2Korintusz
11 Bárcsak elviselnétek tőlem valami kis esztelenséget!+ De hiszen el is viseltek engem! 2 Mert féltékeny vagyok értetek Isten szerinti féltékenységgel,+ mivel személyesen ígértelek benneteket feleségül+ e g y férjnek,+ hogy mint tiszta+ szüzet mutassalak be titeket a Krisztusnak.+ 3 De félek, hogy amint a kígyó tévútra vezette Évát+ a maga ravaszságával, úgy valami módon a ti elmétek is megromolhat,+ és eltávolodhat a Krisztushoz illő őszinteségtől és tisztaságtól.+ 4 Mert az a helyzet, hogy ha valaki odamegy, és más Jézust prédikál, mint akit mi prédikáltunk,+ vagy más szellemet kaptok,+ mint amit kaptatok, vagy más jó hírt,+ mint amit elfogadtatok, könnyen elviselitek őt.+ 5 Mert azt tartom, hogy én semmiben sem bizonyultam alábbvalónak+ a ti fölöttébb kiváló+ apostolaitoknál. 6 De még ha a beszédben avatatlan vagyok is,+ bizonyosan nem az ismeretben,+ hanem minden módon nyilvánvalóvá tettük azt nektek mindenben.+
7 Vagy bűnt követtem el azzal, hogy megaláztam magamat,+ hogy ti felmagasztaltassatok, mert költségmentesen+ és örömest hirdettem nektek az Isten jó hírét? 8 Más gyülekezeteket raboltam meg azzal, hogy elfogadtam létfenntartásomhoz szükséges dolgokat, hogy nektek szolgáljak;+ 9 és ennek ellenére, amikor ott voltam nálatok, és szükségbe jutottam, senkinek sem váltam teherré,+ mert a Makedóniából+ jött testvérek bőségesen pótolták hiányomat. Igen, minden módon őrizkedtem attól, hogy a terhetekre legyek, és őrizkedni is fogok.+ 10 Krisztus igazsága+ az esetemben, hogy e dicsekvésemnek+ nem fognak véget vetni Akhája tájékain. 11 Miért? Mert nem szeretlek benneteket? Az Isten tudja, hogy szeretlek titeket.+
12 Amit pedig teszek, azt tenni is fogom,+ hogy megfosszam az ürügytől azokat, akik ürügyet akarnak arra, hogy egyenlőnek találtassanak velünk abban a tisztségben, amellyel dicsekednek. 13 Mert az ilyenek hamis apostolok, csalárd munkások,+ akik Krisztus apostolaivá változtatják át magukat.+ 14 Nem is csoda, mert maga Sátán is folyton átváltoztatja magát a világosság angyalává.+ 15 Egyáltalán nem nagy dolog hát, ha a szolgái+ is folyton átváltoztatják magukat az igazságosság szolgáivá. De a végük a cselekedeteik szerint lesz.+
16 Ismét mondom: senki ne gondolja, hogy esztelen vagyok. Ha pedig mégis azt gondoljátok, fogadjatok el még mint esztelent is, hogy én is dicsekedhessek egy kicsit.+ 17 Amit beszélek, nem az Úr példája szerint beszélem, hanem mintegy esztelenségben, e dicsekvésre jellemző túlzott magabiztosságban.+ 18 Mivel sokan dicsekednek a test szerint,+ én is dicsekedni fogok. 19 Mert örömest elviselitek az eszteleneket, tekintve, hogy ti ésszerűek vagytok. 20 Igen, bárkit elviseltek, aki rabszolgává tesz+ benneteket, bárkit, aki felemészti, amitek van, bárkit, aki elragadja, amitek van, bárkit, aki fölétek emeli magát, bárkit, aki arcul üt titeket.+
21 Gyalázatunkra mondom ezt, mintha a mi helyzetünk erőtlen lett volna.
De ha valaki más bátran cselekszik valamiben — esztelenül beszélek+ —, én is bátran cselekszem abban. 22 Héberek ők? Én is.+ Izraeliták? Én is. Ábrahám magva ők? Én is.+ 23 Krisztus szolgái? Úgy felelek, akár egy őrült: én még kiemelkedőbb módon az vagyok+ — több fáradozásban,+ többször börtönben,+ ütésekben rendkívüli mértékben, gyakran közel a halálhoz.+ 24 Zsidóktól ötször kaptam egy híján negyven botütést,+ 25 háromszor megvesszőztek,+ egyszer megköveztek,+ háromszor hajótörést szenvedtem,+ egy éjt és egy napot a mély vizekben töltöttem; 26 gyakran utazásokban, veszélyekben folyók miatt, veszélyekben útonállók miatt,+ veszélyekben a saját nemzetségemtől,+ veszélyekben a nemzetektől,+ veszélyekben a városban,+ veszélyekben a pusztában, veszélyekben tengeren, veszélyekben hamis testvérek között, 27 fáradozásban és vesződségben, gyakran álmatlan éjszakákban,+ éhségben és szomjazásban,+ sokszor az eledeltől+ való tartózkodásban, hidegben és mezítelenségben.
28 E külsőleges dolgokon kívül ott van még, ami nap mint nap rám zúdul: az összes gyülekezetért való aggodalom.+ 29 Kicsoda gyönge,+ hogy én ne volnék gyönge? Kit botránkoztatnak meg, hogy én ne lennék felháborodva?
30 Ha dicsekedni kell, azokkal fogok dicsekedni,+ amik a gyengeségemmel kapcsolatosak. 31 Az Úr Jézus Istene és Atyja, igen, az, aki örökké dicsérendő, tudja, hogy nem hazudok. 32 Damaszkuszban az Aretász király alá tartozó kormányzó őrizte a damaszkusziak városát, hogy elfogjon,+ 33 de a falban levő egyik ablakon át leengedtek egy vesszőkosárban,+ és megmenekültem a kezéből.