Márk

6 Elment onnan, és hazatért,+ a tanítványai pedig vele tartottak. 2 Amikor sabbat lett, elkezdett tanítani a zsinagógában, és a legtöbben, akik hallották, ámultak, és ezt mondták: „Honnan vette ez az ember ezeket?+ Hogy lehet, hogy ilyen bölcsesség adatott neki, és hogy ilyen hatalmas tetteket visz véghez?+ 3 Hát nem az ács+ ez, Mária fia,+ Jakab,+ József, Júdás és Simon testvére?+ És nincsenek-e itt velünk a húgai?” Úgyhogy megbotránkoztak miatta. 4 Jézus azonban ezt mondta nekik: „Egy prófétát mindenhol tisztelnek, kivéve a hazájában, a rokonai között és a saját családjában*.”+ 5 Nem is vihetett ott véghez egyetlen hatalmas cselekedetet sem azon kívül, hogy meggyógyított néhány beteg embert, a kezét rájuk téve. 6 És elképedt a hitetlenségükön. Azután bejárta a környező falvakat, és tanított.+

7 Majd magához hívta a tizenkettőt, és kezdte kiküldeni őket kettesével,+ s hatalmat adott nekik a tisztátalan szellemek fölött.+ 8 És arra utasította őket, hogy semmit se vigyenek az útra egy boton kívül – se kenyeret, se tarisznyát, se pénzt* az övtáskájukban –,+ 9 hanem vegyenek fel sarut, és ne vigyenek magukkal még egy ruhát*. 10 Ezenkívül ezt mondta nekik: „Ha valahol bementek valakinek az otthonába, maradjatok nála, míg el nem mentek arról a vidékről.+ 11 És ha valamely vidéken nem fogadnak be titeket, vagy nem figyelnek rátok, rázzátok le a port a lábatokról, amikor elmentek onnan, bizonyítékul ellenük.+” 12 Azzal elindultak, és hirdették az embereknek, hogy bánják meg a bűneiket.+ 13 Sok démont kiűztek,+ sok beteg embert megkentek olajjal, és meggyógyították őket.

14 Ez pedig Heródes király+ fülébe jutott, mert Jézus neve közismertté lett, és az emberek ezt mondogatták: „Keresztelő János támadt fel a halottak közül, és ezért képes hatalmas tetteket* végrehajtani.”+ 15 Mások pedig azt mondták: „Illés az.” Megint mások ezt mondták: „Próféta ez, a régen élt prófétákhoz hasonló.”+ 16 De amikor Heródes meghallotta ezt, így szólt: „Az a János, akit én lefejeztettem, az támadt fel.” 17 Mert annak idején maga Heródes küldte ki az embereit, és tartóztatta le Jánost, és vetette börtönbe megkötözve Heródiás miatt, aki a testvérének, Fülöpnek volt a felesége. Mivel Heródes feleségül vette őt,+ 18 János ezt mondta neki: „Nem lehet a tied a testvéred felesége.”+ 19 Heródiás ezért haragot táplált iránta, és meg akarta öletni, de nem tudta. 20 Heródes ugyanis félt Jánostól – igazságos és szent embernek ismerve őt –,+ és védelmezte. Miután meghallgatta, nem is tudta, mitévő legyen, mégis örömest hallgatta azután is.

21 Ám egyszer eljött a kedvező alkalom Heródiás számára. Heródes vacsorát adott a születésnapján+ a magas rangú tisztviselőinek, a katonai parancsnokoknak és Galilea legelőkelőbb embereinek.+ 22 Heródiás lánya pedig bement, és táncolt, és ez tetszett Heródesnek, meg azoknak, akik vele együtt ettek*. A király ezt mondta a lánynak: „Kérj tőlem, amit csak akarsz, és megadom neked.” 23 Sőt, még meg is esküdött neki: „Amit csak kérsz tőlem, megadom neked, akár a királyságom felét is.” 24 Ő pedig kiment, és így szólt az anyjához: „Mit kérjek?” Az ezt mondta: „Keresztelő János fejét.” 25 A lány azonnal besietett a királyhoz, és előadta a kérését: „Azt akarom, hogy nyomban add ide nekem egy tálcán Keresztelő János fejét.”+ 26 Bár a királyt ez mélységesen elszomorította, mégsem akarta visszautasítani a kérését az esküi és a vendégei* miatt. 27 Így aztán a király azonnal elküldött egy testőrt, és megparancsolta neki, hogy hozza el János fejét. Az pedig elment, lefejezte őt a börtönben, 28 és elhozta a fejét egy tálcán. Odaadta a lánynak, a lány pedig odaadta az anyjának. 29 Amikor a tanítványai ezt meghallották, eljöttek, elvitték a holttestét, és egy sírba fektették.

30 Az apostolok pedig Jézus köré gyűltek, és beszámoltak neki mindarról, amit tettek és tanítottak.+ 31 Erre ő ezt mondta nekik: „Jöjjetek el csak ti magatok egy elhagyatott helyre, és pihenjetek egy kicsit.”+ Mert sokan jöttek-mentek, és még annyi szabad idejük sem volt, hogy egyenek.+ 32 Így hát elmentek a csónakkal egy elhagyatott helyre, hogy csak maguk legyenek.+ 33 De az emberek látták, hogy elmennek, és sokan megtudták ezt. Ezért minden városból elsiettek gyalog, és még előttük odaértek. 34 Amikor Jézus kiszállt, nagy tömeget látott, és megszánta őket,+ mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok.+ És kezdte őket sok mindenre tanítani.+

35 Ekkor már későre járt az idő, így a tanítványai odamentek hozzá, és ezt mondták: „Elhagyatott ez a hely, és már későre jár.+ 36 Küldd el őket, hogy menjenek el a környező tanyákra meg falvakba, és vegyenek maguknak ennivalót.”+ 37 Jézus így felelt nekik: „Ti adjatok nekik enni!” Erre megkérdezték tőle: „Menjünk el, és vegyünk 200 dénárért kenyeret, s azt adjuk enni az embereknek?”+ 38 Ezt mondta nekik: „Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg!” Miután kiderítették, ezt mondták: „Öt, és még két halunk.”+ 39 És utasította az összes embert, hogy telepedjenek le csoportokban a zöld fűre.+ 40 Le is telepedtek 100-as és 50-es csoportokban. 41 Ekkor vette az öt kenyeret meg a két halat, feltekintett az égre, és áldást mondott.+ Aztán megtörte a kenyereket, és kezdte a tanítványoknak adni, hogy tegyék az emberek elé, majd elosztotta a két halat mindnyájuk között. 42 Így hát mindenki evett, és jóllakott. 43 Aztán összeszedték a maradékot, 12 teli kosárral, a halakat nem számítva.+ 44 5000 férfi evett a kenyérből.

45 Rögtön ezután azt mondta a tanítványainak, hogy szálljanak be a csónakba, és menjenek előre a túlsó partra Betsaida felé, míg ő elküldi a sokaságot.+ 46 Majd miután elbúcsúzott tőlük, elment egy hegyre, hogy imádkozzon.+ 47 Mikor leszállt az este, a csónak a tenger közepén volt, ő meg egyedül a szárazföldön.+ 48 Látva, hogy küszködnek az evezéssel az ellenszél miatt, valamikor az éjszaka negyedik őrszolgálata idején feléjük közeledett a tengeren járva, de el akart menni mellettük. 49 Amikor meglátták őt a tengeren járni, ezt gondolták: „Képzelődünk!”+ És felkiáltottak. 50 Mert mindannyian látták, és nagyon megijedtek. Ő azonban rögtön szólt hozzájuk: „Bátorság! Én vagyok az, ne féljetek!”+ 51 Azután beszállt hozzájuk a csónakba, és elült a szél.+ Ezen végképp elámultak, 52 mert nem fogták fel a kenyerekkel történt csoda jelentését, és a szívükben továbbra sem értették ezeket.

53 Amikor átkelve partot értek, Genezáretbe jutottak, és a közelben horgonyt vetettek.+ 54 De mihelyt kiszálltak a csónakból, az emberek felismerték őt. 55 Futva bejárták azt az egész vidéket, és a betegségben szenvedőket elkezdték hordágyakon oda vinni, ahol hallomásuk szerint Jézus tartózkodott. 56 És ahová csak bement, falvakba, városokba vagy tanyákra, a betegeket letették a piacterekre, és könyörögve kérték őt, hogy legalább a felsőruhája rojtozatát hadd érintsék meg.+ És mindazok, akik megérintették, meggyógyultak*.