Lukács

5 Egyszer, amikor a sokaság egészen közel tódult hozzá, és figyelt az Isten szavára, ő éppen a Genezáret-tónál+ állt. 2 Két csónakot látott állni a tó partjánál, de a halászok már kiszálltak azokból, és a hálóikat mosták.+ 3 Beszállt az egyik csónakba, amelyik Simoné volt, és megkérte őt, hogy evezzen el egy kicsit a szárazföldtől. Azután leült, és tanítani kezdte a sokaságot a csónakból.+ 4 Amikor abbahagyta a beszédet, ezt mondta Simonnak: „Evezz ki a mélyre, és eresszétek le a hálóitokat fogásra!”+ 5 Simon azonban feleletül ezt mondta: „Tanító, egy egész éjszakán át fáradtunk, és nem fogtunk semmit,+ de a te felszólításodra leengedem a hálókat.” 6 Mikor aztán ezt megtették, tömérdek sok halat kerítettek be. Szakadozni kezdtek a hálóik. 7 Így hát intettek a másik csónakban levő társaiknak, hogy jöjjenek, legyenek segítségükre;+ azok pedig oda is mentek, és úgy megtöltötték mindkét csónakot, hogy süllyedni kezdtek. 8 Simon Péter+ ezt látva, leborult Jézus térdéhez, és így szólt: „Távozz tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!”+ 9 A halfogás miatt ugyanis, melyben részük volt, döbbenet kerítette hatalmába őt és mindazokat, akik vele voltak, 10 s hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, Zebedeus fiait,+ akik részestársai voltak Simonnak. De Jézus így szólt Simonhoz: „Ne félj! Mostantól majd embereket fogsz ki élve.”+ 11 Így hát visszavitték a csónakokat a szárazföldre, és mindent otthagyva, követték őt.+

12 Egy másik alkalommal, amikor az egyik városban volt, íme, volt ott egy férfi, akit elborított a lepra. Ez, amikor meglátta Jézust, arcra borult, és kérve kérte őt: „Uram, ha akarod, meg tudsz tisztítani.”+ 13 Így hát kinyújtva a kezét, megérintette őt, és így szólt: „Akarom. Tisztulj meg!” És azonnal eltűnt róla a lepra.+ 14 És utasította őt, hogy senkinek ne mondja el:+ „Hanem menj el, mutasd meg magad a papnak,+ és mutass be felajánlást+ a megtisztulásoddal kapcsolatban, ahogyan Mózes meghagyta, tanúságul nekik.”+ 15 Ám annál inkább terjedt róla a szó, és nagy tömegek gyűltek össze, hogy figyeljenek, és hogy meggyógyuljanak betegségeikből.+ 16 Ő azonban továbbra is visszavonultan a pusztában maradt, és imádkozott.+

17 Történt az egyik napon, hogy tanított, és farizeusok meg a törvény tanítói ültek ott, akik Galilea és Júdea minden falvából és Jeruzsálemből jöttek; és Jehova ereje volt vele, hogy gyógyítson.+ 18 És íme, férfiak egy embert hoztak ágyon, aki béna volt, és keresték a módját, hogy bevigyék és odategyék eléje.+ 19 De mivel a sokaság miatt nem találták a módját, hogy bevigyék, felmásztak a tetőre, és a cseréptetőn át eresztették le a kis ággyal együtt azok közé, akik Jézus előtt voltak.+ 20 Ő pedig, amikor látta hitüket, ezt mondta: „Ember, megbocsáttattak neked bűneid.”+ 21 Erre az írástudók és a farizeusok elkezdtek okoskodni, és ezt mondták: „Kicsoda ez, aki káromlásokat szól?+ Ki más bocsáthat meg bűnöket, mint egyedül az Isten?”+ 22 Jézus pedig, mivel tisztán látta okoskodásukat, válaszul ezt mondta nekik: „Min tanakodtok szívetekben?+ 23 Melyik könnyebb, azt mondani: »Megbocsáttattak neked bűneid«, vagy azt mondani: »Kelj fel, és járj!«+ 24 De hogy megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma a földön bűnöket megbocsátani . . .” Így szólt a bénához: „Mondom neked, kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza!”+ 25 Az pedig nyomban felkelt előttük, felvette, amin feküdt, és hazament, dicsőítve az Istent.+ 26 Ekkor elragadtatás+ lett úrrá egytől egyig mindenkin, dicsőíteni kezdték az Istent, és megteltek félelemmel, ezt mondva: „Különös dolgokat láttunk ma!”+

27 Ezek után pedig kiment, és látott egy Lévi nevű adószedőt, aki az adószedő helyen ült, és ezt mondta neki: „Légy a követőm!”+ 28 Az pedig mindent hátrahagyva+ felkelt, és követni kezdte őt. 29 És Lévi nagy fogadást rendezett neki a házában, és nagy sokasága volt ott az adószedőknek, és másoknak, akik velük együtt telepedtek le az étkezéshez.+ 30 Ekkor a farizeusok és a közülük való írástudók elkezdtek zúgolódni, és ezt mondták a tanítványainak: „Miért van az, hogy adószedőkkel és bűnösökkel esztek és isztok?”+ 31 Jézus így felelt nekik: „Akik egészségesek, azoknak nincs szükségük orvosra,+ akik viszont betegségben szenvednek, azoknak igen.+ 32 Nem azért jöttem, hogy az igazságosakat, hanem hogy a bűnösöket hívjam megbánásra.”+

33 Ezt mondták neki: „János tanítványai gyakran böjtölnek, és könyörögnek, a farizeusokéi úgyszintén, de a tieid esznek és isznak.”+ 34 Jézus ezt mondta nekik: „Böjtre tudjátok-e fogni a vőlegény barátait, míg velük van a vőlegény?+ 35 Ámde jönnek majd napok, amikor bizony elveszik+ tőlük a vőlegényt+; akkor majd, azokban a napokban böjtölni fognak.”+

36 Ezután még egy szemléltetést is elmondott nekik: „Senki sem vág foltot új felsőruhából, és nem varrja rá régi felsőruhára; ha pedig így tesz, akkor az új folt is elszakad, és nem is illik az új ruhából való folt a régihez.+ 37 Ezenkívül, senki sem tesz új bort régi bortömlőkbe; ha pedig megteszi, akkor az új bor szétrepeszti a bortömlőket,+ és kifolyik, a bortömlők pedig tönkremennek.+ 38 Hanem az új bort új bortömlőkbe kell tenni. 39 Aki óbort ivott, az egy sem akar újat; mert ezt mondja: »Jó a régi+.«”