Jehova a megmentésünk érdekében óv minket

„Isten hatalma óv [titeket] hit által olyan megmentésre, amely készen áll, hogy kinyilatkoztassák az utolsó időszakban” (1PÉT 1:5)

HOGYAN VÁLASZOLNÁL?

Hogyan vonzott minket Jehova az igaz imádathoz?

Hogyan tud Jehova a tanácsaival vezetni minket?

Hogyan gondoskodik Jehova buzdításról a számunkra?

1–2. a) Miért lehetünk biztosak abban, hogy Isten segít megőrizni a feddhetetlenségünket? b) Mennyire ismer Jehova minket egyénenként?

„AKI mindvégig kitart, az részesül megmentésben” (Máté 24:13). Jézus ezekkel a szavakkal világosan rámutatott, hogy meg kell őriznünk a feddhetetlenségünket ahhoz, hogy életben maradjunk, amikor Isten végrehajtja az ítéletét Sátán világán. De ez nem jelenti azt, hogy a saját bölcsességünkre vagy erőnkre kell hagyatkoznunk, hogy ki tudjunk tartani. Jehova ezt nem várja el tőlünk. A Biblia erről biztosít minket: „hű az Isten, és nem hagy titeket azon felül kísérteni, amit el tudtok viselni, hanem a kísértéssel együtt a kivezető utat is elkészíti, hogy kitartóan tudjátok tűrni” (1Kor 10:13). Mire utal ez?

² Ahhoz, hogy biztosan ne érjen minket nagyobb kísértés, mint amilyet el tudunk viselni, Jehovának mindent tudnia kell rólunk. Így azt is, milyen nehézségekkel küzdünk, milyen a természetünk, és mennyit vagyunk képesek elviselni. Valóban ilyen jól ismer bennünket? Igen. A Szentírás feltárja, hogy Jehova mindannyiunkat alaposan ismer. Tudja, hogyan éljük a mindennapjainkat, és milyen szokásaink vannak. Még a gondolatainkkal és a szívünk szándékaival is tisztában van. (Olvassátok fel: Zsoltárok 139:1–6.)

3–4. a) Hogyan bizonyítja Dávid tapasztalata, hogy Jehova egyénenként odafigyel ránk? b) Hogyan tanúsít Jehova különleges figyelmet irántunk napjainkban?

³ Vajon tényleg lehetséges, hogy Isten ennyire érdeklődik irántunk, egyszerű emberek iránt? A zsoltáríró Dávid ezen tűnődött, és ezt mondta Jehovának: „Amikor látom egeidet, ujjaidnak műveit, a holdat és a csillagokat, melyeket készítettél: Micsoda a halandó, hogy gondolsz rá . . . ?” (Zsolt 8:3, 4). Dávidban ez a kérdés talán a saját tapasztalatai alapján fogalmazódott meg. Őt, Isai legfiatalabb fiát Jehova „szíve szerint való” férfinak találta, és elhozta „a nyáj mögül”, hogy Izrael vezetője legyen (1Sám 13:14; 2Sám 7:8). Gondolj csak bele, mit érezhetett Dávid, amikor felismerte, hogy a világegyetem Teremtője odafigyelt a legbensőbb gondolataira és érzéseire, arra, amin elmélkedett, noha csak egy pásztorfiú volt!

⁴ Ma ugyanígy bámulatba ejtő arra gondolni, milyen különleges figyelmet tanúsít Jehova irántunk. Összegyűjti minden nemzet kívánatos kincseit, hogy az igaz imádathoz csatlakozzanak, és segít megőrizni a feddhetetlenségüket (Agg 2:7). Hogy jobban megértsük, hogyan segít Jehova nekünk, a szolgáinak megőrizni a feddhetetlenségünket, gondoljuk át, hogyan vonzza az embereket az igaz imádathoz.

ISTEN VONZ MINKET

 5. Hogyan vonzza Jehova az embereket a Fiához? Szemléltesd!

⁵ Jézus ezt mondta: „Senki sem jöhet hozzám, csak ha az Atya, aki küldött engem, vonzza őt” (Ján 6:44). Ezekből a szavakból kiderül, hogy Isten segítségére van szükségünk ahhoz, hogy Krisztus tanítványává váljunk. Hogyan vonzza Jehova a juhszerű egyéneket a Fiához? A jó hír prédikálása és a szent szellem működése által. Például amikor Pál és a misszionáriustársai Filippiben voltak, találkoztak egy Lídia nevű asszonnyal, és megosztották vele a jó hírt. Az ihletett beszámolóban ez áll: „Jehova szélesre tárta a szívét, hogy odafigyeljen a Pál által mondottakra.” Igen, Isten a szent szellemével segített neki megérteni az üzenetet, és ennek eredményeként ő és a háznépe megkeresztelkedett (Csel 16:13–15).

 6. Hogyan vonzott Isten mindannyiunkat az igaz imádathoz?

⁶ Vajon egyedülálló Lídia esete? Egyáltalán nem! Ha önátadott keresztény vagy, akkor téged is Isten vonzott az igaz imádathoz. Éppen úgy, ahogy égi Atyánk látott valami értékeset Lídia szívében, benned is látott valami jót. Onnantól, hogy odafigyeltél a jó hírre, Jehova adott a szent szelleméből, hogy megértsd azt (1Kor 2:11, 12). Amikor igyekezted alkalmazni a tanultakat, megáldotta az erőfeszítéseidet, hogy cselekedni tudd az akaratát. Amikor pedig átadtad neki az életed, a szíve örvendezett. Igen, Jehova minden lépésednél veled van, amióta csak elindultál az élethez vezető úton.

 7. Honnan tudjuk, hogy Isten segíteni fog nekünk hűségesnek maradni?

⁷ Ahogy Jehova segített, hogy el tudjunk indulni vele az ő útján, úgy most sem hagy magunkra a hűségünk megőrzéséért folytatott küzdelmünkben. Tudja, hogy nélküle nem ismerhettük volna meg az igazságot, és nélküle nem tudnánk megmaradni abban. Péter apostol ezt írta a felkent keresztényeknek: „Isten hatalma óv [titeket] hit által olyan megmentésre, amely készen áll, hogy kinyilatkoztassák az utolsó időszakban” (1Pét 1:5). Ezek a szavak általánosságban véve minden keresztényre érvényesek, és mindannyiunkat kell hogy érdekeljenek. Miért? Mert mindannyiunknak szüksége van Isten segítségére ahhoz, hogy hűségesek tudjunk maradni hozzá.

ISTEN MEG TUD ÓVNI A HIBÁS LÉPÉSEKTŐL

 8. Miért valós veszély az, hogy hibás lépést teszünk?

⁸ Az élet nehézségei és a hiányosságaink miatt előfordulhat, hogy már nem Jehova szemszögéből látjuk a dolgokat, és anélkül, hogy tudatában lennénk, hibás lépést teszünk. (Olvassátok fel: Galácia 6:1.) Ezt jól példázza egy eset, mely Dáviddal történt.

9–10. Hogyan tartotta vissza Jehova Dávidot attól, hogy hibás lépést tegyen? Mit tesz értünk Jehova napjainkban?

⁹ Amikor Saul király üldözte Dávidot, bámulatos önfegyelemmel visszatartotta magát attól, hogy bosszút álljon ezen a féltékeny uralkodón (1Sám 24:2–7). Ám nem sokkal ezután Dávidon eluralkodtak a tökéletlen indulatok. Nézzük, mi történt. Az embereinek szüksége volt élelemre és vízre, ezért tisztelettudóan segítséget kért egy izraelita társától, Nábáltól. Ám amikor Nábál sértően válaszolt, Dávid haragra gerjedt, és elhatározta, hogy megtorolja a sérelmet Nábál egész háznépén. Dávidnak elkerülte a figyelmét, hogy ha ártatlan embereket öl meg, akkor vérbűn fogja terhelni Isten előtt. Csak az óvta meg a végzetes hiba elkövetésétől, hogy időben közbelépett Abigail, Nábál felesége. Dávid felismerte, hogy Jehova Abigailt használta fel az érdekében, ezért ezt mondta neki: „Áldott legyen Jehova, Izrael Istene, aki elém küldött a mai napon! Áldott legyen értelmességed, és áldott legyél magad is, aki visszatartottál a mai napon attól, hogy vérbűnt vonjak magamra, és hogy önkezemmel mentsem meg magamat!” (1Sám 25:9–13, 21, 22, 32, 33).

¹⁰ Mit tanulhatunk ebből a beszámolóból? Jehova Abigailt használta fel, hogy visszatartsa Dávidot attól, hogy hibás lépést tegyen. Ma velünk is hasonlóan tesz. Természetesen nem várhatjuk el, hogy Isten minden alkalommal küldjön valakit, aki közbelép, mielőtt valamilyen hibás lépést tennénk. Arra sem számíthatunk, hogy pontosan tudjuk, hogyan fog Isten cselekedni egy adott helyzetben, vagy hogy mit enged meg a szándéka megvalósulása érdekében (Préd 11:5). Mindamellett biztosak lehetünk benne, hogy Jehova mindig tisztában van a helyzetünkkel, és segíteni fog, hogy hűségesek maradjunk hozzá. Erről biztosít minket: „Éleslátást adok neked, és oktatlak az útra, melyen járnod kell. Tanácsot adok, szemeim rajtad nyugodnak” (Zsolt 32:8). Hogyan ad nekünk tanácsot Jehova? Hogyan fordíthatjuk azt a javunkra? És miért lehetünk biztosak benne, hogy Jehova vezeti a népét napjainkban? Figyeljük meg, hogyan ad választ ezekre a kérdésekre a Jelenések könyve.

A TANÁCSOK MEGÓVNAK MINKET

11. Mennyire van Jehova tisztában azzal, hogy mi történik népének a gyülekezeteiben?

¹¹ A Jelenések könyvének 2. és 3. fejezetében feljegyzett látomásban a megdicsőült Jézus Krisztus szemügyre veszi a hét kis-ázsiai gyülekezetet. A látomás feltárja, hogy Krisztus nemcsak az általános irányzatokat látja, hanem a konkrét helyzeteket is. Egyes esetekben megemlít egyéneket is, és helyénvaló dicsérettel, illetve tanáccsal látja el őket. Mit mutat ez? A látomás beteljesedésében a hét gyülekezet az 1914 után élő felkent keresztényeket jelképezi, a hét gyülekezetnek adott tanácsok pedig napjainkban Isten népe gyülekezeteinek szólnak. Ebből ésszerűen arra következtethetünk, hogy Jehova a Fia által ma is vezeti a népét. Hogyan meríthetünk hasznot ebből?

12. Hogyan engedhetjük, hogy Jehova vezesse a lépteinket?

¹² A személyes tanulmányozás az egyik módja annak, ahogyan javunkra fordíthatjuk Jehova szeretetteljes irányítását. Jehova bőségesen gondoskodik szentírási tanácsokról a hű és értelmes rabszolga osztály kiadványaiban (Máté 24:45). Ám ahhoz, hogy ezek a javunkra is váljanak, időt kell szánnunk a tanulmányozásukra, és alkalmaznunk kell a tanultakat. A személyes tanulmányozás az egyik módja annak, ahogyan Jehova meg tud őrizni minket „az elbotlástól” (Júd 24). Előfordult már, hogy valami olyasmiről tanulmányoztál a kiadványainkban, amiről úgy érezted, hogy ez éppen neked íródott? Fogadd el a helyreigazítást, és tekintsd úgy, mint ami Jehovától jön. Éppen úgy, ahogy egy barátod talán megveregeti a vállad, hogy felhívja a figyelmed valamire, úgy Jehova a szellemével felhívja a figyelmedet arra, hogy a viselkedéseden vagy a személyiségeden valamit változtatni kell. Kétségkívül így tesz másokkal is. Ha gyorsan reagálunk a szellem vezetésére, akkor engedjük, hogy Jehova vezesse a lépteinket. (Olvassátok fel: Zsoltárok 139:23, 24.) Ezért jól tesszük, ha megvizsgáljuk a tanulmányozási szokásainkat.

13. Miért lenne bölcs megvizsgálnunk a tanulmányozási szokásainkat?

¹³ Ha túlzottan sok időt töltünk kikapcsolódással, az elrabolhatja a személyes tanulmányozáshoz szükséges időt. Egy testvér megjegyzi: „Könnyen elmaradhat a személyes tanulmányozás. Ma jóval könnyebb kikapcsolódni, és jóval olcsóbban tehetjük meg, mint korábban bármikor. Ott van a tévé, a számítógép és a telefon. Szinte a csapból is szórakozás folyik.” Ha nem vigyázunk, a kikapcsolódás fokozatosan kiszoríthatja az elmélyült személyes tanulmányozáshoz szükséges időt (Ef 5:15–17). Mindannyian jól tesszük, ha megkérdezzük magunktól: „Milyen gyakran szánok időt arra, hogy mélyebbre ássak Isten Szavának a tanulmányozásában? Csak akkor teszem ezt, ha fel kell készülnöm egy előadásra vagy egy programrészre az összejövetelen?” Ha a válaszunk igen, akkor használjuk fel jobban a családi imádatra vagy a személyes tanulmányozásra szánt estét, és gyűjtsünk szellemi kincseket, hogy bölcsebbek legyünk. Jehova e bölcsesség által óv minket, hogy megmenekülhessünk (Péld 2:1–5).

A BUZDÍTÁS SEGÍT KITARTANUNK

14. Hogyan mutat rá a Szentírás, hogy Jehova odafigyel az érzéseinkre?

¹⁴ Dávid sokszor került gyötrelmes helyzetbe az élete folyamán (1Sám 30:3–6). Ihletett szavai feltárják, hogy Jehova tudta, hogyan érez. (Olvassátok fel: Zsoltárok 34:18; 56:8.) Isten a mi érzéseinkkel is tisztában van, „közel van a megtört szívűekhez”, és azokhoz, „akik szellemükben összetörtek”. Már ennek a tudata is bizonyos mértékű vigaszt nyújthat nekünk, akárcsak Dávidnak, aki így énekelt: „Örülni és örvendezni fogok szerető-kedvességednek, hisz láttad nyomorúságomat, ismered lelkem gyötrelmeit” (Zsolt 31:7). De Jehova többet tesz annál, mint hogy egyszerűen észreveszi a gyötrelmünket. Vigaszt és bátorítást nyújt, hogy segítsen kitartanunk. Ezt például a keresztény összejövetelek által teszi meg.

15. Mit tanulhatunk Asáf tapasztalatából?

¹⁵ A zsoltáríró Asáf tapasztalata jól szemlélteti, mi az egyik előnye annak, ha látogatjuk az összejöveteleket. Amikor Asáf elgondolkodott azon, hogy milyen igazságtalanságok történnek, felmerült benne, hogy érdemes-e Istent szolgálni. Csüggedtségét így fejezte ki: „szívem elkeseredett, és fájdalmak hasítottak veséimbe”. Ez majdnem odavezetett, hogy felhagyott Jehova szolgálatával. Mi segített Asáfnak visszanyerni az egyensúlyát? „Bementem Isten dicső szentélyébe” – mondta. Ott, Jehova többi imádója között ismét helyes megvilágításban látta a dolgokat. Felismerte, hogy a gonoszok jóléte csak átmeneti, és hogy Jehova mindenképpen igazságot fog szolgáltatni (Zsolt 73:2, 13–22). Hasonló a helyzet velünk is. A Sátán világában tapasztalható igazságtalanságok talán minket is felzaklatnak és elkeserítenek. Ám ha részt veszünk a testvéreinkkel az összejöveteleken, az felüdít minket, és segít megőriznünk az örömünket Jehova szolgálatában.

16. Miért hasznos Anna példája?

¹⁶ De mit tehetsz, ha olyan helyzet alakul ki a gyülekezetben, ami miatt nehezedre esik elmenni az összejövetelekre? Talán kellemetlenül érzed magad, mert le kellett mondanod valamilyen szolgálati kiváltságról, vagy nézeteltérésed támadt egy testvérrel. Ha ilyesmi történt veled, hasznosnak találhatod Anna példáját. (Olvassátok fel: 1Sámuel 1:4–8.) Emlékezz vissza, milyen sokat bosszantotta őt vetélytársnője, Peninna. Különösen akkor éleződött ki a helyzet minden évben, amikor a család elment Silóba, hogy áldozatokat mutasson be Jehovának. Anna annyira gyötrődött, hogy „csak sírt, és nem is evett”. De nem hagyta, hogy ez meggátolja abban, hogy részt vegyen Jehova imádatában. Jehova észrevette a hűségét, és megáldotta őt (1Sám 1:11, 20).

17–18. a) Milyen módokon kapunk buzdítást a gyülekezeti összejöveteleken? b) Hogyan érzel, ha arra gondolsz, hogy Jehova gyengéden törődik velünk, hogy segítsen megmenekülnünk?

¹⁷ A keresztényeknek ma jó okuk van rá, hogy utánozzák Anna példáját. Hűségesen kell látogatnunk az összejöveteleket. Amint azt mindannyian tapasztaljuk, az összejövetelek létfontosságú buzdítással szolgálnak (Héb 10:24, 25). A szeretetteljes testvéri közösségben vigaszra lelünk. Már egy gondolat is, melyet egy előadásban vagy egy hozzászólásban hallunk, megérintheti a szívünket. Az egyik hívőtársunk kedvesen meghallgathat minket, illetve vigasztaló szavakat mondhat, amikor az összejövetel előtt vagy után beszélgetünk vele (Péld 15:23; 17:17). Amikor énekelünk Jehovának, fellelkesedünk. Amikor nyugtalanító gondolatok kínoznak minket, különösen nagy szükségünk van az összejöveteleken kapott buzdításra. Az összejöveteleken Jehova vigasztalása erőt ad a kitartáshoz, és megerősíti azt az elhatározásunkat, hogy hűségesek maradjunk (Zsolt 94:18, 19).

¹⁸ Mivel biztosak vagyunk Jehova gyengéd törődésében, ugyanúgy érzünk, mint a zsoltáríró Asáf, aki ezt énekelte Jehovának: „Megfogtad jobb kezem. Tanácsoddal vezetsz engem” (Zsolt 73:23, 24). Mennyire hálásak vagyunk, hogy Jehova a megmentésünk érdekében óv minket!

[Kép a 28. oldalon]

Jehova téged is vonzott

[Kép a 30. oldalon]

Isten tanácsainak az alkalmazása védelmet jelent

[Kép a 31. oldalon]

A buzdítás segít kitartanunk