesztegettek meg (Ezs 4:5).

Egyetlen ember sem tud mindent. Ezért aki odafigyel a megbízható tanácsra, az bölcs (Pl 12:15). Az esztelenség netovábbja az, ha valaki visszautasítja a tapasztalt tanácsadók jó tanácsát, ahogy azt Roboám király tette (1Ki 12:8).

Jehova abszolút értelemben bölcs. Ő az egyetlen, akinek nincs szüksége tanácsadóra (Ézs 40:13; Ró 11:34). A Fia képes betölteni a „Csodálatos Tanácsadó” szerepet, irányítást és vezetést nyújtva, hiszen megfogadta az Atyjától kapott tanácsot, és Isten szelleme működik rajta (Ézs 9:6; 11:2; Jn 5:19, 30). Egy tanács csak akkor hasznos, ha Jehovát is figyelembe veszi. Semmit sem ér az a tanács, amely szembehelyezkedik a Legfelségesebbel. Az nem is tanács (Pl 21:30).