Önmagadért élő, vagy önfeláldozó vagy?
„Ekkor Jézus azt mondta tanítványainak: ,Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl kínoszlopát, és állandóan kövessen engem!’” — Máté 16:24.
1. Mi a magatartása manapság egyre több embernek?
A MAI világban sok ember számára nem túl vonzó az a gondolat, hogy személyes áldozatokat hozzon valaki másért vagy egy cél érdekében. Igen, egyre több embernek az a magatartása, hogy nagyobb anyagi javakra, több gyönyörre és nagyobb szabadságra vágynak kívánságaik kielégítésében, nem törődve Istennel vagy emberekkel. Még a saját családjuk érdekében hozott áldozatok iránt is csökkent a készség az utóbbi években, mikor a családok összeomlása és a válások rekord-csúcsot értek el egyik nemzetben a másik után.
2. Miért nem meglepő a Bibliát tanulmányozók számára ez az önző irányzat?
2 Ez az önző irányzat nem lepi meg azokat, akik éberen figyelnek Isten ihletett Szavára, a Szent Bibliára. Pontosan jövendölte meg ez a prófétai Ige, hogy ezekben „az utolsó napokban” sokan lesznek „önmagukat szeretők”, „pénzszeretők”, „inkább a gyönyöröknek, mint Istennek szeretői”. Annyira elszántan törekszenek egyesek önző útjuk követésére, hogy a Biblia szerint „önuralom nélküliek”. Ez tűnik ki az alkoholizmus, kábítószerélvezet és nemi erkölcstelenség utóbbi években bekövetkezett óriási növekedéséből is. — 2Tim 3:1-4.
3. Milyen, ezzel ellentétes magatartás létezik, s ki ajánlja azt?
3 Van azonban egy ezzel ellentétes magatartás is: az önfeláldozás. Nem kisebb személy, mint a világegyetem Mindenható Teremtője, maga Jehova Isten ajánlja ezt a magatartást. De vajon nem idejétmúlt dolog-e a modern időkben az önfeláldozás útja? Miért érdeklődjön az ember iránta, mikor egyre több és több ember fordul el tőle?
MIT FOGLAL MAGÁBA?
4, 5. Hogyan beszélt Jézus az önfeláldozó életútról, és mire gondolt szavaival?
4 Nagyon fontos, hogy helyes szemléletünk legyen az önző élet ellentétéről, az önfeláldozásról. Erre vonatkozóan Jézus Krisztus azt mondta: „Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, nap mint nap vegye föl kínoszlopát, és állandóan kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni lelkét, elveszti; aki azonban énértem elveszti lelkét, megmenti. Valóban, mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, de elveszti önmagát, vagy kárt szenved?” — Luk 9:23-25.
5 Jézus itt önfeláldozó életutat mutatott be. S élen járt mondanivalója szemléltetésében. Így szólt: „Nem a magam akaratát keresem, hanem azét, aki elküldött engem.” (Ján 5:30) Jézus tehát azért követett önfeláldozó életutat, hogy teljesen végrehajthassa mennyei Atyja, Jehova akaratát. Ezt az utat ajánlotta Jézus a követőinek is. Azt mondta, hogy készeknek kell lenniük „megtagadni” önmagukat; ez azt jelentette, hogy le kellett igázniuk személyes vágyaikat, és Isten akaratának cselekvését kellett életük fő céljává tenniük.
6. a) Mibe kerülhet az önfeláldozó életút? b) Hogyan ,mentheti meg lelkét’ az ember Isten akaratának cselekvése által?
6 Igaz, az ilyen önfeláldozó élet nem könnyű. Ára van: időt és erőfeszítést követel. Egyes esetekben még az ember életének elvesztését is jelentheti azok kezétől, akik üldözik Isten szolgáit. Amint azonban Jézus kimutatta, az, aki Isten akaratát cselekszi, ,megmenti lelkét’ vagy életét. Hogyan? Úgy, hogy elnyeri Jehova elismerését és azt a végső jutalmat, melyet Isten ígér mindazoknak, akik Őt szolgálják, mivel Ő „megjutalmazója azoknak, akik komolyan keresik Őt”. (Zsid 11:6) Isten legtöbb lojális szolgája esetében ez a jutalom örök élet egy igazságos új rendben itt a földön: „Maguk az igazak birtokolják majd a földet, és lakoznak rajta örökké.” (Zsolt 37:29) És „ők valóban kivételes gyönyörűségüket találják a béke bőségében”. (Zsolt 37:11) Még a halál sem áll útjában ennek a jutalomnak, mert Jehova garantálja, hogy lesz „élet feltámadása”. — Ján 5:29.
7. Miért érdemel meg bármilyen árat az a jövő, melyet Jehova ígér?
7 Igen, ha az önmagunknak éléssel szemben önfeláldozók vagyunk, ez életet jelent számunkra! Méghozzá milyen csodálatos életet — örökké tartó életet paradicsomi körülmények között, amely mindennap ,kivételes gyönyörűséggel’ jár! Valóban ez az igazi élet! A mai világban választott bármilyen életminta, bármely foglalkozásban végzett bármennyi munka, e világ bármely szervezete vagy embere iránti lojális cselekedet sem képes valaha is olyan jövőt biztosítani, mint amilyet Jehova ígér azoknak, akik Őt szolgálják. Bizonyára megér tehát bármilyen áldozatot.
AZ ÉBERSÉG SZÜKSÉGESSÉGE
8, 9. Miért kell növelni erőfeszítéseinket abban, hogy éberek maradjunk és áldozatokat hozzunk most?
8 Ahogy egyre mélyebben haladunk előre az „utolsó napokban”, annál szükségesebb szellemileg éberen maradni és egyre készségesebbnek lenni az áldozatokra Isten elfogadható szolgálata érdekében. Ennek egyik oka az a tény, hogy Sátán, az Ördög tudja, már csak „rövid időszak” áll rendelkezésére, mielőtt elteszik az útból. (Jel 12:12; 20:1-3) Mivel ideje egyre fogy, elvárhatjuk, hogy fokozza esztelen erőfeszítéseit mások megrontására és elpusztítására. Nem tud jobbat tenni, mint arra befolyásolni Jehova szolgáit, hogy eltompuljon szellemi éleslátásuk, s elveszítsék a jelenlegi válságos időket illetően sürgősségi érzésüket. És bizonyára nagyon örül, ha Isten szolgái csökkentik — vagy különösen, ha abba is hagyják — Isten királysága „jó hírének” eljuttatását másokhoz. — Máté 24:14.
9 Nem szabad lebecsülnünk Sátán csábító és ártó képességét. Jehova ihletett Szava így figyelmeztet: „Őrizzétek meg józanságotokat, legyetek éberek! Ellenségetek, az Ördög mint ordító oroszlán jár körül, keresve, hogy kit nyeljen el. De ti álljatok ellene, szilárdan a hitben!” (1Pét 5:8, 9) A bölcs ember, ha tudja, hogy a környéken egy dühöngő oroszlán szabadon van, minden lehetséges óvintézkedést megtesz, hogy megvédje magát és családját. Nem így van?
10, 11. a) Milyen figyelmeztetést adott Jézus az élvezetekbe való túlzott belemerülés ellen? b) Miért alkalmazhatók Jézus szavai még olyanokra is, akik ma Jehova szervezetében vannak?
10 Jézus beszélt az éberség szükségességéről, amikor azt mondta a dolgok jelenlegi gonosz rendszerének eljövendő pusztulására vonatkozóan: „Ügyeljetek magatokra, hogy szíveteket soha le ne terhelje túlzott evés, túlzott ivás és az élet gondjai, nehogy hirtelen rátok törjön az a nap, váratlanul, mint egy csapda. Mert eljön az mindazokra, akik az egész föld színén laknak. Maradjatok tehát éberek, minden időben könyörögve, hogy el tudjátok kerülni mindezeket a dolgokat, amelyeknek meg kell történniük, s hogy megállhassatok az ember Fia előtt.” — Luk 21:34-36.
11 Kikhez beszélt Jézus? Ebben az esetben a követőihez. Mégis arra figyelmeztette őket, hogy — hacsak nem maradnak éberek — néhányat még közülük is felkészületlenül talál Jehova pusztításának napja. S mi idézheti elő felkészületlenségüket? Vagy az, hogy túlzottan lekötik őket az élet mindennapi dolgai, vagy pedig az, hogy túlzottan belemerülnek az élvezetekbe. Jézus figyelmeztető szavai minket is figyelmeztetnek. Mivel még nem érkezett el e rendszer vége, Jehova néhány szolgája abba a kísértésbe eshet, hogy lazítson a Jehováért hozott áldozatokban. Esetleg azt gondolják, hogy Isten új rendje túl távoli ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben sürgősségre ösztönözzön, úgy érezhetik, hogy többet kell törődniük az úgynevezett „normális” élet fenntartásával.
12. Van-e értelme „normális” életre törekedni ebben a világrendszerben?
12 De lehet-e „normális” bármilyen életmód a dolgoknak ebben a rendszerében Isten szempontjából? Ez a világ Sátánnak és démonainak befolyása alatt áll, s könyörtelen politikai rendszerek, kapzsi gazdasági rendszerek és önző hamis vallások uralják. Félelemmel, gyűlölettel, erőszakkal, erkölcstelenséggel, romlottsággal, gazdasági nehézségekkel és halállal van tele. Mindez távol áll attól a normális élettől, amelyet Jehova szánt az emberiségnek, s amelyet tökéletes egészség, teljes biztonság és boldogság, valamint örök élet jellemez, s mindez egy paradicsomi földön. Ma tehát az élet messze van a normálistól. Nagyon is abnormális, s mindaddig ilyen lesz, amíg Jehova ki nem törli a létből ezt az egész gonosz világrendszert, hogy utat készítsen dicsőséges új rendjének. Önmagunkat áltatnánk tehát, ha normális életre törekednénk egy abnormális világban.
13. Milyen példák vannak arra, hogy Sátán legyőzi azokat, akik önmagukért élnek?
13 Milyen csapás lenne ilyen előrehaladott időben egy keresztény számára, ha figyelmen kívül hagyná Jézus figyelmeztetését, lazítana éberségén és veszélyeztetné Jehovával való kapcsolatát! Az ilyen személy kitenné magát annak, hogy beleessen „az Ördög csapdájába . . . foglyul ejtve általa, hogy az ő akaratát cselekedje”. (2Tim 2:26) Pontosan ez történt az első században Démással, az egykori kereszténnyel. Pál apostol azt írta róla: „Démás elhagyott, mivel szerette a dolgok jelenlegi rendszerét.” (2Tim 4:10) Lót felesége szintén beleesett Sátán kelepcéjébe. Engedetlenül visszatekintett Szodomára, mikor az a pusztulása előtt állt, s ,elvesztette lelkét’. Nem ok nélkül mondta Jézus: „Emlékezzetek Lót feleségére!” (Luk 17:32) Aztán ott volt Ézsau, aki átmeneti anyagi előnyért lemondott elsőszülöttségi jogáról. Milyen balga döntés! (1Móz 25:29-34) Egy másik példa Ákán, aki többet gondolt a pénzre és díszes ruhákra, mint Jehova szándékára. (Józs 7:1, 20-25) Sajnos, minden ilyen egyén súlyos árat fizetett azért, hogy az önfeláldozás szelleme helyett az önmagáért élés szellemével rendelkezett. Bizony nem ritka eset, hogy valakin elhatalmasodjék az önmagáért élés, a saját vágyainak kielégítése. Isten néhány ókori szolgájával, de napjainkban is megtörtént már ez. S még ezután is megtörténhet.
„MINT EGY CSAPDA”
14. Milyen értelemben hasonlít a közelgő világpusztulás egy csapdához?
14 Amikor Jézus Jehova pusztító napjának eljöveteléről beszélt, azt mondta, hogy úgy jön el, „mint egy csapda”. (Luk 21:35) A csapda akkor csapódik rá a gyanútlan állatra, mikor az állat meggondolatlanul megy a veszélyes ösvényen. Ugyanígy e világrendszer vége is hirtelen jön el, mikor a legtöbb ember nem is számít rá. Ezek között az emberek között lesznek olyanok is, akik valamikor megindultak az „életre vezető úton”, de aztán hagyták, hogy elmerüljenek világi törekvésekben, és túl messze sodródtak a rossz irányban. — Máté 7:14.
15. Vajon egy kevésbé fenyegető világhelyzet azt bizonyítja, hogy e rendszer vége még messze van?
15 Igen ám, de nem igazolja-e a vég távoliságának érzését egy kevésbé fenyegető világhelyzet, vagy a különböző helyeken tapasztalható felszínes jólét? A valóságban épp az ellenkezőjét jelentheti. Jegyezzük meg Jézus szavait: „Mert amilyenek Noé napjai voltak, olyan lesz az ember Fiának jelenléte is. Mert amint azokban a vízözön előtti napokban ettek, ittak, a férfiak megnősültek, a nők férjhez mentek addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába, és nem vettek észre semmit, amíg az özönvíz el nem jött és el nem söpörte mindnyájukat, ugyanilyen lesz az ember Fiának eljövetele is.” Ezért mondta Jézus ezt a figyelmeztetést is: „Ennek okáért ti is bizonyuljatok készeknek, mert amely órában nem gondoljátok, eljön az ember Fia.” — Máté 24:37-39, 44.
16. Milyen kifejezésekkel ecsetelte Pál és Péter e rendszer végének hirtelenségét?
16 Pál apostol szintén megemlítette azt a hirtelenséget, amellyel ez a rendszer — a legtöbb ember számára váratlanul — véget ér. Azt mondta: „Mert ti magatok egészen jól tudjátok, hogy Jehova napja pontosan úgy jön el, mint a tolvaj éjjel. Amikor azt mondják: ,béke és biztonság’, akkor hirtelen pusztulás szakad váratlanul rájuk.” (1Thess 5:2, 3) Péter apostol is beszélt arról a tényről, hogy „Jehova napja úgy jön majd el, mint egy tolvaj”, váratlanul azok számára, akik szellemileg nem éberek. (2Pét 3:10) Ezért tanácsolta Pál: „Ne aludjunk, mint a többiek, hanem maradjunk éberek, és őrizzük meg józanságunkat!” — 1Thess 5:6.
17. Miért nem szabad azt éreznünk, hogy Jehova késlekedik haragja napjával?
17 Jehova haragjának napja pontosan akkor fog eljönni a gonoszok ellen, amikorra Jehova beütemezte. Egy pillanatot sem fog késni. Ezért senki, aki Jehovát szereti, soha ne essen bele olyan gondolkodásmódba vagy életmintába, amely hitetlenségre mutatna Jehova azon szándékát illetően, hogy megszabadítja a földet a gonoszságtól, és létrehozza igazságos új rendjét. Aki ilyen negatív magatartást tett magáévá, az nagyon hasonlít a 2Péter 3:3, 4-ben leírt személyekhez, akikről azt olvassuk: „Az utolsó napokban csúfolódók jönnek az ő csúfolódásukkal, akik saját kívánságaik szerint járnak el, és azt mondják: ,Hol van az ő megígért jelenléte? Hiszen mióta ősatyáink elaludtak a halálban, minden pontosan ugyanúgy folytatódik, mint a teremtés kezdetétől.’”
18. a) Mi bizonyítja, hogy napjaink különböznek a „teremtés kezdetétől” eltelt időtől? b) Miért kell fő erőfeszítéseinket Jehova akaratának cselekvésére fordítani?
18 Igaz, az alapvető életfolyamatok ugyanúgy folytatódtak napjainkig. Ebben a században azonban az utolsó napok összes bizonyítékai teljes mértékben előttünk állnak. A történelem legtöbb nagy csapása századunkra összpontosult. Most pedig az emberek képesek lennének minden életet kipusztítani a földről. A bibliai prófécia beteljesülésében található összes bizonyítékok azt mutatják, hogy ez a világ feltartóztathatatlanul halad a vége felé. Márpedig ha az eljön, a nyomorúság páratlan időszakát fogja jelenteni az emberiség számára. Jézus „nagy nyomorúság”-nak nevezte, „amilyen még nem történt a világ kezdete óta mostanáig, és nem is fog történni többé”. (Máté 24:21) Abban az időszakban a világ politikai, gazdasági és hamis vallásos rendszerei mind eltűnnek. Így tehát a támogatásukra fordított minden idő, erőfeszítés és költség semmivé válik. A keresztények biztosan nem akarják olyan dolgokra fordítani fő erőfeszítéseiket, amelyek nem maradandók. Lojalitásuk és áldozataik elsősorban arra irányulnak, ami örök. „Elmúlik a világ, és ugyanígy a kívánsága is, de aki Isten akaratát cselekszi, örökre megmarad.” — 1Ján 2:17.
19. Milyen mértékben lesz szükség a nagy nyomorúság alatt áldozatokra. s valószínűleg kik fogják azokat meghozni?
19 Az eljövendő „nagy nyomorúság” alatt kétségtelenül sok alkalmuk lesz Jehova szolgáinak arra, hogy kimutassák az önfeláldozás szellemét. Sokféleképpen kell majd segíteniük keresztény társaikat, többek között meg kell osztaniuk velük anyagi javaikat is. (Zsid 13:16) A politikai, társadalmi és gazdasági rendszerekben akkor bekövetkező nagy felfordulás miatt Isten szolgái — néhányan, vagy talán mindnyájan — elveszíthetik javaikat. Ezért akik ekkor Jehova érdekeit teszik első helyre életükben, s akik már addig is rendelkeztek az önfeláldozás szellemével, valószínűleg könnyebbnek találják majd, hogy meghozzák az akkor szükséges áldozatokat.
20. Mennyire komoly dolog az önfeláldozás?
20 Nem bújhatunk ki az alól, hogy az „Önmagadért élő, vagy önfeláldozó vagy?” kérdés élet-halál kérdés, ha Jehova szempontjából tekintjük. Ha szeretjük az életet, és szeretnénk élvezni a tökéletes életet Isten új rendjében, akkor szükségünk van az önfeláldozás szellemére, hogy Jehovát elfogadható módon szolgáljuk most.