Bibliaversek, melyekben a Jehova név nem szó szerinti vagy tartalmi idézetként szerepel a Cselekedetek könyvében

CSELEKEDETEK 1:24 „Te, ó, Jehova, aki mindenkinek a szívét ismered”

OK: Bár a rendelkezésre álló görög kéziratok itt szó szerint úgy fogalmaznak, hogy „Úr” (Küʹri·osz), nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. A Héber iratok gyakran beszél úgy Jehova Istenről, mint aki képes a szívekbe látni (5Mózes 8:2; 1Sámuel 16:7; 1Királyok 8:39; 1Krónikák 28:9; Zsoltárok 44:21; Jeremiás 11:20; 17:10). Ezért természetes, hogy a héberül beszélő zsidók ebben a szövegkörnyezetben is használták Isten nevét, amikor imádkoztak hozzá. A görög kar·di·o·gnóʹsztész kifejezés (szó szerint „a szívek ismerője”) csak itt és a Cselekedetek 15:8-ban fordul elő, ahol egyértelműen Istenre utal. Bár a Cselekedetek könyvének rendelkezésre álló görög kézirataiban itt a Küʹri·osz (Úr) szó áll, a szövegkörnyezet és a Héber iratokban való használat, valamint a Küʹri·osz szó félreérthetősége nyomós okokat szolgáltat arra, hogy Isten neve kerüljön a főszövegbe.

PÉLDÁK:

• The Anchor Yale Bible. Joseph A. Fitzmyer; 1998, 31. köt. Ezt írja a Cselekedetek 1:24-ről: „Urunk, te mindenkinek a szívét ismered. A keresztény közösség úgy szólítja meg Istent, hogy Kürie [a Küʹri·osz egyik formája]. Ezt a címet Lukács más helyeken az ÓSZ [Ószövetség] Jahvéjára használja (Lukács 1:16, 32, 68; 4:8, 12; 10:27; 19:38; 20:37, 44; Cselekedetek 2:39; 3:22; 5:9).” Ez a forrásmű továbbá az „ismeri a szíveket” kifejezéssel kapcsolatban elismeri, hogy „ez a cím Istenre vonatkozik, és csak a keresztény írásokban szerepel”.

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 1:24-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahvéra értendő”.

• The Companion Bible. E. W. Bullinger jegyzeteivel; 1999-es nyomtatás. A könyv a 143. oldalon, a 98-as függelékben – melynek címe „Isten nevei és címei az Újszövetségben” – a Cselekedetek 1:24-et is megemlíti az „ÚR . . . Jehova helyett áll” alcím alatt.

• Aramaic English New Testament (3. kiadás). Andrew Gabriel Roth; 2008. A következőt írja erről a versről: „Te, Urunk, JHVH, tudod, hogy mi van mindenkinek a szívében.” A lábjegyzet hozzáfűzi a vershez: „Az első tanítványok segítségül hívták JHVH nevét imában; ez azonban háttérbe szorult, amikor a JHVH tulajdonnév és szövetséges név helyett általánosabb jelentésű görög kifejezéseket kezdtek használni. Ezzel megsértették a Tízparancsolatot: Ne tegyetek hozzá, és ne is vegyetek el a Szóból Devarim/5Móz. 4:2, és JHVH nevét hiába ne vedd, Shemot [2Móz.] 20:7.”

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 17, 22, 23, 29, 30, 32, 36, 44, 65, 66, 93, 96, 100, 106, 115, 125, 132, 138, 139, 145–147, 160, 164, 201}

CSELEKEDETEK 2:39 „mindazoknak, akiket elhív magához Jehova, a mi Istenünk”

OK: A rendelkezésre álló görög kéziratok itt a Küriosz (Úr) szót használják, de a szövegkörnyezetből kiderül (Cselekedetek 2:33–38), hogy az „ígéret”, melyről Péter beszél ebben a versben, a Jóel 2:28–32-re utal, mely a szent szellem kiárasztásáról szól. A „mindazoknak, akiket elhív magához Jehova, a mi Istenünk” kifejezés ezért valószínűleg a Jóel 2:32 végének a szavait idézi. A Jóel 2:32 héber szövege háromszor használja Isten nevét, és konkrétan megemlíti, hogy Jehova az, aki elhív valakit. Továbbá a Küʹri·osz (Úr) és a birtokos személyjelű The·oszʹ (Isten) szavak összetétele (itt úgy van fordítva, hogy „Jehova, a mi Istenünk”) gyakran előfordul a Héber iratokból vett idézetekben vagy utalásokban. (Vesd össze a Lukács 4:8, 12; 10:27-ben és a Cselekedetek 3:22-ben szereplő, „Jehovát, a te Istenedet”, „Jehova, a ti Istenetek” kifejezéseket.) Az is figyelemre méltó, hogy a Küʹri·osz előtt szokatlan módon nincs határozott névelő, ami miatt ez a kifejezés egyenértékű egy tulajdonnévvel. Tehát a Héber iratokban való használat, a görög határozott névelő hiánya, valamint a Küʹri·osz szó félreérthetősége nyomós okokat szolgáltat arra, hogy Isten neve kerüljön a főszövegbe. (Lásd a Lukács 1:16-hoz tartozó magyarázatot.)

PÉLDÁK:

• The Interpretation of the Acts of the Apostles. R.C.H. Lenski; 1934. A 110. oldalon ezt írja ezzel a verssel kapcsolatban: „Κύριος ὁ Θεὸς [Küʹri·osz ho The·oszʹ] = Yahweh Háelóhím . . . ez a szövetséges Úr és korlátlan hatalmú Isten Izrael érdekében használja a hatalmát.”

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 2:39-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

• ΙΗΣΟΥΣ ΚΥΡΙΟΣ [I·e·sousʹ Kyʹri·os] Their Usage and Sense in Holy Scripture. Herman Heinfetter; 1857. A Cselekedetek 2:39-et azok közé a szövegek közé sorolja, melyekben „a Κυριος [Küʹri·osz] szó előtti névelő elhagyása... egyértelművé teszi, hogy ez egy utalás a Mindenható Istenre”.

• The Anchor Yale Bible. Joseph A. Fitzmyer; 1998, 31. köt. A Cselekedetek 1:24-hez fűzött megjegyzésében a Cselekedetek 2:39-et is azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz cím áll. „Ezt a címet Lukács más helyeken az ÓSZ [Ószövetség] Jahvéjára használja.” (Lásd a Cselekedetek 1:24-hez tartozó magyarázatot.)

• Complete Jewish Bible. David H. Stern; 1998. Ebben a versben kapitális és kiskapitális betűstílussal szerepel az „ADONÁJ” szó. A Biblia előszavában a fordító ezt a megjegyzést írta: „Az »ADONÁJ« szót használtam ott. . . ahol fordítóként azt gondolom, hogy a görög »küriosz« szó a tetragram helyett áll.”

• The Companion Bible. E. W. Bullinger jegyzeteivel; 1999-es nyomtatás. A Cselekedetek 2:39 főszövegében kapitális és kiskapitális betűstílussal szerepelteti az ÚR szót, hogy jelezze, itt Jehovára utal. A könyv a 143. oldalon, a 98-as függelékben – melynek címe „Isten nevei és címei az Újszövetségben” – a Cselekedetek 2:39-et is megemlíti az „ÚR . . . Jehova helyett áll” alcím alatt.

• The ‘Holy Scriptures’. J. N. Darby; 1949. Ezt írja a Cselekedetek 2:21-hez tartozó lábjegyzetben: „»Jehova«; akárcsak a 39.-ben [versben].”

• The Scofield Reference Bible. C. I. Scofield; 1909. A Cselekedetek 2:39 széljegyzetében ezt írja: „Jehova. Jóel 2.32.”

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 17, 18, 22–24, 32–35, 37, 40, 41, 43, 44, 46, 48, 52, 61, 65, 66, 88, 90, 95, 100–102, 105, 106, 114, 115, 117, 125, 138, 144–147, 154, 163–167, 172, 181, 185–187, 201, 202, 223, 236, 243, 244}

CSELEKEDETEK 2:47 „Jehova továbbra is naponta gyarapította őket olyanokkal, akik megmentésben részesülnek”

OK: Bár a rendelkezésre álló görög kéziratok „az Úr” (ho Küʹri·osz) kifejezést használják itt, nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Cselekedetek könyvének 2. fejezetében nyolcszor fordul elő a Küʹri·osz szó. Két helyen egyértelműen Jézusra utal, ezért „Úr”-nak van fordítva (Cselekedetek 2:34b, 36). A többi hat előfordulási helyből négy olyan, Héber iratokból vett idézetben szerepel (Cselekedetek 2:20, 21, 25, 34a), melyekben Isten neve áll az eredeti héber szövegben, ezért úgy lett visszaadva ezeken a helyeken, hogy „Jehova”. Egy másik előfordulási helyen (Cselekedetek 2:39) kétségtelenül a Jóel 2:32-re történik utalás, melyben Isten neve háromszor szerepel. Itt, a Cselekedetek 2:47-ben a szövegkörnyezet azt mutatja, hogy a Küʹri·osz szó Istenre vonatkozik. Továbbá az „akik megmentésben részesülnek” kifejezés a Jóel 2:32 befejező részére emlékeztet, mely versnek az elejét Péter a Cselekedetek 2:21-ben már idézte. Tehát a szövegkörnyezet és a Héber iratokban való használat, valamint a Küʹri·osz szó félreérthetősége miatt a főszövegben Isten neve szerepel. (Lásd a Cselekedetek 2:39-hez tartozó magyarázatot.)

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 2:47-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

• The Companion Bible. E. W. Bullinger jegyzeteivel; 1999-es nyomtatás. A könyv a 143. oldalon, a 98-as függelékben – melynek címe „Isten nevei és címei az Újszövetségben” – a Cselekedetek 2:47-et is megemlíti az „ÚR . . . Jehova helyett áll” alcím alatt.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 31–33, 37, 41, 44, 48, 65, 94, 99–102, 115, 125, 144–147, 167, 172, 187, 201, 202}

CSELEKEDETEK 3:19 „Jehova felüdítsen titeket”

OK: A rendelkezésre álló görög kéziratokban szó szerint az áll, hogy „felüdülés időszakai jöjjenek az Úr színétől”. Azonban nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. Az itt „Úr”-nak fordított görög szó (Küʹri·osz) található meg a Cselekedetek 3:22-ben is, mely egy idézet az 5Mózes 18:15-ből, ahol az eredeti héber szövegben a tetragram áll. (Lásd a Cselekedetek 3:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet.) Péter elmagyarázza, hogy ha azok a zsidók, akik tudatlanságból vetették el Jézust, megbánják a bűneiket, akkor Isten megbocsát nekik. Vagyis a Cselekedetek 3:17–22-ig terjedő szövegkörnyezet azt mutatja, hogy a Cselekedetek 3:19-ben említett Úr Jehova Istenre utal. A Héber iratokban a „Jehova színe” kifejezés az ’arc’ jelentésű héber szó és a tetragram összetétele (Bírák 5:5; Zsoltárok 34:16, lábjegyzet; Siralmak 4:16, lábjegyzet). Bár a Septuaginta meglévő másolataiban a Küʹri·osz szó szerepel, a kéziratok azt bizonyítják, hogy a Septuaginta korai példányaiban Isten neve állt. Tehát ennek a kifejezésnek a szövegkörnyezete és a Héber iratokban való használata azt jelzi, hogy a Küʹri·osz szó itt Isten neve helyett szerepel.

PÉLDÁK:

• The Interpretation of the Acts of the Apostles. R.C.H. Lenski; 1934. A 141. oldalon ezt írja ezzel a verssel kapcsolatban: „Felüdülés vagy enyhülés időszakai az Úr (Jahve) jelenlététől.”

• The Anchor Yale Bible. Joseph A. Fitzmyer; 1998, 31. köt. A Cselekedetek 3:20-hoz fűzött magyarázatában ezt írja a Cselekedetek 3:19-ben található kifejezéssel kapcsolatban: „A Küriosz Jahvéra, az ÓSZ [Ószövetség] Istenére értendő, akárcsak a 2:39-ben és a Lukács 1:16, 32, 68; 4:12; 10:27; 20:37-ben.”

• The Companion Bible. E. W. Bullinger jegyzeteivel; 1999-es nyomtatás. A Cselekedetek 3:19 főszövegében kapitális és kiskapitális betűstílussal szerepelteti az ÚR szót, hogy jelezze, itt Jehovára utal.

FORRÁSANYAGOK: J^{14–18, 22, 23, 28–32, 34, 35, 38, 40, 41, 43, 44, 46, 47, 52, 65, 88, 93, 95, 96, 100–102, 105, 106, 114, 115, 138, 144–147, 154, 167, 172, 186, 187, 201, 202}

CSELEKEDETEK 4:29 „Most pedig, Jehova, figyelj oda a fenyegetéseikre”

OK: Bár a rendelkezésre álló görög kéziratok az „Úr” (Küʹri·osz) szót használják itt, nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. Például ezek a szavak egy olyan imának a részét képezik, melyet a „legfőbb Úr”-hoz intéztek (Cselekedetek 4:24b). A „legfőbb Úr” kifejezés a görög de·szpoʹtész szó megfelelője, és ugyanezzel a kifejezéssel szólítja meg Istent az egyik szolgája a Lukács 2:29-ben feljegyzett imában. A Cselekedetek 4:24b–30-ban olvasható imában úgy nevezik Jézust, hogy „a te szent szolgád”. Ez azt mutatja, hogy a Küʹri·osz itt nem Jézusra, hanem Jehova Istenre utal. A tanítványok ebben az imájukban a Zsoltárok 2:1, 2-ből idéznek, ahol Isten neve áll. (Lásd a Cselekedetek 4:26-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.) Továbbá ennek a Jehovához intézett kérésnek a megfogalmazása – „figyelj oda a fenyegetéseikre”, mármint a szanhedrintől jövő fenyegetésekre – hasonlít a Héber iratokban feljegyzett imákéira. Példa erre a 2Királyok 19:16, 19 és az Ézsaiás 37:17, 20, melyekben Isten neve szerepel. (Lásd a Cselekedetek 1:24-hez tartozó magyarázatot.)

PÉLDÁK:

• The Expositor’s Greek Testament. W. Robertson Nicoll; 2002, II. köt. 68. o. Ezt a megjegyzést fűzi a Cselekedetek 1:24-hez: „Való igaz, hogy [a Csel 4:29-ben] a Κύριος [Küʹri·osz] egy olyan imában szerepel, melyet egyértelműen az Úrhoz, Jehovához intéztek.”

• The Anchor Yale Bible. Joseph A. Fitzmyer; 1998, 31. köt. Ezt írja a Cselekedetek 4:29-ről: „Vesd össze: 2Kir 19:19. A keresztények arra kérik Istent, hogy figyeljen oda a szanhedrin fenyegetéseire, melyeket Péternek és Jánosnak mondtak, de végeredményben minden kereszténynek szólnak. Azért esedeznek Istenhez, hogy tegyen valamit az ellenük szóló »fenyegetések« ügyében.” A 2Királyok 19:19 héber szövegében Isten neve áll.

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 4:29-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 29–36, 40, 41, 43, 46, 61, 65, 66, 88, 93, 100–102, 114, 115, 132, 145–147, 222, 237}

CSELEKEDETEK 5:9 „Jehova szellemét”

OK: Bár a legtöbb görög kézirat „az Úr szellemét” (to pneuʹma Kü·riʹu) kifejezést használja itt, nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. Ugyanez a kifejezés található meg a Lukács 4:18-ban, mely részben idézi az Ézsaiás 61:1-et, ahol az eredeti héber szövegben a tetragram áll a „szellem”-nek fordított szóval együtt. (Lásd a Lukács 4:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.) A Héber iratokban gyakran előfordul a „Jehova szelleme” kifejezés. (Néhány példa erre: Bírák 3:10; 6:34; 11:29; 13:25; 14:6; 15:14; 1Sámuel 10:6; 16:13; 2Sámuel 23:2; 1Királyok 18:12; 2Királyok 2:16; 2Krónikák 20:14; Ézsaiás 11:2; 40:13; 63:14; Ezékiel 11:5; Mikeás 2:7; 3:8.) A „szellem”-nek és az „Úr”-nak fordított héber szavak csak egyszer szerepelnek összetételként a Héber iratokban, és akkor is a tetragrammal együtt: „A legfőbb Úrnak, Jehovának a szelleme” (Ézsaiás 61:1). Az is figyelemre méltó, hogy ebben a versben (Cselekedetek 5:9) a Küʹri·osz (Úr) szó előtt nincs határozott névelő a görögben, pedig a megszokott nyelvtan ezt megkívánta volna. Ezzel a Küʹri·osz szót egyenértékűvé tették egy tulajdonnévvel. Tehát a Héber iratokban való használat és a határozott névelő szokatlan hiánya a Küʹri·osz szó előtt azt jelzi, hogy a Küʹri·osz szó itt Isten neve helyett szerepel.

PÉLDÁK:

• The Anchor Yale Bible. Joseph A. Fitzmyer; 1998, 31. köt. Ezt írja a Cselekedetek 5:9-ről: „Isten próbára tevése már az ÓSZ-ben [Ószövetségben] is megjelenik: 2Móz 17:2; 4Móz 20:13, 24 (Izrael a lázadozásával próbára teszi Istent a pusztában); Zsolt 106:32. Lukács ugyanazt az igét (peirazein) használja, mint amely az 5Móz 33:8-ban (LXX) szerepel Izraellel kapcsolatban. A Küriosz Jahvéra utal, akinek a Szellemét próbára tették.”

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 5:9-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

• Margaret E. Thrall a könyvében (A Critical and Exegetical Commentary on the Second Epistle to the Corinthians) ezt a magyarázatot fűzi a 2Korintusz 3:17-hez, melyben ugyanez a kifejezés szerepel: „Ez az egyetlen olyan alkalom, amikor [Pál] úgy utal a Szellemre, hogy πνεῦμα κυρίου [pneuʹma kü·riʹu], és ez a megnevezés azt jelzi, hogy még élénken él benne az ÓSZ [Ószövetség] megfogalmazása, mivel a πνεῦμα κυρίου gyakran előfordul az LXX-ben a rúaḥ jhvh, vagyis Jahve Szelleme fordításaként.”

• ΙΗΣΟΥΣ ΚΥΡΙΟΣ [I·e·sousʹ Kyʹri·os] Their Usage and Sense in Holy Scripture. Herman Heinfetter; 1857. A Cselekedetek 5:9-et azok közé a szövegek közé sorolja, melyekben „a Κυριος [Küʹri·osz] szó előtti névelő elhagyása... egyértelművé teszi, hogy ez egy utalás a Mindenható Istenre”.

• The Companion Bible. E. W. Bullinger jegyzeteivel; 1999-es nyomtatás. A Cselekedetek 5:9 főszövegében kapitális és kiskapitális betűstílussal szerepelteti az ÚR szót, hogy jelezze, itt Jehovára utal. A könyv a 143. oldalon, a 98-as függelékben – melynek címe „Isten nevei és címei az Újszövetségben” – a Cselekedetek 5:9-et is megemlíti az „ÚR . . . Jehova helyett áll” alcím alatt.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 15–18, 22–24, 29–34, 40–43, 46, 47, 52, 61, 65, 66, 88, 93–96, 100–102, 106, 114, 115, 132, 145–147, 154, 187, 201, 222}

CSELEKEDETEK 5:19 „Jehova angyala”

OK: Bár a rendelkezésre álló görög kéziratokban itt az áll, hogy az „Úr angyala”, nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. Az 1Mózes 16:7-től kezdődően ez a kifejezés gyakran előfordul a Héber iratokban az ’angyal’ jelentésű héber szó és a tetragram összetételeként. Ez a kifejezés a Septuaginta korai példányaiban úgy szerepel, hogy a görög anʹge·losz (angyal; követ) szó után Isten neve áll héber karakterekkel. Ez a helyzet a Zakariás 3:5, 6-ban található kifejezéssel is a görög Septuaginta egyik másolatában, melyet egy barlangban találtak meg az izraeli Nahal Heverben, a Júdeai-sivatagban. Ezt a töredéket i. e. 50 és i. sz. 50 közé datálják. Figyelemre méltó, hogy amikor a görög Septuaginta későbbi másolataiban Isten nevét kicserélték a Küʹri·osz (Úr) szóra ebben a versben és sok másikban, a határozott névelőt nem tették ki, pedig a megszokott nyelvtan ezt megkívánta volna. Ezzel a Küʹri·osz szót egyenértékűvé tették egy tulajdonnévvel. Tehát a Héber iratokban való használat és a határozott névelő hiánya miatt itt Isten neve áll a főszövegben. Több bibliafordítás is megtartja Isten nevét ebben a versben a „Jehova angyala” kifejezésben.

PÉLDÁK:

• „Az Úr angyala” kifejezéssel kapcsolatban R. C. H. Lenski a következő megjegyzést fűzi a Lukács 2:9-hez a The Interpretation of Luke’s Gospel (128–129. o.) című könyvben: „a Κύριος [Küʹri·osz]... a Jahve görög megfelelője, és birtokos esetben állva a névelő nélküli főnevekkel, egyetlen fogalmat alkot velük: »Jehova-angyal«, »Jehova-dicsőség« ... Jehova angyala ragyogta be őket.”

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329. o. A Cselekedetek 5:19; 8:26; 12:7, 23-at azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „az ÚSZ-ben [Újszövetségben] Jahvéra/Istenre értendő”.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 15–18, 22–24, 28–35, 41, 43, 46, 47, 52, 61, 65, 66, 88, 93–95, 100–104, 106, 114, 115, 117, 128, 132, 138, 144–147, 154, 164, 165, 187, 201, 202, 237}

CSELEKEDETEK 7:31 „Jehova hangja”

OK: Bár a legtöbb görög kéziratban itt az áll, hogy az „Úr hangja” (phó·néʹ Kü·riʹu), nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. István beszédének ez a része (Cselekedetek 7:30–33) a 2Mózes 3:2–10-ben található beszámolóra utal. A beszámoló szövegkörnyezetéből világosan látszik, hogy Jehova volt az, aki az egyik angyala által beszélt. A 2Mózes 3:6 szerint Jehova mondta azokat a szavakat Mózesnek, melyeket a Cselekedetek 7:32 idéz. A „Jehova hangja” vagy „Jehova szava” kifejezés gyakran szerepel a Héber iratokban a ’hang’ jelentésű héber szó és a tetragram összetételeként. (Néhány példa erre: 1Mózes 3:8; 5Mózes 5:25; 8:20; 18:16; 27:10; 1Sámuel 12:15; Zsoltárok 106:25; Ézsaiás 30:31; Dániel 9:10; Zakariás 6:15.) Figyelemre méltó, hogy amikor a Septuaginta egyik korai töredékén (266. sz. Fuad-papirusz) az 5Mózes 26:14; 27:10; 28:1, 62-ben a „Jehova hangja” kifejezés áll, Isten neve héber kvadrátírással szerepel a görög szövegben. Ez a töredék az i. e. I. századból származik. A „Jehova hangja” kifejezés a Zsoltárok 29:3-ban is megtalálható az Ambrosian O 39 sup. nevű kódexben, mely az i. sz. IX. század végéről való. Ezt a kéziratot egy milánói könyvtárban, a Biblioteca Ambrosianában őrzik. A kódexben öt oszlop található, melyek a héber szöveg különböző görög fordításait tartalmazzák, és mindegyik oszlopban Isten nevét a tetragram jelöli héber kvadrátírással () a görög szövegben. Az is figyelemre méltó, hogy itt, a Cselekedetek 7:31-ben a Küʹri·osz szó előtt nem áll görög határozott névelő, pedig a megszokott nyelvtan ezt megkívánta volna. Ezzel a Küʹri·osz szót egyenértékűvé tették egy tulajdonnévvel. Tehát a szövegkörnyezet, a Héber iratokban, illetve az ókori fordítások kézirataiban való használat, valamint a görög határozott névelő hiánya mind amellett szól, hogy Isten neve szerepeljen ezen a helyen.

PÉLDÁK:

• The Anchor Yale Bible. Joseph A. Fitzmyer; 1998, 31. köt. Ezt írja a Cselekedetek 7:31-ről: „Szó szerint: »az Úr hangja hallatszott«. A Küriosz ismét Jahvéra értendő.”

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 7:31-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

• Word Pictures in the New Testament. Archibald Thomas Robertson; 1930, III. köt. Ezt írja erről a versről: „Itt úgy történik utalás Jehova angyalára, akiről a 30. vers ír, mintha maga Jehova lenne.” A 30. vershez pedig ezt fűzi hozzá: „A 2Móz. 3:20-ban Jehova beszél.”

• The Expositor’s Greek Testament. W. Robertson Nicoll; 2002, II. köt. 191. o. Ezt a megjegyzést fűzi a Cselekedetek 7:30-hoz: „Máskülönben csak azt mondhatjuk, hogy Jehova maga beszél az angyal által.”

• ΙΗΣΟΥΣ ΚΥΡΙΟΣ [I·e·sousʹ Kyʹri·os] Their Usage and Sense in Holy Scripture. Herman Heinfetter; 1857. A Cselekedetek 7:31-et azok közé a szövegek közé sorolja, melyekben „a Κυριος [Küʹri·osz] szó előtti névelő elhagyása... egyértelművé teszi, hogy ez egy utalás a Mindenható Istenre”.

• The Companion Bible. E. W. Bullinger jegyzeteivel; 1999-es nyomtatás. A Cselekedetek 7:31 főszövegében kapitális és kiskapitális betűstílussal szerepelteti az ÚR szót, hogy jelezze, itt Jehovára utal. A könyv a 143. oldalon, a 98-as függelékben – melynek címe „Isten nevei és címei az Újszövetségben” – a Cselekedetek 7:31-et is megemlíti az „ÚR . . . Jehova helyett áll” alcím alatt.

• Complete Jewish Bible. David H. Stern; 1998. Ebben a versben kapitális és kiskapitális betűstílussal szerepel az „ADONÁJ” szó. A Biblia előszavában a fordító ezt a megjegyzést írta: „Az »ADONÁJ« szót használtam ott. . . ahol fordítóként azt gondolom, hogy a görög »küriosz« szó a tetragram helyett áll.”

• The ‘Holy Scriptures’. J. N. Darby; 1949. A Cselekedetek 7:31-hez tartozó lábjegyzetben ezt írja: „A mondatban nem szerepel névelő, ezért sokkal nyomatékosabb. Az »Úr« egy magasztos cím. A kifejezés olyan, mint az a megfogalmazás, hogy »ez Jehova kijelentése«.”

FORRÁSANYAGOK: J^{11, 12, 14–18, 22–24, 28–36, 38, 40–44, 46, 47, 52, 61, 65, 66, 80, 88–90, 93–96, 100–103, 105, 106, 114, 115, 117, 125, 130, 132, 144, 146, 152, 154, 160, 167, 172, 181, 185–187, 199, 201, 217, 222, 243, 244}

CSELEKEDETEK 7:33 „Jehova ezt mondta neki”

OK: Bár a legtöbb görög kéziratban itt „az Úr” (ho Küʹri·osz) kifejezés áll, István beszédének a háttere (Cselekedetek 7:30–34) amellett szól, hogy Isten neve szerepeljen ezen a helyen. Az eredeti beszámoló szövegkörnyezetéből (2Mózes 3:2–10), melyre István itt utal, világosan látszik, hogy Jehova az, aki az angyal által beszél. Noha ennek a versnek a nagy része a 2Mózes 3:5-ön alapul, a 2Mózes 3:7-ben szereplő eredeti héber szöveg is tartalmazza ennek a bevezető kifejezésnek a megfelelőjét, amely szó szerint így hangzik: „És Jehova ezt mondta”. Tehát a szövegkörnyezet és a Héber iratokban való használat, valamint a Küʹri·osz szó félreérthetősége miatt joggal következtethetünk arra, hogy a Küʹri·osz itt Isten neve helyett szerepel.

PÉLDÁK: Lásd a Cselekedetek 7:31-hez tartozó magyarázatot.

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 7:33-at azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

• The New King James Version. Első nyomtatás 1979-ben. A Cselekedetek 7:33 főszövegében kapitális és kiskapitális betűstílussal szerepelteti az „ÚR” szót. Ennek a kiadásnak az előszava elmagyarázza: „A King James ószövetségi részében Isten szövetséges nevét általában úgy fordítják a héberből, hogy »ÚR« (kapitális betűkkel, ahogy itt látható). Követjük ezt a hagyományt. Ezért ebben a kiadásban a név kapitális betűkkel szerepel mindenhol, ahol az Újszövetség egy olyan ószövetségi szakaszt idéz, melyben a szövetséges név megtalálható.”

• NLT Study Bible (2. kiadás). 2008. A Cselekedetek 7:33 főszövegében kapitális és kiskapitális betűstílussal szerepelteti az „ÚR” szót. A Biblia bevezetőjében a következő magyarázat olvasható: „A görög küriosz szót következetesen »Úr«-nak fordítottuk, kivéve azokat a helyeket, ahol az »ÚR« formával adtuk vissza, amikor az Újszövetség egyértelműen az Ószövetségből idéz, melynek szövegében kiskapitális betűstílussal szerepel.” Ennek jelentőségéről a bevezető a következőt írja: „A tetragramot (JHVH) legtöbbször következetesen úgy fordítottuk, hogy »az ÚR«. Ez a kiskapitális betűstílusú változat megszokott az angol fordításokban.”

FORRÁSANYAGOK: J^{11, 12, 14–18, 22, 23, 27–36, 38, 40–44, 46, 47, 52, 61, 65, 66, 80, 88, 93–95, 100–102, 105, 106, 114, 115, 117, 130, 132, 144, 146, 152, 154, 160, 164–167, 172, 181, 185–187, 199, 201, 217, 222, 243, 244}

CSELEKEDETEK 7:60 „Jehova, ne ródd fel nekik ezt a bűnt!”

OK: Bár a rendelkezésre álló görög kéziratok itt az „Úr” (Küʹri·osz) szót használják, nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. István itt ahhoz hasonlóan fogalmaz, ahogy Jézus az Atyjához szólt a Lukács 23:34 szerint: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit tesznek.” Lukácsnak az István beszédéről készített beszámolójában (Cselekedetek 7:2–53) háromszor szerepel a Küʹri·osz szó olyan, Héber iratokból vett idézetekben vagy utalásokban, melyek egyértelműen Istenre vonatkoznak. (Lásd a Cselekedetek 7:31, 33-hoz tartozó magyarázatokat, valamint a Cselekedetek 7:49-hez tartozó magyarázó jegyzetet.) Sok szövegmagyarázó és fordító megerősíti azt a nézetet, hogy ezekben a részekben a Küʹri·osz Jehovára utal. A Cselekedetek 7:59-ben is megtalálható a Küʹri·osz szó, ahol István konkrétan úgy fogalmaz, hogy „Úr Jézus”. Ez a kijelentés azonban nem jelenti azt – mint ahogy azt egyesek állítják –, hogy István a Cselekedetek 7:60-ban Jézust szólítja meg a Küʹri·osz szóval. Van egy természetes váltás Istvánnak az 59. versben és a 60. versben olvasható szavai közt. István állt, ezért amikor letérdelt az ellenségei előtt, valószínűleg amiatt tette ezt, hogy Jehovához forduljon imában. (Vesd össze a Lukács 22:41-gyel és a Cselekedetek 9:40; 20:36; 21:5-tel, ahol letérdelve imádkoznak Istenhez.) Tehát úgy tűnik, hogy István az utolsó szavaival a mindenható Istenhez, Jehovához imádkozott. Továbbá a Cselekedetek 7:56 szerint István látta „az eget megnyílva, és az Emberfiát, amint ott áll Isten jobbján”. Így érthető, hogy először Jézushoz szólt az 59. versben, majd Jehovához a 60. versben. A Keresztény görög iratok több héber nyelvű fordítása is a tetragramot használja a 60. versben, míg az 59. versben az „Úr Jézus” fordításakor nem.

PÉLDÁK:

• The Expositor’s Greek Testament. W. Robertson Nicoll; 2002, II. köt. 204. o. A következő megjegyzést fűzi István egész beszédéhez: „A beszéd Jehova Isten fenségének az elismerésével kezdődik.”

• Kommentar und Studien zur Apostelgeschichte (Wissenschaftliche Untersuchungen zum Neuen Testament, 22). Otto Bauernfeind; 1980. Ez a Cselekedetek könyvének szövegmagyarázatát tartalmazó könyv a 120. oldalon a következőt írja a Küʹri·osz (Úr) szónak a Cselekedetek 7:59, 60-ban való használatáról: „Az 59. versben a κύριος Jézus; a 60. versben pedig valószínűleg Isten.”

FORRÁSANYAGOK: J^{17, 18, 22, 23, 41, 46, 95, 96, 100, 101, 132, 145, 147}

CSELEKEDETEK 8:22 „könyörögj Jehovához”

OK: Sok görög kéziratban itt az áll, hogy „az Úrhoz” (tu Kü·riʹu), némelyikben pedig az, hogy „Istenhez”. Azonban nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. Itt a szövegkörnyezet azt jelzi, hogy Simonnak Istenhez kellett könyörögnie. Simon „Isten ajándékát” próbálta megvenni (Cselekedetek 8:20). Péter erre ezt mondta neki: „Isten látja, hogy nem becsületes a szíved” (Cselekedetek 8:21). Továbbá a „könyörög”-nek fordított görög ige a Septuagintában Jehovához intézett imákkal, kérésekkel és esdeklésekkel kapcsolatban szerepel, és ezekben a versekben gyakran Isten neve áll a héber szövegben (1Mózes 25:21; 2Mózes 32:11; 4Mózes 21:7; 5Mózes 3:23; 1Királyok 8:59; 13:6). A Keresztény görög iratok néhány ókori fordítása az „Isten” szót használja itt, egyes héber fordításai pedig a tetragramot. Tehát a szövegkörnyezet és a Héber iratokban való használat egyaránt arra enged következtetni, hogy „az Úrhoz” (tu Kü·riʹu) kifejezés ebben a versben Istenre utal, és úgy tekinthető, mint amely Isten neve helyett szerepel. (Lásd a Cselekedetek 8:24-hez tartozó magyarázatot.)

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 8:22-t azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

FORRÁSANYAGOK: J^{18, 22, 23, 36, 43, 46, 48, 65, 94, 95, 100, 101, 125, 132, 146}

CSELEKEDETEK 8:24 „Könyörögjetek értem Jehovához”

OK: Sok görög kéziratban itt az áll, hogy „az Úrhoz” (ton Kü·riʹon), némelyikben pedig az, hogy „Istenhez”. Azonban nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is. Itt a szövegkörnyezet azt jelzi, hogy Istenre vonatkozik „az Úr” kifejezés. (Lásd a Cselekedetek 8:22-höz tartozó magyarázatot.) A Keresztény görög iratok néhány ókori fordítása az „Isten” szót használja ebben a versben, egyes héber fordításai pedig a tetragramot. Tehát a szövegkörnyezet és a Héber iratokban való használat egyaránt arra enged következtetni, hogy „az Úrhoz” (ton Kü·riʹon) kifejezés ebben a versben Istenre utal, és úgy tekinthető, mint amely Isten neve helyett szerepel.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 8:24-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

• ΙΗΣΟΥΣ ΚΥΡΙΟΣ [I·e·sousʹ Kyʹri·os] Their Usage and Sense in Holy Scripture. Herman Heinfetter; 1857. Ezt a megjegyzést fűzi a Cselekedetek 8:24-hez: „A szövegkörnyezet nem támasztja alá azt a feltevésünket, hogy Simon úgy gondolta, Jézus ellen vétkezett, vagy hogy Jézushoz kellett volna imádkoznia (lásd a 22. v.-et) azért, hogy szívének a gondolata meg legyen bocsátva.”

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 15–18, 22, 23, 36, 43, 46, 65, 94, 95, 100, 101, 132, 201, 237}

CSELEKEDETEK 8:25 „Jehova szavát”

OK: Sok görög kéziratban itt az olvasható, hogy „az Úr szavát” (ton loʹgon tu Kü·riʹu), néhány kéziratban pedig az, hogy „Isten szavát”. Ám nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. A Cselekedetek könyve egy szinonim kifejezést is használ – „Isten szava” –, ami megerősíti, hogy a Cselekedetek 8:25-ben szereplő Küʹri·osz Istenre utal (Cselekedetek 4:31; 6:2, 7; 8:14; 11:1; 13:5, 7, 46; 17:13; 18:11). Mindkét kifejezés szerepel a Héber iratokban, viszont a „Jehova szava” kifejezés sokkal többször fordul elő a „szó”-nak fordított héber szó és a tetragram összetételeként. (A „Jehova szava” kifejezés úgy 200 versben fordul elő. Néhány példa erre: 2Sámuel 12:9; 2Királyok 7:1; 20:16; Ézsaiás 1:10; 2:3; 28:14; Jeremiás 2:4; Zakariás 9:1.) Ez a kifejezés a Zakariás 9:1-ben a Septuaginta egy korai másolatában, melyet az izraeli Nahal Heverben, a Júdeai-sivatagban, a Holt-tenger közelében találtak meg, úgy szerepel, hogy a görög loʹgosz szó után Isten neve áll ókori héber karakterekkel (). Ezt a pergamentekercset i. e. 50 és i. sz. 50 közé datálják. Továbbá a Keresztény görög iratok számos héber nyelvű fordítása a tetragramot használja ebben a versben. Tehát a Héber iratokban való használat, a fenti kéziratok, valamint a Küʹri·osz szó használata és félreérthetősége miatt itt Isten neve került a főszövegbe.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329. o. A Cselekedetek 8:25-öt azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „az ÚSZ-ben [Újszövetségben] Jahvéra/Istenre értendő”.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 17, 18, 32, 41, 43, 46, 61, 65, 66, 95, 100, 101, 106, 114, 115, 132, 145–147, 167, 187, 201}

CSELEKEDETEK 8:26 „Jehova angyala”

OK: Ez a kifejezés sokszor szerepel a Héber iratokban az 1Mózes 16:7-től kezdődően. Ahol a görög Septuagintának a korai másolataiban a „Jehova angyala” kifejezés áll, a görög anʹge·losz szó (angyal; követ) után Isten neve szerepel héber karakterekkel. Figyelemre méltó, hogy amikor a görög Septuaginta későbbi másolataiban Isten nevét kicserélték a Küʹri·osz (Úr) szóra ebben a versben és sok másikban, a határozott névelőt gyakran nem tették ki a Küʹri·osz elé, pedig a megszokott nyelvtan ezt megkívánta volna. Ezért a határozott névelő hiánya itt és más versekben szintén azt jelzi, hogy a Küʹri·osz szó Isten neve helyett szerepel.

PÉLDÁK: Lásd a Máté 1:20-hoz; a Lukács 1:11-hez és a Cselekedetek 5:19; 12:11-hez fűzött magyarázatokat.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 15–18, 22–24, 28–36, 40–43, 46, 47, 61, 65, 66, 88, 90, 93, 95, 100–103, 106, 114, 115, 117, 125, 128, 132, 144–147, 187, 201}

CSELEKEDETEK 8:39 „Jehova szelleme”

OK: Bár a legtöbb görög kézirat az „Úr szelleme” (pneuʹma Kü·riʹu) kifejezést használja itt, nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. Ugyanez a kifejezés található meg a Lukács 4:18-ban, mely részben idézi az Ézsaiás 61:1-et, ahol az eredeti héber szövegben a tetragram áll a „szellem”-nek fordított szóval együtt. (Lásd a Lukács 4:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.) A Héber iratokban gyakran előfordul a „Jehova szelleme” kifejezés. (Néhány példa erre: Bírák 3:10; 6:34; 11:29; 13:25; 14:6; 15:14; 1Sámuel 10:6; 16:13; 2Sámuel 23:2; 1Királyok 18:12; 2Királyok 2:16; 2Krónikák 20:14; Ézsaiás 11:2; 40:13; 63:14; Ezékiel 11:5; Mikeás 2:7; 3:8.) A „szellem”-nek és az „Úr”-nak fordított héber szavak csak egyszer szerepelnek összetételként a Héber iratokban, és akkor is a tetragrammal együtt: „A legfőbb Úrnak, Jehovának a szelleme” (Ézsaiás 61:1). Az is figyelemre méltó, hogy ebben a versben (Cselekedetek 8:39) a Küʹri·osz szó előtt nincs határozott névelő a görögben, pedig a megszokott nyelvtan ezt megkívánta volna. Ezzel a Küʹri·osz szót egyenértékűvé tették egy tulajdonnévvel. Tehát a Héber iratokban való használat és a határozott névelő szokatlan hiánya a Küʹri·osz szó előtt azt jelzi, hogy a Küʹri·osz szó itt Isten neve helyett szerepel.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament, 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 8:39-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

• ΙΗΣΟΥΣ ΚΥΡΙΟΣ [I·e·sousʹ Kyʹri·os] Their Usage and Sense in Holy Scripture. Herman Heinfetter; 1857. A Cselekedetek 8:39-et azok közé a szövegek közé sorolja, melyekben „a Κυριος [Küʹri·osz] szó előtti névelő elhagyása... egyértelművé teszi, hogy ez egy utalás a Mindenható Istenre”.

• The Scofield Reference Bible. C. I. Scofield; 1909. A Cselekedetek 8:39 széljegyzetében ezt írja: „Jehova”.

FORRÁSANYAGOK: J^{15–18, 22–24, 28–34, 36, 40–42, 46, 47, 52, 61, 65, 66, 88, 93–96, 100–102, 106, 114, 115, 125, 128, 132, 145–147, 187, 201, 202, 222, 236, 237, 243}

CSELEKEDETEK 9:31 „kifejezték a mélységes tiszteletüket Jehova iránt”

OK: A legtöbb görög kéziratban az áll, hogy „az Úr félelmében” (tói phoʹbói tu Kü·riʹu). A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz (Úr) szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is. Ennek a kifejezésnek a Héber iratokban való használata nyomós okokat szolgáltat arra, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Héber iratokban a „Jehova félelme” kifejezés gyakran előfordul a ’félelem’ jelentésű héber szó és a tetragram összetételeként. (Néhány példa erre: 2Krónikák 19:7, 9, lábjegyzetek; Zsoltárok 19:9, lábjegyzet; 111:10, lábjegyzet; Példabeszédek 2:5, lábjegyzet; 8:13, lábjegyzet; 9:10, lábjegyzet; 10:27, lábjegyzet; 19:23, lábjegyzet; Ézsaiás 11:2, 3, lábjegyzetek.) „Az Úr félelme” kifejezés viszont egyszer sem szerepel a Héber iratok szövegében. Bár a Septuaginta első másolatai a héber szöveget tükrözik, és tartalmazzák Isten nevét, a későbbi másolatokban a nevet gyakran a Küʹri·osz szóra cserélték. Ez azt mutatja, hogy a Küʹri·osz szót Isten neve helyett használták. Ezenkívül a Keresztény görög iratok számos héber nyelvű fordításában itt Isten neve áll.

PÉLDÁK:

• The Anchor Yale Bible. Joseph A. Fitzmyer; 1998, 31. köt. Ezt írja a Cselekedetek 9:31-ről: „A keresztény egyház leírásába egy új fogalom került: »az Úr félelme«, mely az ÓSZ-ben [Ószövetségben] szerepel (Péld 1:7, 29; 2:5; 9:10; 19:23; Zsolt 19:9).” Ezeknek a hivatkozásoknak az eredeti héber szövegében Isten neve áll.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 15, 16, 18, 22, 32, 40–43, 65, 66, 96, 100, 101, 106, 114, 115, 132, 144–147, 172, 187}

CSELEKEDETEK 10:33 „amit Jehova megparancsolt neked, hogy elmondd”

OK: Bár a legtöbb görög kéziratban itt „az Úr” (tu Kü·riʹu) szó áll, nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A szövegkörnyezetből kiderül, hogy a Küʹri·osz szó itt Istenre utal. A Cselekedetek 10:31 szerint Péter ezt mondta Kornéliusznak: „Isten meghallgatta az imádat, és nem kerülték el a figyelmét adományaid.” És ezt is mondta: „nekem Isten megmutatta, hogy senkit sem szabad beszennyezettnek vagy tisztátalannak tekintenem” (Cselekedetek 10:28). Kornéliusz pedig kijelentette: „mindannyian jelen vagyunk Isten előtt” (Cselekedetek 10:33). Azt, hogy a Küʹri·osz szó itt Istenre utal, néhány görög kézirat is alátámasztja, melyek a görög The·oszʹ („Isten”) szót használják ebben a versben. Továbbá a Keresztény görög iratok több héber nyelvű fordítása is a tetragramot használja itt. Tehát a szövegkörnyezet miatt, valamint amiatt, hogy egyértelmű legyen, kire utal ebben a versben a Küʹri·osz szó, Isten neve került a főszövegbe.

PÉLDÁK:

• The Anchor Yale Bible. Joseph A. Fitzmyer; 1998, 31. köt. Ezt írja a Cselekedetek 10:33-ról: „A Küriosz utalhat a feltámasztott Krisztusra, de Kornéliusz szájából – aki még nem hallott a keresztény üzenetről – valószínűleg inkább Jahvét kell érteni alatta; lásd a 2:20, 36-hoz fűzött MAGYARÁZATOKAT.” A Cselekedetek 2:20-hoz fűzött magyarázatban ez áll: „A Küriosz Jahvéra értendő, ahogy az LXX-ben.”

• The Interpretation of the Acts of the Apostles. R.C.H. Lenski; 1934. A 417. oldalon ezt írja ezzel a verssel kapcsolatban: „A jelenlevők készek megfogadni azt, amit az Úr (itt Istenre utal) fog mondani nekik Péter által.”

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 10:33-at azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

FORRÁSANYAGOK: J^{17, 18, 23, 33, 40, 43, 48, 65, 94, 95, 100, 101, 125, 132, 145–147, 163, 167}

CSELEKEDETEK 11:21 „Jehova velük volt”

OK: Szó szerint: „Úr keze velük volt”. A „Jehova keze” kifejezés sokszor előfordul a Héber iratokban a „kéz” szónak megfelelő héber szó és a tetragram összetételeként (Néhány példa erre: Ruth 1:13, lábjegyzet; 1Sámuel 5:6, 9, lábjegyzetek; Ezsdrás 7:6, lábjegyzet; Jób 12:9; Ézsaiás 19:16; Ezékiel 1:3, lábjegyzet.) Noha a Cselekedetek könyvének rendelkezésre álló görög kézirataiban itt a Küʹri·osz (Úr) szó áll, a Héber iratokban való használat nyomós okokat szolgáltat arra, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Cselekedetek 11:21-gyel kapcsolatban a tudósok megjegyezték, hogy a Küʹri·osz előtt nincs a görögben határozott névelő, pedig a megszokott nyelvtan ezt megkívánta volna, és ezzel a Küʹri·osz tulajdonnévvé válik. Ez azért figyelemre méltó, mert bár a Septuaginta első példányai tartalmazták Isten nevét, de amikor a Septuaginta későbbi példányaiban Isten nevét a Küʹri·osz szóval helyettesítették, gyakran nem tettek elé határozott névelőt, pedig a megszokott nyelvtan ezt megkívánta volna. (Ez a helyzet a fent említett versekkel is.) Tehát az, hogy a Küʹri·osz előtt szokatlan módon nincs határozott névelő, szintén arra mutat, hogy a Küʹri·osz itt Isten neve helyett szerepel. A „Jehova keze” görög kifejezés áll a Lukács 1:66-ban és a Cselekedetek 13:11-ben is. (Lásd a Lukács 1:6, 66-hoz tartozó magyarázatokat.)

PÉLDÁK:

• The Interpretation of the Acts of the Apostles. R.C.H. Lenski; 1934. A 451. oldalon ezt írja ezzel a verssel kapcsolatban: „Ez »az Úr kezének« volt köszönhető; a Κύριος [Küʹri·osz] szó névelő nélküli használata Jahvéra értendő. Ezt Lukács megkülönbözteti az előtte és utána szereplő, névelővel álló Κύριος szótól.”

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329. o. A Cselekedetek 11:21-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „az ÚSZ-ben [Újszövetségben] Jahvéra/Istenre értendő”.

• A Translator’s Handbook on the Acts of the Apostles. Barclay M. Newman és Eugene A. Nida; 1972, United Bible Societies. Ezt a megjegyzést fűzi a Cselekedetek 11:21-hez: „Az Úr ereje egy ószövetségi kifejezés (»az Úr keze«) fordítása, és valószínűleg Istenre, az Atyára utal, semmint Jézusra. Viszont az Úrhoz tértek kifejezésben az Úr Jézust kell érteni alatta.”

• ΙΗΣΟΥΣ ΚΥΡΙΟΣ [I·e·sousʹ Kyʹri·os] Their Usage and Sense in Holy Scripture. Herman Heinfetter; 1857. A Cselekedetek 11:21-et azok közé a szövegek közé sorolja, melyekben „a Κυριος [Küʹri·osz] szó előtti névelő elhagyása... egyértelművé teszi, hogy ez egy utalás a Mindenható Istenre”.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 15–18, 22, 23, 28, 29, 32, 34, 41, 47, 65, 93, 95, 96, 100–102, 106, 115, 132, 146, 187, 201}

CSELEKEDETEK 12:7 „Jehova angyala”

OK: Bár a rendelkezésre álló görög kéziratokban itt az áll, hogy az „Úr angyala” (anʹge·losz Kü·riʹu), nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. Az 1Mózes 16:7-től kezdődően ez a kifejezés gyakran előfordul a Héber iratokban az ’angyal’ jelentésű héber szó és a tetragram összetételeként. Ez a kifejezés a Septuaginta korai példányaiban úgy szerepel, hogy a görög anʹge·losz (angyal; követ) szó után Isten neve áll héber karakterekkel. Ez a helyzet a Zakariás 3:5, 6-ban található kifejezéssel is a görög Septuaginta egyik másolatában, melyet egy barlangban találtak meg az izraeli Nahal Heverben, a Júdeai-sivatagban. Ezt a töredéket i. e. 50 és i. sz. 50 közé datálják. Figyelemre méltó, hogy amikor a görög Septuaginta későbbi másolataiban Isten nevét kicserélték a Küʹri·osz szóra ebben a versben és sok másikban, a határozott névelőt nem tették ki, pedig a megszokott nyelvtan ezt megkívánta volna. Ezzel a Küʹri·osz szót egyenértékűvé tették egy tulajdonnévvel. Továbbá a Keresztény görög iratok számos héber nyelvű fordítása a tetragramot használja ebben a versben. Tehát a Héber iratokban való használat és a határozott névelő hiánya miatt itt Isten neve áll a főszövegben. Ahogy az alábbi listából látszik, több bibliafordítás is megtartja Isten nevét ebben a versben.

PÉLDÁK: Lásd a Máté 1:20-hoz; a Lukács 1:11-hez és a Cselekedetek 5:19; 12:11-hez tartozó magyarázatokat.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 15–18, 22–24, 28–34, 36, 41–43, 47, 61, 65, 66, 88, 90, 93, 95, 100–102, 104, 106, 114, 115, 117, 125, 128, 132, 139, 144–147, 185, 187, 201, 202}

CSELEKEDETEK 12:11 „Jehova elküldte az angyalát”

OK: Bár a legtöbb görög kézirat a Küʹri·osz (Úr) szót használja itt, nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. Először is, ahogy arról a Cselekedetek 12:7 magyarázatában szó volt, az ott szereplő Küʹri·osz szót joggal lehet úgy tekinteni, mint amely Isten neve helyett áll. Ezért amikor a Küʹri·osz szó itt ugyanabban a szövegkörnyezetben szerepel, és ugyanahhoz az eseményhez kapcsolódik, logikus Isten tulajdonnevével egyenértékűnek tekinteni. Másodszor, az „elküldte az angyalát” kifejezés hasonló szabadító tetteket juttat észbe a Héber iratokból. A Dániel 3:28; 6:22-ben például az olvasható, hogy Isten „elküldte angyalát”, hogy megmentse Dánielt és a társait. (Vesd össze: Zsoltárok 34:7.) Harmadszor, számos ókori, hiteles görög kéziratban itt nem áll határozott névelő a Küʹri·osz szó előtt, pedig a megszokott nyelvtan ezt megkívánta volna. Ez is megerősíti, hogy a Küʹri·osz ebben a versben Isten neve helyett szerepel. Továbbá a Keresztény görög iratok több héber nyelvű fordítása is Isten nevét használja itt. Tehát a szövegkörnyezet és a Héber iratokban való használat, valamint a Küʹri·osz szó félreérthetősége miatt Isten neve szerepel a főszövegben.

PÉLDÁK:

• The Interpretation of the Acts of the Apostles. R.C.H. Lenski; 1934. A 475. oldalon ezt írja ezzel a verssel kapcsolatban: „Κύριος [Küʹri·osz] (Jahve) adott parancsot az angyalának.”

• The Expositor’s Greek Testament. W. Robertson Nicoll; 2002, II. köt. 275. o. Ezt a magyarázatot fűzi a Cselekedetek 12:11-hez: „Κύριος [Küʹri·osz]: lásd a szövegkritikai jegyzeteket, ha névelő nélkül áll . . . Istenre, Jehovára értendő.”

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 12:11-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

• ΙΗΣΟΥΣ ΚΥΡΙΟΣ [I·e·sousʹ Kyʹri·os] Their Usage and Sense in Holy Scripture. Herman Heinfetter; 1857. A Cselekedetek 12:11-et azok közé a szövegek közé sorolja, melyekben „a Κυριος [Küʹri·osz] szó előtti névelő elhagyása... egyértelművé teszi, hogy ez egy utalás a Mindenható Istenre”.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 15, 16, 18, 23, 28–34, 36, 41, 42, 47, 61, 65, 66, 88, 93, 95, 96, 100–102, 106, 115, 132, 139, 144–147, 187, 201, 202}

CSELEKEDETEK 12:17 „hogyan hozta ki őt Jehova a börtönből”

OK: Bár a legtöbb görög kézirat „az Úr” (ho Küʹri·osz) szót használja itt, nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. Ahogy arról a Cselekedetek 12:7 magyarázatában szó volt, az ott szereplő Küʹri·osz szót joggal lehet úgy tekinteni, mint amely Isten neve helyett áll. Ezért amikor a Küʹri·osz szó itt ugyanabban a szövegkörnyezetben szerepel, és ugyanahhoz az eseményhez kapcsolódik, logikus Isten tulajdonnevével egyenértékűnek tekinteni. A Keresztény görög iratok több héber nyelvű fordítása is Isten nevét használja itt. Tehát a szövegkörnyezet, a vers háttere, valamint a Küʹri·osz szó félreérthetősége miatt Isten neve szerepel a főszövegben.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 12:17-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 28–32, 41, 65, 93, 100–102, 106, 115, 132, 144–147, 187, 201}

CSELEKEDETEK 12:23 „Jehova angyala”

OK: Az 1Mózes 16:7-től kezdődően ez a kifejezés gyakran előfordul a Héber iratokban. A Septuaginta korai példányaiban úgy szerepel, hogy a görög anʹge·losz (angyal; követ) szó után Isten neve áll héber karakterekkel. Figyelemre méltó, hogy amikor a görög Septuaginta későbbi másolataiban Isten nevét kicserélték a Küʹri·osz (Úr) szóra ebben a versben és sok másikban, a határozott névelőt nem tették ki, pedig a megszokott nyelvtan ezt megkívánta volna. Tehát a határozott névelő hiánya itt és más versekben szintén azt jelzi, hogy a Küʹri·osz Isten neve helyett áll.

PÉLDÁK: Lásd a Máté 1:20-hoz és a Lukács 1:11-hez tartozó magyarázatokat.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 15–18, 22–24, 28–36, 41–43, 47, 48, 65, 66, 88, 90, 93, 95, 96, 100–102, 104, 106, 114, 115, 117, 125, 128, 132, 138, 144–147, 163, 167, 187, 201}

CSELEKEDETEK 12:24 „Jehova szava”

OK: Egyes görög kéziratokban és fordításokban itt az olvasható, hogy „az Úr szava”, míg másokban az, hogy „Isten szava”. Ám nyomós okok szólnak amellett, hogy itt Isten neve szerepeljen a főszövegben. Mindkét kifejezés szerepel a Héber iratokban, viszont a „Jehova szava” kifejezés sokkal többször fordul elő a „szó”-nak fordított héber szó és a tetragram összetételeként, mint az „Isten szava” kifejezés. A „Jehova szava” kifejezés úgy 200 versben fordul elő. (Néhány példa erre: 2Sámuel 12:9; 2Királyok 7:1; 20:16; Ézsaiás 1:10; 2:3; 28:14; Jeremiás 2:4; Zakariás 9:1.) Ez a kifejezés a Zakariás 9:1-ben a Septuaginta egy korai másolatában, melyet az izraeli Nahal Heverben, a Júdeai-sivatagban, a Holt-tenger közelében találtak meg, úgy szerepel, hogy a görög loʹgosz szó után Isten neve áll ókori héber karakterekkel (). Ezt a pergamentekercset i. e. 50 és i. sz. 50 közé datálják. Továbbá a Keresztény görög iratok számos héber nyelvű fordítása a tetragramot használja ebben a versben. Tehát a Héber iratokban való használat, a fenti kéziratok, valamint a Küʹri·osz szó használata és félreérthetősége miatt itt Isten neve került a főszövegbe.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329. o. A Cselekedetek 12:24-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „az ÚSZ-ben [Újszövetségben] Jahvéra/Istenre értendő”.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 23, 32, 33, 37, 48, 65, 94, 100, 101, 115, 125, 132, 144, 146, 163}

CSELEKEDETEK 13:2 „szolgáltak Jehovának”

OK: Bár a rendelkezésre álló görög kéziratok itt úgy fogalmaznak, hogy „az Úrnak” (tói Kü·riʹói), nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. A görög lei·tur·geʹó szó (úgy lett fordítva ebben a versben, hogy „szolgáltak”) jelentését a Héber iratokban való használat segít megérteni. Amikor a Septuaginta a papok és a léviták Istennek végzett szolgálatáról ír a hajléknál vagy a templomban (2Mózes 28:35; 4Mózes 8:22; 1Királyok 8:11), ez a szó gyakran olyan részekben jelenik meg, ahol az eredeti héber szövegben Isten neve szerepel. Például a 2Krónikák 13:10-ben a Cselekedetek 13:2-ben szereplő, „az Úrnak szolgálnak” jelentésű görög szavakkal adja vissza a „Jehovának szolgálnak” héber kifejezést. A 2Krónikák 35:3-ban ugyanezek a görög szavak állnak a „szolgáljátok Jehovát” héber kifejezés fordításaként. (Lásd még: 1Sámuel 2:11; 3:1; Ezékiel 45:4; Jóel 2:17.) A Septuagintában ez a kifejezés áll az 5Mózes 18:5-ben a „Jehova nevében végez szolgálatot” héber kifejezés fordításaként, és figyelemre méltó, hogy a Septuaginta egyik papirusztöredékén (266. sz. Fuad-papirusz), mely az i. e. I. századból való, a görög szövegben Isten neve szerepel héber kvadrátírással. Tehát a Héber iratokban és az ókori fordítások kézirataiban való használat, valamint a Küʹri·osz szó félreérthetősége miatt itt Isten neve került a főszövegbe.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 13:2-t azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

• Did the First Christians Worship Jesus? D. G. Dunn; 2010. Ezt jelenti ki ezzel a verssel kapcsolatban: „Az »Úr« itt Jézus (ahogy gyakran a Cselekedetekben)? Vagy Lukács az Úr Isten imádatáról beszél? Nehéz eldönteni, bár – ahogy más »Úr« = Isten hivatkozásokban a Cselekedetek könyvében – az Ószövetség hatása arra enged következtetni, hogy Lukács Isten imádatára gondolt.”

• The Acts of the Apostles​—A Commentary. Ernst Haenchen; 1971. Ezt mondja ezzel a kifejezéssel kapcsolatban: „Lukács »az Úrnak szolgáltak« szókapcsolatban az LXX-ből [Septuaginta] kölcsönöz egy különösen ünnepélyes kifejezést utalásként, elsősorban az imára.” Ennek a magyarázatnak a lábjegyzetében a következő versek vannak felsorolva: „II Krón. 5.14, 13.10 és 35.3; . . . Jóel 1.13 és 2.17; Ezék. 40.46, 44.16 és 45.4; Dán. 7.10.”

• The Anchor Yale Bible. A. Fitzmyer; 1998, 31. köt. Ezt írja a Cselekedetek 13:2-ben található kifejezésről: „A Küriosz itt is Izrael Istenére utal, nem a feltámasztott Krisztusra.”

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 15–18, 22, 23, 32, 34, 41, 43, 65, 95, 100, 101, 106, 115, 125, 132, 145–147, 201, 219}

CSELEKEDETEK 13:10 „Jehova helyes tanításait”

OK: Szó szerint: „az Úr egyenes útjait”. Bár a legtöbb görög kézirat a Küʹri·osz (Úr) szót használja itt, nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A tudósok úgy tartják, hogy Pál válaszában, melyet a zsidó varázslónak, Barjézusnak mondott (a 10. és 11. versben), több olyan kifejezés is szerepel, mely a Héber iratokban is előfordul. Néhány példa erre: Az a görög kifejezés, mely itt úgy lett visszaadva, hogy „ferdíted el... tanításait”, szerepel a Septuagintában is, a Példabeszédek 10:9-ben („görbe utakon jár”). A „Jehova helyes tanításai” kifejezésben szereplő görög szavak megtalálhatóak a Septuagintában, a Hóseás 14:9-ben. Ott az eredeti héber szövegben Isten neve áll („Jehova útjai egyenesek”). A tudósok azt is megjegyezték, hogy számos hiteles, görög kéziratban nem szerepel a Küʹri·osz szó előtt a görög határozott névelő ebben a versben (Cselekedetek 13:10), pedig a megszokott nyelvtan ezt megkívánta volna. Emiatt a Küʹri·osz szó egyenértékű egy tulajdonnévvel. Ezenkívül a következő versben (Cselekedetek 13:11) a Küʹri·osz szó áll egy olyan kifejezésben (a görög szövegben úgy szerepel, hogy „Jehova keze”), mely sokszor előfordul a Héber iratokban, és Isten nevével egyenértékűnek tekinthető. Továbbá a Keresztény görög iratok számos héber nyelvű fordítása Isten nevét használja itt. Tehát a szövegkörnyezet (egy zsidóhoz intézett szavak) és a Héber iratokban való használat nyomós okokat szolgáltat arra, hogy Isten neve kerüljön a főszövegbe.

PÉLDÁK:

• Critical and Exegetical Handbook to the Acts of the Apostles. Heinrich August Wilhelm Meyer; 1884. Ezt írja a Cselekedetek 13:10-ről: „A Κυρίου [Kü·riʹu, a Küʹri·osz egyik formája] nem Krisztusra utal, hanem Istenre, akinek az ördög fia ellenáll, ahogy az a 11. versből kiderül.”

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329. o. A Cselekedetek 13:10-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „az ÚSZ-ben [Újszövetségben] Jahvéra/Istenre értendő”.

• The NET Bible, New English Translation. 1996. Ezt a megjegyzést fűzi a Cselekedetek 13:10-ben szereplő, „az Úr útjai” kifejezéshez: „Ez a megróvás hasonlít az ÓSZ [Ószövetség] prófétáinak a szavaihoz: Jer 5:27; 1Móz 32:11; Péld 10:7; Hós 14:9 . . . A 10. v.-et záró költői kérdés (»nem hagyod abba. . .?«) azt mutatja, hogy mennyire ellenállt [Elimász] Isten útjának.”

• The Anchor Yale Bible. Joseph A. Fitzmyer; 1998, 31. köt. Ezt írja a Cselekedetek 13:10-zel kapcsolatban: „Küriosz: Isten vagy a feltámasztott Krisztus; valószínűleg az előbbi, akárcsak a 11. v.-ben.”

• ΙΗΣΟΥΣ ΚΥΡΙΟΣ [I·e·sousʹ Kyʹri·os] Their Usage and Sense in Holy Scripture. Herman Heinfetter; 1857. A Cselekedetek 13:10-et azok közé a szövegek közé sorolja, melyekben „a Κυριος [Küʹri·osz] szó előtti névelő elhagyása... egyértelművé teszi, hogy ez egy utalás a Mindenható Istenre”.

• The ‘Holy Scriptures’. J. N. Darby; 1949. Ezt írja a Cselekedetek 13:10-hez tartozó lábjegyzetben „[az] Úr helyes útjai” kifejezésről: „Feltehetőleg »Jehova«.”

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 15–18, 22, 23, 28–34, 42, 43, 47, 65, 66, 93–96, 100–102, 106, 114, 115, 132, 144–147, 154, 163, 167, 172, 187, 201}

CSELEKEDETEK 13:11 „Jehova megbüntet téged”

OK: Szó szerint: „Úr keze van rajtad”. A „Jehova keze” kifejezés sokszor előfordul a Héber iratokban a „kéz” szónak megfelelő héber szó és a tetragram összetételeként. (Néhány példa erre: Ruth 1:13, lábjegyzet; 1Sámuel 5:6, 9, lábjegyzetek; Ezsdrás 7:6, lábjegyzet; Jób 12:9; Ézsaiás 19:16; Ezékiel 1:3, lábjegyzet.) Noha a Cselekedetek könyvének rendelkezésre álló görög kézirataiban itt a Küʹri·osz (Úr) szó áll, a Héber iratokban való használat nyomós okokat szolgáltat arra, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Cselekedetek 13:11-gyel kapcsolatban a tudósok megjegyezték, hogy a Küʹri·osz előtt nincs a görögben határozott névelő, pedig a megszokott nyelvtan ezt megkívánta volna, és ezzel a Küʹri·osz tulajdonnévvé válik. Ez azért figyelemre méltó, mert bár a Septuaginta első példányai tartalmazták Isten nevét, de amikor a Septuaginta későbbi példányaiban Isten nevét a Küʹri·osz szóval helyettesítették, gyakran nem tettek elé határozott névelőt, pedig a megszokott nyelvtan ezt megkívánta volna. (Ez a helyzet a fent említett versekkel is.) Tehát az, hogy a Küʹri·osz előtt szokatlan módon nincs határozott névelő, szintén arra mutat, hogy a Küʹri·osz itt Isten neve helyett szerepel. A „Jehova keze” görög kifejezés található a Lukács 1:66-ban és a Cselekedetek 11:21-ben is.

PÉLDÁK:

• ΙΗΣΟΥΣ ΚΥΡΙΟΣ [I·e·sousʹ Kyʹri·os] Their Usage and Sense in Holy Scripture. Herman Heinfetter; 1857. A Cselekedetek 13:11-et azok közé a szövegek közé sorolja, melyekben „a Κυριος [Küʹri·osz] szó előtti névelő elhagyása... egyértelművé teszi, hogy ez egy utalás a Mindenható Istenre”.

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 13:11-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

• The ‘Holy Scriptures’. J. N. Darby; 1949. Ezt írja a Cselekedetek 13:11-hez tartozó lábjegyzetben „[az] Úr keze” kifejezésről: „Feltehetőleg »Jehova«.”

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 15–18, 22–24, 28–34, 36, 42, 43, 47, 65, 66, 93–96, 100–102, 104, 114, 115, 132, 144–147, 154, 172, 187, 201, 219}

CSELEKEDETEK 13:12 „Jehova tanításán”

OK: Bár a legtöbb görög kézirat „az Úr tanításán” (téi di·da·khéiʹ tu Kü·riʹu) kifejezést használja itt, nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. Az előző két versben a Küʹri·osz szó kétszer szerepel. Mindkét esetben Istenre utal, és úgy tekinthető, mint amely Isten neve helyett áll. (Lásd a Cselekedetek 13:10, 11-hez tartozó magyarázatokat.) A „Jehova tanítása” szókapcsolat a Cselekedetek 13:5-ben szereplő „Isten szava” kifejezés szinonimája. Ott az áll, hogy amikor Pál és a társai megérkeztek Ciprusra, „hirdetni kezdték Isten szavát a zsidók zsinagógáiban”. Ennek hatására Szergiusz Paulusz prokonzul „nagyon szerette volna hallani Isten szavát” (Cselekedetek 13:7). Tehát észszerű arra következtetni, hogy miután Szergiusz Paulusz látta, mit mondott és tett Pál, ámult azon, amit megtudott Jehova Istenről, illetve a tőle jövő tanításon. A Keresztény görög iratok több héber nyelvű fordítása is Isten nevét használja ebben a versben. Tehát a kifejezés szövegkörnyezete és háttere, valamint a Küʹri·osz szó félreérthetősége miatt itt Isten neve került a főszövegbe.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 13:12-t azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

• Holy Bible From the Ancient Eastern Text​—George M. Lamsa’s Translation From the Aramaic of the Peshitta. Ebben a versben kapitális és kiskapitális betűstílussal szerepelteti az „ÚR” szót, és ezt írja az egyik lábjegyzetben: „Cselekedetek. 13:10, 11, 12, 49 – Isten nevének szír és arámi formája, »Mar-Jah« vagy »Mor-Jah«; szó szerint azt jelenti, hogy »Úr Jah«, mint a »Jahvé«-ban, »JHVH«-ban.”

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 29–31, 41, 43, 93, 100, 101, 106, 132, 144, 146, 187, 201}

CSELEKEDETEK 13:44 „Jehova szavát”

OK: Sok görög kéziratban itt az olvasható, hogy „az Úr szavát” (ton loʹgon tu Kü·riʹu), néhány kéziratban pedig az, hogy „Isten szavát” (ton loʹgon tu The·uʹ). Ám nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. A Cselekedetek könyve egy szinonim kifejezést is használ („Isten szava”), például a Cselekedetek 13:46-ban. Ez megerősíti azt a következtetést, hogy itt, a 44. versben a Küʹri·osz Istenre utal. (Ez a szókapcsolat található a Cselekedetek 4:31; 6:2, 7; 8:14; 11:1; 13:5, 7; 17:13; 18:11-ben is.) Mindkét kifejezés szerepel a Héber iratokban, viszont a „Jehova szava” kifejezés sokkal többször fordul elő a „szó”-nak fordított héber szó és a tetragram összetételeként, mint az „Isten szava” kifejezés. (A „Jehova szava” szókapcsolat úgy 200 versben fordul elő. Néhány példa erre: 2Sámuel 12:9; 2Királyok 7:1; 20:16; Ézsaiás 1:10; 2:3; 28:14; Jeremiás 2:4; Zakariás 9:1.) Ez a kifejezés a Zakariás 9:1-ben a Septuaginta egy korai másolatában, melyet az izraeli Nahal Heverben, a Júdeai-sivatagban, a Holt-tenger közelében találtak meg, úgy szerepel, hogy a görög loʹgosz szó után Isten neve áll ókori héber karakterekkel (). Ezt a pergamentekercset i. e. 50 és i. sz. 50 közé datálják. Továbbá a Keresztény görög iratok több héber nyelvű fordítása is Isten nevét használja ebben a versben. Tehát a Héber iratokban való használat, a fenti kéziratok, valamint a Küʹri·osz szó használata és félreérthetősége miatt itt Isten neve került a főszövegbe.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 13:44-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

FORRÁSANYAGOK: J^{17, 22, 32, 33, 37, 48, 65, 94, 100, 101, 115, 125, 146, 167}

CSELEKEDETEK 13:47 „Jehova ugyanis ezt parancsolta nekünk”

OK: Bár a rendelkezésre álló görög kéziratokban itt az áll, hogy „az Úr” (ho Küʹri·osz), nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A versben az ezt követő idézet az Ézsaiás 49:6-ból származik, ahol az eredeti héber szöveg szövegkörnyezete egyértelműen arra mutat, hogy Jehova beszél (Ézsaiás 49:5; vesd össze: Ézsaiás 42:6). A prófécia beteljesedése arra a munkára vonatkozik, melyet Jehova szolgája, vagyis Jézus Krisztus, illetve a követői végeznek (Ézsaiás 42:1; lásd a Lukács 2:32-höz tartozó magyarázó jegyzetet). Ezért ebben a versben a Küʹri·osz szó kétségkívül Istenre utal. Tehát a Héber iratokban való használat és az ottani szövegkörnyezet miatt Isten neve szerepel itt a félreérthetőség elkerülése végett.

PÉLDÁK:

• The Interpretation of the Acts of the Apostles. R.C.H. Lenski; 1934. Az 551. oldalon ezt írja ezzel a verssel kapcsolatban: „Először összhangba kell hozniuk a beszámolókat a nagy »Ebed Jahvé«-val, Jehova szolgájával, aki maga jelentette ki azt, amit Jehova mondott neki . . . Most pedig Jézus hírvivői végzik a munkát Jehova akaratával összhangban.”

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 13:47-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

• The Acts of the Apostles Explained (3. kiadás). Joseph Addison Alexander; 1872. Ezt írja ezzel a verssel kapcsolatban: „Az Úr az Újszövetség szerint érthető úgy, hogy az Úr Jézus Krisztus ... De mivel az ezt követő szavak a Messiásnak szólnak, az Úr szó itt úgy tekinthető, mint amely a Jehova megszokott fordítása.”

• The Commentary on the Book of the Acts. F. F. Bruce; 1954, 283. o. Ezt írja ezzel a verssel és az Ézsaiás 49:6-ból származó idézettel kapcsolatban: „Figyelemre méltó, hogy ennek a próféciának a szövegkörnyezetében (a szolga második éneke) először Izrael nemzete van Jehova szolgájaként megszólítva ... De Izrael mint nép engedetlen szolga volt, és a prófécia elsősorban a Messiáson teljesedett be.”

• Complete Jewish Bible. David H. Stern; 1998. Ebben a versben kapitális és kiskapitális betűstílussal szerepel az „ADONÁJ” szó. A Biblia előszavában a fordító ezt a megjegyzést írta: „Az »ADONÁJ« szót használtam ott. . . ahol fordítóként azt gondolom, hogy a görög »küriosz« szó a tetragram helyett áll.”

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 17, 22, 23, 32, 35, 41, 43, 65, 68, 94, 100, 101, 106, 114, 115, 117, 132, 138, 144, 146, 201}

CSELEKEDETEK 13:48 „Jehova szavát”

OK: A legtöbb görög kéziratban itt az olvasható, hogy „az Úr szavát” (ton loʹgon tu Kü·riʹu), más kéziratokban pedig az, hogy „Isten szavát” (ton loʹgon tu The·uʹ). Ám nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. Itt a szövegkörnyezetből az derül ki, hogy „az Úr” szó Jehova Istenre utal. Az előző versben a Küʹri·osz arra a személyre vonatkozik, aki az Ézsaiás 49:6 próféciájában a parancsot adta, vagyis Jehovára. (Lásd a Cselekedetek 13:47-hez tartozó magyarázatot.) A Cselekedetek 13:44-hez tartozó magyarázatban további okok is találhatók arra, amiért Isten neve szerepel a „Jehova szava” kifejezésben. Ezenkívül a Keresztény görög iratok számos héber nyelvű fordítása a tetragramot használja ebben a versben.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329. o. A Cselekedetek 13:48-at azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „az ÚSZ-ben [Újszövetségben] Jahvéra/Istenre értendő”.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 15–17, 22, 23, 32, 33, 37, 41, 42, 65, 66, 94, 96, 100, 101, 106, 114, 115, 125, 132, 144, 146, 163, 167, 201}

CSELEKEDETEK 13:49 „Jehova szava”

OK: A legtöbb görög kéziratban itt az olvasható, hogy „az Úr szava” (ho loʹgosz tu Kü·riʹu), ám nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben, ahogy az a Cselekedetek 13:44, 48-hoz tartozó magyarázatokból kiderül. Ezenkívül a Keresztény görög iratok számos héber nyelvű fordítása a tetragramot használja ebben a versben.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329. o. A Cselekedetek 13:49-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „az ÚSZ-ben [Újszövetségben] Jahvéra/Istenre értendő”.

• Holy Bible From the Ancient Eastern Text​—George M. Lamsa’s Translation From the Aramaic of the Peshitta. Ebben a versben kapitális és kiskapitális betűstílussal szerepelteti az „ÚR” szót, és ezt írja az egyik lábjegyzetben: „Cselekedetek. 13:10, 11, 12, 49 – Isten nevének szír és arámi formája, »Mar-Jah« vagy »Mor-Jah«; szó szerint azt jelenti, hogy »Úr Jah«, mint a »Jahvé«-ban, »JHVH«-ban.”

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 15–18, 22, 23, 28–32, 41, 65, 66, 93–95, 100, 101, 106, 114, 115, 125, 132, 144, 146, 167, 201}

CSELEKEDETEK 14:3 „Jehova felhatalmazásával”

OK: Szó szerint: „az Úron”. Bár a rendelkezésre álló görög kéziratok itt úgy fogalmaznak, hogy Küʹri·osz (Úr), nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. Itt a szövegkörnyezetből az derül ki, hogy „az Úr” szó Istenre vonatkozik. A Cselekedetek könyvében a „ki nem érdemelt kedvesség” kifejezés gyakran Istenhez kötődik (Cselekedetek 11:23; 13:43; 14:26; 20:24), a Cselekedetek 20:32 pedig „Istenre és az ő ki nem érdemelt kedvességéről szóló üzenetre” utal. Továbbá a Cselekedetek 15:12 „sok jelről és csodáról” ír, melyek Istentől származtak. (Lásd még: Cselekedetek 2:19; 19:11.) A Cselekedetek 14:3-ban az e·piʹ („-on”, „-en”, „-ön”) görög elöljárószó arra vonatkozik, ami alapján vagy aminek köszönhetően a tanítványok bátran beszéltek. A vers többi része azt mutatja, hogy Isten megerősítette vagy tanúsította, hogy amit a tanítványok hirdettek, csakugyan az ő szava, és hogy az ő jóváhagyását és támogatását élvezik. (Vesd össze: Cselekedetek 4:29–31.) „Az Úron”-nak visszaadott görög kifejezés megtalálható a Septuagintában is, olyan szókapcsolatokban, melyekben a tetragram szerepel az eredeti héber szövegben (Zsoltárok 31:6 [30:7, LXX]; Jeremiás 17:7). Ennek alapján egyesek szerint ez a kifejezés azt a gondolatot is magában hordozza, hogy valaki „Jehovában bízva” beszél. Tehát a Küʹri·osz szó szövegkörnyezete és háttere miatt itt Isten neve szerepel a főszövegben.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 15–18, 23, 29–31, 41, 93–95, 100, 101, 106, 132, 146, 201}

CSELEKEDETEK 14:23 „rábízták őket Jehovára”

OK: Bár a rendelkezésre álló görög kéziratok itt úgy fogalmaznak, hogy „az Úrra” (tói Kü·riʹói), nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz (Úr) szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. Itt a szövegkörnyezetből az derül ki, hogy „az Úr” szó Istenre vonatkozik. A Cselekedetek 14:26-ban egy hasonló kifejezés szerepel: „Isten gondjaira bízták őket”. Az itt (Cselekedetek 14:23) található ige a Cselekedetek 20:32-ben is előfordul a „rábízlak benneteket Istenre” kifejezésben. Egy lexikon így határozza meg ezt a kifejezést: „rábízni valakit valakire vagy valakinek a gondjaira ... Isteni védelem ... Csel 14:23; vö. [vesd össze] 20:32.” Ugyanez az ige szerepel a Lukács 23:46-ban, mely szerint Jézus ezt mondta: „Atyám, rád bízom szellemem!” Ez egy idézet a Zsoltárok 31:5-ből, ahol a Septuaginta (30:6, LXX) ugyanezzel a görög szóval adja vissza a „rád bízom” kifejezést, és ahol az eredeti héber szöveg közvetlen szövegkörnyezetében Isten neve szerepel. Az a gondolat, hogy valaki rábízza magát Jehovára, számos helyen előfordul a Héber iratokban (Zsoltárok 22:8; 37:5; Példabeszédek 16:3). Tehát a szövegkörnyezet, a Héber iratokban való használat, illetve a Küʹri·osz szó félreérthetősége miatt Isten neve szerepel ebben a beszámolóban. Ezenkívül a Keresztény görög iratok számos héber nyelvű fordítása Isten nevét használja ebben a versben.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 15, 16, 41, 65, 100, 101, 106, 132, 163, 167, 201}

CSELEKEDETEK 15:17a „hogy akik megmaradnak a népből... komoly igyekezettel keressék Jehovát”

OK: A legtöbb görög kéziratban itt az olvasható, hogy „az Urat” (ton Küʹri·on), ám nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. A Cselekedetek 15:14 szerint Jakab arról beszél, hogy Simeon részletezte, „hogy Isten hogyan fordította... a figyelmét a nemzetekre”, majd a 19. versben Jakab megemlíti, hogy a nemzetekből valók „Istenhez térnek”. Jakab itt az Ámós 9:11, 12-ből idéz, ahol az eredeti héber szövegben Isten neve egyszer jelenik meg, mégpedig az „ez Jehova kijelentése” szókapcsolatban. Tehát a szövegkörnyezet, a Héber iratokban való használat, illetve az, hogy a Küʹri·osz szó hogyan szerepel a Septuagintában, nyomós okokat szolgáltat arra, hogy Isten neve szerepeljen a Küʹri·osz szó első előfordulási helyén ebben a versben, noha a héber szövegben nincs konkrét megfelelője.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 15:17a-t azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

• Critical and Exegetical Handbook to the Acts of the Apostles. Heinrich August Wilhelm Meyer; 1884. Ezt a magyarázatot fűzi a Cselekedetek 15:14–17-hez: „Ámós megjövendöli, [hogy] ... idegen nemzetek csatlakoznak majd hozzá [a dávidi teokráciához], és áttérnek Jehova imádatára ... Jehova eltávolodott a népétől; de most ezt ígéri a prófétája által: Visszatérek, és újra felállítom Dávidnak – a pusztítás miatt – leomlott sátorát.”

• The Jerome Biblical Commentary. Raymond E. Brown, Joseph A. Fitzmyer és Roland E. Murphy; 1968. Ezt írja a Cselekedetek 15:17-tel kapcsolatban: „Ez az ÓSZ-ben [Ószövetségben] található kifejezés (lásd: 2Krón 6:35; 7:14) arra utal, hogy valamit Jahvénak szentelnek; vagyis Ámós olyan nemzetekről beszélt, akik Istenéi.”

• The New King James Version. Első nyomtatás 1979-ben. A Cselekedetek 15:17 főszövegében kétszer szerepelteti az „ÚR” szót kapitális és kiskapitális betűstílussal. Ennek a kiadásnak az előszava elmagyarázza: „A King James ószövetségi részében Isten szövetséges nevét általában úgy fordítják a héberből, hogy »ÚR« (kapitális betűkkel, ahogy itt látható). Követjük ezt a hagyományt. Ezért ebben a kiadásban a név kapitális betűkkel szerepel mindenhol, ahol az Újszövetség egy olyan ószövetségi szakaszt idéz, melyben a szövetséges név megtalálható.”

• NLT Study Bible (2. kiadás). 2008. A Cselekedetek 15:17 főszövegében kétszer szerepelteti az „ÚR” szót kapitális és kiskapitális betűstílussal. A Biblia bevezetőjében a következő magyarázat olvasható: „A görög küriosz szót következetesen »Úr«-nak fordítottuk, kivéve azokat a helyeket, ahol az »ÚR« formával adtuk vissza, amikor az Újszövetség egyértelműen az Ószövetségből idéz, melynek szövegében kiskapitális betűstílussal szerepel.” Ennek jelentőségéről a bevezető a következőt írja: „A tetragramot (JHVH) legtöbbször következetesen úgy fordítottuk, hogy »az ÚR«. Ez a kiskapitális betűstílusú változat megszokott az angol fordításokban.”

FORRÁSANYAGOK: J^{11, 12, 14–18, 22, 23, 28–31, 34, 35, 38, 41–43, 47, 59, 61, 65, 66, 88, 90, 93, 94, 96, 100–102, 104–106, 114, 115, 126, 132, 145–147, 149, 154, 164, 178, 186, 187, 201, 228, 236, 244}

CSELEKEDETEK 15:35 „Jehova szavának”

OK: A legtöbb görög kéziratban itt az olvasható, hogy „az Úr szavának” (ton loʹgon tu Kü·riʹu), ám nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. A Cselekedetek könyve egy szinonim kifejezést is használ – „Isten szava” –, ami megerősíti, hogy a Cselekedetek 15:35-ben szereplő Küʹri·osz Istenre utal (Cselekedetek 4:31; 6:2, 7; 8:14; 11:1; 13:5, 7, 46; 17:13; 18:11). Mindkét kifejezés szerepel a Héber iratokban, viszont a „Jehova szava” kifejezés sokkal többször fordul elő a „szó”-nak fordított héber szó és a tetragram összetételeként. (A „Jehova szava” kifejezés úgy 200 versben fordul elő. Néhány példa erre: 2Sámuel 12:9; 2Királyok 7:1; 20:16; Ézsaiás 1:10; 2:3; 28:14; Jeremiás 2:4; Zakariás 9:1.) Ez a kifejezés a Zakariás 9:1-ben a Septuaginta egy korai másolatában, melyet az izraeli Nahal Heverben, a Júdeai-sivatagban, a Holt-tenger közelében találtak meg, úgy szerepel, hogy a görög loʹgosz szó után Isten neve áll ókori héber karakterekkel (). Ezt a pergamentekercset i. e. 50 és i. sz. 50 közé datálják. Továbbá a Keresztény görög iratok számos héber nyelvű fordítása a tetragramot használja ebben a versben. A szír Pesitta úgy adja vissza ezt a kifejezést, hogy „Isten szava”. Tehát a Héber iratokban való használat, a fenti kéziratok, valamint a Küʹri·osz szó használata és félreérthetősége miatt itt Isten neve került a főszövegbe.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329. o. A Cselekedetek 15:35-öt azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „az ÚSZ-ben [Újszövetségben] Jahvéra/Istenre értendő”.

• The New Testament in Basic English. 1946. Ezt írja: „Isten szava”.

FORRÁSANYAGOK: J^{17, 18, 22, 23, 31, 32, 41, 65, 66, 94, 95, 100, 101, 106, 115, 132, 146, 201}

CSELEKEDETEK 15:36 „Jehova szavát”

OK: A legtöbb görög kéziratban itt az olvasható, hogy „az Úr szavát” (ton loʹgon tu Kü·riʹu), ám ahogyan a Cselekedetek 15:35-höz tartozó magyarázatból kiderül, nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a „Jehova szavát” kifejezésben. A vers szövegkörnyezete arra mutat, hogy Jehova az, akinek a szavát hirdették. Továbbá a Keresztény görög iratok számos héber nyelvű fordítása a tetragramot használja ebben a versben. A szír Pesitta úgy adja vissza ezt a kifejezést, hogy „Isten szava”.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329. o. A Cselekedetek 15:36-ot azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „az ÚSZ-ben [Újszövetségben] Jahvéra/Istenre értendő”.

• The New Testament in Basic English. 1946. Ezt írja: „Isten szava”.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 17, 18, 22, 23, 32, 41, 65, 66, 94, 95, 100, 101, 106, 115, 132, 146, 201}

CSELEKEDETEK 15:40 „Jehova gondjaira bízták őt, hogy ki nem érdemelt kedvességet mutasson iránta”

OK: Sok görög kézirat itt úgy fogalmaz, hogy „az Úrnak” (tu Kü·riʹu), más kéziratok pedig úgy, hogy „Istennek”. Ám nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz (Úr) szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. Itt a szövegkörnyezetből az derül ki, hogy „az Úr” szó Istenre vonatkozik. A Cselekedetek könyvében a „ki nem érdemelt kedvesség” kifejezés legtöbbször Istenhez kötődik (Cselekedetek 11:23; 13:43; 20:24). A Cselekedetek 14:26-ban egy hasonló megfogalmazás szerepel: „Isten gondjaira bízták őket, hogy a ki nem érdemelt kedvességének köszönhetően elvégezzék a munkát”. Továbbá néhány ókori kézirat és fordítás az „Isten” szót (The·oszʹ) használja itt, és nem az „Úr” szót (Küʹri·osz), ami szintén azt támasztja alá, hogy Istennek a ki nem érdemelt kedvességéről van szó. A Keresztény görög iratok számos héber nyelvű fordítása is Isten nevét használja ebben a versben. Tehát a szövegkörnyezet, valamint a Küʹri·osz szó használata és félreérthetősége miatt Isten neve szerepel a főszövegben.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 15:40-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

• The Orthodox Jewish Bible. 2011. A Cselekedetek 15:40-ben a „Hashem” szót használja Isten neve helyett. A „Hashem” szó a héber has·Semʹ kifejezésből származik, melynek jelentése ’a Név’. A zsidók gyakran használták a JHVH helyett.

FORRÁSANYAGOK: J^{17, 18, 22, 32, 48, 65, 94, 95, 100, 101, 115, 125, 132, 144, 146, 167}

CSELEKEDETEK 16:14 „Jehova... szélesre tárta a szívét”

OK: Bár a rendelkezésre álló görög kéziratokban itt az áll, hogy „az Úr” (ho Küʹri·osz), nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. Itt a szövegkörnyezet azt mutatja, hogy a Küʹri·osz szó Jehova Istenre vonatkozik. Lídia „Isten imádója volt”, mely kifejezés arra utal, hogy prozelita volt. (Vesd össze: Cselekedetek 13:43.) Sabbatnapon más asszonyokkal együtt összegyűlt Filippitől nem messze egy folyó mellett, egy olyan helyen, ahol imádkozni szoktak (Cselekedetek 16:13). Talán a szülővárosában, Tiatirában került kapcsolatba Jehova imádatával, ahol sok zsidó élt, és egy összejöveteli helyük is volt ott. A szövegkörnyezet, Lídia háttere, valamint a Küʹri·osz szó félreérthetősége nyomós okokat szolgáltat arra, hogy Isten neve kerüljön a főszövegbe. Ezenkívül a Keresztény görög iratok számos héber nyelvű fordítása a tetragramot használja itt.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 16:14-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

• The Orthodox Jewish Bible. 2011. A Cselekedetek 16:14-ben a „Hashem” szót használja Isten neve helyett. A „Hashem” szó a héber has·Semʹ kifejezésből származik, melynek jelentése ’a Név’. A zsidók gyakran használták a JHVH helyett.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 17, 18, 23, 32, 33, 48, 65, 94, 95, 100, 101, 105, 106, 115, 125, 130, 144, 146, 163, 167, 201}

CSELEKEDETEK 16:15 „hű vagyok Jehovához”

OK: A legtöbb görög kéziratban itt az olvasható, hogy „az Úrhoz” (tói Kü·riʹói), néhány kéziratban pedig az, hogy „Istenhez”. Ám nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. Itt a szövegkörnyezetből az derül ki, hogy „az Úr” szó Jehova Istenre utal. A Cselekedetek 16:14-hez tartozó magyarázat rámutat, hogy Lídia prozelita volt, és ezért logikus, hogy Jehovára gondolt. Csak akkor hallott Jézus Krisztusról, amikor Pál prédikált neki, így Jézushoz még nem tudott hű lenni. Észszerű tehát arra következtetni, hogy a Jehova iránti hűségére utalt, hiszen ezt az Istent imádta már egy ideje. Tehát a szövegkörnyezet, Lídia háttere, valamint a Küʹri·osz szó használata és félreérthetősége miatt Isten neve került a főszövegbe.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 16:15-öt azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

• The Orthodox Jewish Bible. 2011. A Cselekedetek 16:15-ben a „Hashem” szót használja Isten neve helyett. A „Hashem” szó a héber has·Semʹ kifejezésből származik, melynek jelentése ’a Név’. A zsidók gyakran használták a JHVH helyett.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 32, 41, 65, 94, 100, 101, 106, 115, 144–147, 172, 201}

CSELEKEDETEK 16:32 „Jehova szavát”

OK: A legtöbb görög kéziratban itt az olvasható, hogy „az Úr szavát” (ton loʹgon tu Kü·riʹu). A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz (Úr) szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. Bár az előző vers Jézusról beszél, amikor „az Úr Jézusban” (ton Küʹri·on I·é·sunʹ) kifejezést használja, nyomós okok szólnak amellett, hogy itt Isten neve szerepeljen. Egyes görög kéziratokban az áll, hogy „Isten szavát” (ton loʹgon tu The·uʹ). A Cselekedetek könyve szinonimaként használja „az Úr szava” és az „Isten szava” kifejezéseket, ami megerősíti azt a következtetést, hogy a Cselekedetek 16:32-ben szereplő Küʹri·osz Istenre utal (Cselekedetek 4:31; 6:2, 7; 8:14; 11:1; 13:5, 7, 46; 17:13; 18:11). Mindkét kifejezés szerepel a Héber iratokban, viszont a „Jehova szava” kifejezés sokkal többször fordul elő a „szó”-nak fordított héber szó és a tetragram összetételeként. (A „Jehova szava” kifejezés úgy 200 versben fordul elő. Néhány példa erre: 2Sámuel 12:9; 2Királyok 7:1; 20:16; Ézsaiás 1:10; 2:3; 28:14; Jeremiás 2:4; Zakariás 9:1.) Ez a kifejezés a Zakariás 9:1-ben a Septuaginta egy korai másolatában, melyet az izraeli Nahal Heverben, a Júdeai-sivatagban, a Holt-tenger közelében találtak meg, úgy szerepel, hogy a görög loʹgosz szó után Isten neve áll ókori héber karakterekkel (). Ezt a pergamentekercset i. e. 50 és i. sz. 50 közé datálják. Továbbá a Keresztény görög iratok számos héber nyelvű fordítása Isten nevét használja ebben a versben. Tehát a Héber iratokban való használat, a fenti kéziratok, valamint a Küʹri·osz szó használata és félreérthetősége miatt itt Isten neve került a főszövegbe.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 16:32-t azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó feltehetően „Jahvéra értendő”.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 17, 18, 22, 23, 28–30, 32, 41, 65, 66, 93–95, 100, 101, 106, 115, 146, 163, 167}

CSELEKEDETEK 18:21 „ha Jehova úgy akarja”

OK: A rendelkezésre álló görög kéziratokban itt szó szerint az áll, hogy „Isten akarja”, „Isten akarata”; egyes fordítások pedig úgy fogalmaznak, hogy „ha ez Isten akarata”, „ha Isten úgy akarja”. A Keresztény görög iratokban az ilyen kifejezések a Küʹri·osz (Úr) szóval is, és a The·oszʹ (Isten) szóval is előfordulnak (Cselekedetek 21:14; 1Korintusz 4:19; 16:7; Héberek 6:3; Jakab 4:15). A Septuagintában gyakran szerepel az itt „akar”-nak fordított görög ige és az ’akarat’ jelentésű görög főnév a Héber iratok olyan részeiben, melyekben Isten neve megtalálható. Továbbá a Keresztény görög iratok több héber nyelvű fordítása is a tetragramot használja ebben a versben. Tehát a Héber iratokban való használat és a Keresztény görög iratokban található hasonló kifejezések miatt helyénvaló, hogy Isten neve szerepeljen ezen a helyen. (Lásd a Cselekedetek 21:14-hez tartozó magyarázatot.)

PÉLDÁK:

• A Handbook on the Letter From James. I-Jin Loh és Howard A. Hatton; United Bible Societies, 1997. Ezt a megjegyzést fűzi a Jakab 4:15-ben szereplő, „ha az Úr akarja” kifejezéshez: „Ha az Úr akarja . . . ez nemcsak egy megszokott formula, hanem egy erős meggyőződés, és annak elismerése, hogy Isten mondja ki a végső szót mindenre, és a jövő az ő kezében van . . . Az Úr itt nem Jézusra utal, mint a 2.1-ben, hanem Istenre.”

FORRÁSANYAGOK: J^{17, 32, 33, 37, 48, 65, 94, 100, 101, 115, 125, 144–147, 163, 167}

CSELEKEDETEK 18:25 „Jehova útjáról”

OK: Bár a rendelkezésre álló görög kéziratokban itt az áll, hogy „az Úr útjáról” (tén ho·donʹ tu Kü·riʹu), nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. Itt a szövegkörnyezet azt jelzi, hogy Istenre vonatkozik „az Úr” szó. A Cselekedetek 18:26-ban az „Isten útját” kifejezés szinonimaként szerepel. Ahogy az a Cselekedetek könyvéből kiderül, a keresztények élete az egyetlen igaz Isten, Jehova imádata köré, illetve a Fiába, Jézus Krisztusba vetett hit köré összpontosul, és úgy utaltak rá, hogy „az Út” (Cselekedetek 19:9, 23; 22:4; 24:22; lásd a Cselekedetek 9:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet). Ezenkívül a „Jehova útjá”-nak fordított kifejezés (a görögben határozott névelő nélkül) négyszer szerepel az evangéliumi beszámolókban egy idézetben, mely az Ézsaiás 40:3-ból származik. (Lásd a Máté 3:3-hoz; a Márk 1:3-hoz; a Lukács 3:4-hez és a János 1:23-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.) Az Ézsaiás 40:3 eredeti héber szövegében a tetragram áll. A „Jehova útja” kifejezés a Bírák 2:22-ben és a Jeremiás 5:4, 5-ben is szerepel. Továbbá a Keresztény görög iratok számos héber nyelvű fordítása Isten nevét vagy a tetragram egyik megfelelőjét használja ebben a versben, és az áll bennük, hogy „Jehova útjáról”. Tehát a szövegkörnyezet és a Héber iratokban való használat miatt itt Isten neve szerepel a főszövegben.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329. o. A Cselekedetek 18:25-öt azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „az ÚSZ-ben [Újszövetségben] Jahvéra/Istenre értendő”.

• Holy Bible From the Ancient Eastern Text​—George M. Lamsa’s Translation From the Aramaic of the Peshitta. Ebben a versben kapitális és kiskapitális betűstílussal szerepelteti az „ÚR” szót, és ezt írja az egyik lábjegyzetben: „Isten nevének szír és arámi formája, »Mar-Jah« vagy »Mor-Jah«; szó szerint azt jelenti, hogy »Úr Jah«, mint a »Jahvé«-ban, »JHVH«-ban.”

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 15, 16, 24, 29, 30, 32, 41, 42, 48, 65, 93, 94, 96, 100, 101, 115, 125, 132, 144, 146, 172, 201}

CSELEKEDETEK 19:20 „Jehova szava”

OK: Bár a legtöbb görög kéziratban itt az olvasható, hogy „az Úr” (tu Kü·riʹu), nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. A Cselekedetek könyve szinonimaként használja az „Isten szava” kifejezést, ami megerősíti azt a következtetést, hogy a Cselekedetek 19:20-ban szereplő Küʹri·osz Istenre utal (Cselekedetek 4:31; 6:2, 7; 8:14; 11:1; 13:5, 7, 46; 17:13; 18:11). Mindkét kifejezés szerepel a Héber iratokban, viszont a „Jehova szava” kifejezés sokkal többször fordul elő a „szó”-nak fordított héber szó és a tetragram összetételeként. (A „Jehova szava” kifejezés úgy 200 versben fordul elő. Néhány példa erre: 2Sámuel 12:9; 2Királyok 7:1; 20:16; Ézsaiás 1:10; 2:3; 28:14; Jeremiás 2:4; Zakariás 9:1.) Ez a kifejezés a Zakariás 9:1-ben a Septuaginta egy korai másolatában, melyet az izraeli Nahal Heverben, a Júdeai-sivatagban, a Holt-tenger közelében találtak meg, úgy szerepel, hogy a görög loʹgosz szó után Isten neve áll ókori héber karakterekkel (). Ezt a pergamentekercset i. e. 50 és i. sz. 50 közé datálják. Továbbá a Keresztény görög iratok számos héber nyelvű fordítása Isten nevét használja ebben a versben. A latin Vulgata és a szír Pesitta úgy adja vissza ezt a kifejezést, hogy „Isten szava”. Tehát a Héber iratokban való használat, a fenti kéziratok, valamint a Küʹri·osz szó használata és félreérthetősége miatt itt Isten neve került a főszövegbe.

PÉLDÁK:

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329. o. A Cselekedetek 19:20-at azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „az ÚSZ-ben [Újszövetségben] Jahvéra/Istenre értendő”.

• The Orthodox Jewish Bible. 2011. A Cselekedetek 19:20-ban a „Hashem” szót használja Isten neve helyett. A „Hashem” szó a héber has·Semʹ kifejezésből származik, melynek jelentése ’a Név’. A zsidók gyakran használták a JHVH helyett.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 15–18, 23, 31, 32, 41, 48, 65, 94–96, 100, 101, 115, 125, 146}

CSELEKEDETEK 21:14 „Legyen meg Jehova akarata”

OK: A legtöbb görög kéziratban itt az áll, hogy „az Úr akarata”, de nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A Keresztény görög iratokban a Küʹri·osz (Úr) szó utalhat Jehova Istenre is, de Jézus Krisztusra is, a szövegkörnyezettől függően. Az „akarat”-nak fordított görög szó (theʹlé·ma) a Keresztény görög iratokban legtöbbször Isten akaratával kapcsolatosan használatos (Máté 7:21; 12:50; Márk 3:35; Róma 12:2; 1Korintusz 1:1; Héberek 10:36; 1Péter 2:15; 4:2; 1János 2:17). Ezért logikus arra következtetni, hogy a Küʹri·osz szó itt Istenre utal. A Septuaginta gyakran a görög theʹlé·ma szót használja az olyan héber kifejezések fordításaként, mint „Isten akarata” vagy „Isten gyönyörködik valamiben”, és olyan szövegekben fordul elő, ahol Isten neve megtalálható (Zsoltárok 40:8, 9 [39:9, 10, LXX]; 103:21 [102:21, LXX]; 143:9–11 [142:9–11, LXX]; Ézsaiás 44:24, 28; Jeremiás 9:24 [9:23, LXX]; Malakiás 1:10). Tehát az, ahogyan az „akarat”-nak fordított görög szó szerepel a Bibliában, ennek a kifejezésnek a Héber iratokban való használata, valamint a Küʹri·osz szó használata és félreérthetősége miatt itt Isten neve került a főszövegbe. Ezenkívül a Keresztény görög iratok több héber nyelvű fordításában is Isten neve áll ezen a helyen.

PÉLDÁK:

• The Anchor Yale Bible. Joseph A. Fitzmyer; 1998, 31. köt. Ezt a megjegyzést fűzi a Cselekedetek 21:14-hez: „Ebben az esetben a Küriosz Istenre, az Atyára utal.”

• Exegetical Dictionary of the New Testament. 1991, 2. köt. 329–330. o. A Cselekedetek 21:14-et azok közé a versek közé sorolja, ahol a Küʹri·osz szó „Jahve helyett áll”.

• The New Testament in Basic English. 1946. Ezt írja: „Legyen meg Isten akarata.”

• The Orthodox Jewish Bible. 2011. A Cselekedetek 21:14-ben a „Hashem” szót használja Isten neve helyett. A „Hashem” szó a héber has·Semʹ kifejezésből származik, melynek jelentése ’a Név’. A zsidók gyakran használták a JHVH helyett.

FORRÁSANYAGOK: J^{7, 8, 10, 17, 18, 23, 32, 43, 65, 94–96, 100, 101, 115, 132, 144–147, 167, 187, 201}