2Mózes
12 Jehova így szólt Mózeshez és Áronhoz Egyiptom földjén: 2 „Ez a hónap legyen a kezdő hónap számotokra. Ez lesz az év első hónapja nektek.+ 3 Beszéljetek Izrael egész közösségével, így szólva: »Ennek a hónapnak a 10. napján vegyen magának mindenki egy bárányt+ családonként*, háznépenként egy bárányt. 4 De ha a háznép túl kicsi ahhoz, hogy megegyen egy egész bárányt, akkor ossza meg azt az otthonában a legközelebbi szomszédjával. A bárány annyi részre legyen felosztva, ahány ember* eszik belőle. 5 Legyen ép+, hím, egyéves. A bárány helyett választhattok kecskegidát is. 6 Gondozzátok a hónap 14. napjáig,+ és Izrael közösségének egész gyülekezete vágja le az esti szürkületkor*+. 7 Vegyenek a véréből, és hintsék meg vele annak a háznak a két ajtófélfáját és a szemöldökfáját, ahol megeszik.+
8 Még ezen az éjjelen egyék meg a húst.+ Süssék meg tűzön, majd kovásztalan kenyérrel+ és keserű füvekkel egyék meg.+ 9 Ne egyetek abból nyersen vagy vízben főve, hanem tűzön süssétek meg, a fejével, a lábszáraival és a belső részeivel együtt. 10 Semmit se tegyetek félre belőle reggelre, hanem ami megmarad reggelig, azt égessétek el tűzben.+ 11 A következőképpen egyétek meg: kössétek meg az öveteket*, sarutok legyen a lábatokon, bototok a kezetekben, és sietve egyétek. Ez Jehova pászkája. 12 Át fogok menni Egyiptom földjén ezen az éjjelen, és lesújtok minden elsőszülöttre Egyiptom földjén, embertől állatig,+ és végrehajtom az ítéletemet Egyiptom minden istene felett.+ Én vagyok Jehova. 13 A vér jel lesz a házakon, ahol vagytok. Látom majd a vért, és elmegyek mellettetek, nem ér titeket a pusztító csapás, amikor lesújtok Egyiptom földjére.+
14 Emlékezzetek meg erről a napról, és nemzedékeken át Jehovát ünnepeljétek ezen a napon. Hosszú időkre szóló rendelet az, hogy megünnepeljétek ezt a napot. 15 Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret.+ Igen, az első napon távolítsátok el a kovászt a házatokból, mert aki ez alatt a hét nap alatt kovászosat eszik, azt az embert* meg kell ölni Izraelben. 16 Az első napon tartsatok szent összejövetelt, majd a hetedik napon is tartsatok szent összejövetelt. Ezeken a napokon nem szabad dolgozni.+ Csak az ételt készíthetitek el magatoknak*.
17 Tartsátok meg a kovásztalan kenyerek ünnepét,+ mert ezen a napon hozom ki a seregeiteket Egyiptom földjéről. Tartsátok meg ezt az ünnepet nemzedékeken át. Hosszú időkre szóló rendelet ez. 18 Az 1. hónap 14. napjának estéjétől kovásztalan kenyeret egyetek a hónap 21. napjának estéjéig.+ 19 Hét napig ne legyen a házatokban kovász, mert ha valaki kovászosat eszik, legyen akár bevándorló, akár vér szerinti izraelita,+ azt az embert* meg kell ölni Izrael közösségében.+ 20 Semmi kovászosat ne egyetek. Kovásztalan kenyeret egyetek a házaitokban.«”
21 Mózes azonnal összehívott minden vént Izraelben,+ és ezt mondta nekik: „Menjetek, és válasszatok ki fiatal állatokat* minden családnak, és vágjátok le a pászkaáldozatot. 22 Aztán egy köteg izsópot mártsatok bele az edényben lévő vérbe, és hintsétek meg vérrel a szemöldökfát és a két ajtófélfát, és reggelig senki se menjen ki közületek a háza ajtaján. 23 Így amikor Jehova átmegy az országon, hogy lesújtson az egyiptomiakra, és meglátja a vért a szemöldökfán és az ajtófélfákon, akkor Jehova elmegy az ajtó mellett, és nem engedi, hogy halálos csapás* érje a házatokat.+
24 Hosszú időkön át tartsátok meg ezt a rendelkezést, amely nektek és a fiaitoknak szól.+ 25 És ha majd bementek arra a földre, melyet Jehova nektek ad, ahogy megmondta, akkor is tartsátok meg ezt az ünnepet.+ 26 És ha a fiaitok ezt kérdezik tőletek: »Mit jelent ez az ünnep?«+, 27 akkor mondjátok el nekik: »Ez pászkaáldozat Jehovának, aki elment az izraeliták háza mellett Egyiptomban, amikor csapással sújtotta az egyiptomiakat, a mi családjainkat viszont megmentette.«”
Erre a nép mélyen meghajolt és leborult. 28 Az izraeliták pedig mentek, és pontosan úgy tettek, ahogyan Jehova megparancsolta Mózesnek és Áronnak.+ Pontosan úgy tettek.
29 Jehova aztán éjfélkor lesújtott minden elsőszülöttre Egyiptom földjén,+ a trónján ülő fáraó elsőszülöttjétől kezdve a börtönben* lévő fogoly elsőszülöttjéig, valamint minden állat elsőszülöttjére is.+ 30 A fáraó és minden szolgája meg minden egyiptomi fölkelt aznap éjjel. Egész Egyiptom hangos volt a jajgatástól, mert nem volt olyan ház, ahol ne lett volna halott.+ 31 A fáraó azonnal, még éjszaka hívatta Mózest és Áront,+ és ezt mondta: „Keljetek fel, és menjetek a népem közül, ti is, és a többi izraelita is! Menjetek, és szolgáljátok Jehovát, ahogy mondtátok!+ 32 Vigyétek a nyájaitokat és a csordáitokat is, ahogy mondtátok, és menjetek!+ Engem pedig áldjatok meg!”
33 Az egyiptomiak pedig sürgették a népet, hogy minél hamarabb+ hagyják el az országot. Ezt mondták: „Ha nem mentek el, mindannyian halál fiai vagyunk.”+ 34 A nép tehát ruhába kötötte a dagasztóteknőit*, amelyben a kovásztalan tészta volt, és a vállán vitte. 35 Az izraeliták úgy tettek, ahogy Mózes mondta, és kértek az egyiptomiaktól ezüst- és aranytárgyakat meg ruhákat.+ 36 Jehovának köszönhetően az egyiptomiak kedvesen bántak a néppel, és odaadták, amit kértek tőlük. Így hát az izraeliták kifosztották az egyiptomiakat.+
37 Az izraeliták ezután elindultak Rameszeszből+ Szukkótba.+ A gyermekeket nem számítva, mintegy 600 000 férfi ment gyalog.+ 38 Igen sok más nemzetiségű ember*+ ment velük, valamint nyájak és csordák, nagyon sok állat. 39 És kerek, kovásztalan kenyeret sütöttek a tésztából, amit kihoztak Egyiptomból. Nem volt benne kovász, ugyanis kiűzték őket Egyiptomból, és olyan gyorsan kellett elhagyniuk az országot, hogy nem tudtak készíteni maguknak útravalót.+
40 Mire az izraeliták kivonultak Egyiptomból+, 430 évig+ laktak idegen földön. 41 És Jehova serege pontosan azon a napon ment ki Egyiptom földjéről, amikor a 430 év letelt. 42 Ezen az éjszakán fogják megünnepelni, hogy Jehova kihozta őket Egyiptom földjéről. Jehova tiszteletére megtartandó ünnep ez az éjszaka Izrael egész népének nemzedékeken át.+
43 Ezután Jehova így szólt Mózeshez és Áronhoz: „Ez a pászkára vonatkozó rendelet: Idegen* nem ehet belőle.+ 44 De ha valakinek férfi rabszolgája van, akit megvásárolt, metélje körül.+ A rabszolga csak ezután ehet belőle. 45 Bevándorló és béres nem ehet belőle. 46 Ne vigyetek ki a házból húst, és a bárány egyetlen csontját se törjétek össze.+ A húst a házban kell megenni. 47 Izrael egész közössége ünnepelje meg a pászkát. 48 Ha egy bevándorló ott lakik köztetek, és meg akarja ünnepelni a pászkát Jehova tiszteletére, akkor metéljenek körül nála minden férfit. Csak utána ünnepelheti meg, és olyan lesz, mint egy vér szerinti izraelita. De egyetlen körülmetéletlen ember sem ehet belőle.+ 49 Ugyanaz a törvény vonatkozik az izraelitára és a köztetek lakó bevándorlóra is.+”
50 És minden izraelita pontosan úgy tett, ahogy Jehova parancsolta Mózesnek és Áronnak. Pontosan úgy tettek. 51 Jehova még aznap kihozta az izraeliták seregeit Egyiptom földjéről.