RESÖN 8
‘E Av ne Tē A‘rū Soko
“Ma ‘e tē te‘is ‘ạus ‘oaf fakapạu, ka ‘inea ne ‘itake mou se ‘ạus ‘e ‘on ‘i‘i la a‘rū‘ȧk karạu ‘e faksar tūtū.”—1 Pita 1:6
Aier ‘äe nā ‘ou vahia la ‘ou ‘inos ta ma kạunohoag ta la ‘oaf‘oaf ka pefä‘ ne soksoko pō la a‘noanoan ‘ou noh ‘oaf‘ofa. (Le‘ Marag Ta 9:11) ‘Ạitu hanis ma hạiasoag ‘is ‘e av ne ‘is agtạu ma pefä‘e. Kepoi ka ‘äe la tạupir se muạ‘ạkiag ne Puk Ha‘a, ‘äe ma ‘ou kạunohoag ta la pō la röt‘ạkia noanoa ka tape‘ma se av ne raksa‘ pạu.
1 TUA‘NȦK SE JIHOVA
TĒ NE PUK HA‘A ‘EA: “‘Ạus la töl‘ak se iạ ‘omus kokon ‘atakoa ne iạ noh a‘häe se ‘ạusa.” (1 Pita 5:7) A‘häe‘ȧk hạisokoag ne ‘eake sar ‘on ‘Ạitu tä ‘is agtạu ma pefä‘e. (Jemesa 1:13) ‘E ‘ou la ‘ut a‘ele se ‘Ạitu, iạ täla hạiasoagan ‘äe ‘e salat ne pumuạ pạu. (‘Ạisea 41:10) “ ‘Ạu la niguof ‘omus huga se ‘on mua.” —Salamo 62:8
‘Äe la pō fürmariạ ‘e av ne ‘äe hat ma sạkior se Puk Ha‘a ‘e te‘ ne terạni. Ma Jihova täla “a‘fürmaria‘ạkia ‘is ‘e te‘ ne ‘os rū ‘atakoa.” (2 Korinita 1:3, 4; Roma 15:4) Iạ fäeag reut la nā se ‘äe “fürmariet ne leum ‘e ‘Ạitu ka purer se‘ ‘e te‘ ne ‘os a‘häe ‘atakoa.”—Filipai 4:6, 7, 13.
TĒ NE ‘ÄE LA PŌ LA RĒ:
Ro‘ạit la Jihova la nā se ‘äea a‘häe tafa ma huạg totoka
‘Io se te‘ ne sal ‘atakoa ne säe se ‘äe ma hilia salat ne la la‘ lelei pạu se ‘äea
2 MATẠ‘UA ‘ÄE MA ‘OU KẠUNOHOAG TA
TĒ NE PUK HA‘A ‘EA: “Huạg ‘on le‘et ne ‘atmại pō‘ia ‘inea tē ka faliag ‘on le‘et ne poto aoa ‘inea tē.” (Fäeag ‘Es Fuạga 18:15) ‘Äe kop la ‘inea tē ‘atakoa ne soko. Ao la ‘inea tē ne iris ‘atakoa ‘e ‘ou kạunohoag ta kop la ‘ese. Fäeag ma iris. A‘fại se irisa.—Fäeag ‘Es Fuạga 20:5.
Tapen kepoi ka le‘et ‘is hanis sin atia? Se näea rūut ne täe ‘e ‘ou huga. Se mao‘ạkia ne Jisu “‘on sui ne mafa huạr.” (Jone 11:35; Le‘ Marag Ta 3:4) Iạ tē ‘es‘aot la a‘u‘uạ a‘lelei, ma mose tape‘ma tē pumuet. (Le‘ Marag ta 4:6) Tē ‘i la hạiasoag la a‘vavhinen ‘ou la tȧr ne noanoa ne soko.
TĒ NE ‘ÄE LA PŌ LA RĒ:
A‘mamnȧk la hạihạifäegag ma ‘ou kạunohoag ta ‘e av ne pefä‘e kat seminte soko. Ma ‘e av ne pefä‘e soko iạ la tē ne fürmariet se irisa la hạifäegag ma ‘äe
Fäeag ma iris ne agtạu vạhia ma kạinag pefä‘ tape‘i
3 AO HẠIASOAG SE TĒ NE ‘ÄE KOP LA ‘ESE
TĒ NE PUK HA‘A ‘EA: “‘Ou kạumane‘ag airet la mäeavhanis ‘e te‘ ne av ‘atakoa. ‘Ot sạsig airet ne a‘sūum ma la hanisim ‘e av noanoa.” (Fäeag ‘Es Fuạga 17:17) ‘Ou kạumane‘aga pa hạiasoag ‘e ‘äe ka kop ma iris kat ‘inea ra ne tes täla rē. Rak‘ạkia se irisa tē ne ‘äe tạu la ‘ese. (Fäeag ‘es Fuạga 12:25) Ao hạiasoag fak‘ata ‘e iris ne taf se muạ‘ạkiag ne Puk Ha‘a. Muạ‘ạkiag ne iris nā se ‘äe ‘e Puk Ha‘a täla hạiasoagan ‘äe.—Jemesa 5:14.
‘Äe täla pō hạiasoag kepoi ka ‘äe la tē ag‘esea hạisokoag ma famör ne mā ka tua‘nȧk se fäeag porȧk ‘on Jihova. ‘Äe la pō tape‘ma fürmaria aire ‘e av ne ‘äe la a‘ne‘ne‘ia iris ne pa ‘es ‘e hạiasoaga. Hạiväeag ‘ou pilifi ma fäeag porȧk ‘on Jihova ma irisa. A‘popotoa ‘äe la hạiasoagan iris ne pa ‘es hạiasoaga, ma se a‘pūatāan ‘äe ‘e iris ne hanis ka kokon‘ȧk ‘äe.—Fäeag ‘Es Fuạga 18:1; 1 Korinita 15:58.
TĒ NA ‘ÄE LA PŌ LA RĒ:
Fäeag ma ta kạumane‘ag ‘el het ma tȧr ‘on hạiasoaga
Fäeag aier ‘e rēko tēet ne ‘äe kop la ‘ese
[Kes ‘e rạupeap tä ‘on 28]
SE NOA ‘E ‘OU TUA‘NẠKI SE ‘ẠITU
Kop ma ‘äe tokana ‘e ‘inea ne tes ta ‘äe la rē, ka tua‘nȧk se Jihova ‘e ‘ou a‘häe ‘atakoa. ‘E avat ne Jope hạipoag ma tē a‘rū, iạ ‘ea: “Ma lelei la voivoi‘ạkia ma kikia as ‘on Jihova.” (Jope 1:21, 22) Ma fak se Jope nā as ‘on Jihova ma ‘on fiongaro la muạ ‘e ‘ou kokono. Nōnō ka tē kat sok ra la fak se ‘ou a‘häe, ka se huạg noa. Tua‘nȧk se Jihova ‘e ‘ou huạg ‘atakoa. “Ne gou ‘esea ‘inea ‘amnȧk tūtū ne gou ös vạhia se ‘ạusag,’ Jihova ‘eag, ‘‘amnȧk ne la a‘eskoroa‘ȧk ‘ạus ka ‘igke la hö‘ pefä‘ ma la a‘sok tape‘ma av lelei ne ‘ạus nohnoh ‘ạiröt‘ȧk sin.’”—Jeremaia 29:11.
[Kes ‘e rạupeap tä ‘on 28]
SẠIO‘ SE ‘ÄEA . . .
Ka gou tua‘nȧk pạu se Jihova la hele‘ ‘e tē ne mea‘mea‘ pạu?
Hün se teset gou noj la ‘uạ‘uạ‘ȧk se Jihova ‘e te‘ ne terạni ‘e rēko ‘on ag helava?