Márk

3 Egyszer, amikor ismét egy zsinagógába ment, volt ott egy sorvadt* kezű ember.+ 2 Így aztán feszülten figyelték őt, vajon meggyógyítja-e sabbaton a férfit, hogy vádolhassák.+ 3 Ekkor ezt mondta a sorvadt* kezű férfinak: „Kelj fel, és gyere ide középre!” 4 Azután így szólt hozzájuk: „Szabad-e sabbaton jót vagy rosszat tenni, megmenteni vagy megölni valakit?”+ De ők hallgattak. 5 Miután felháborodva végignézett rajtuk, mély bánatot érezve szívük érzéketlensége miatt,+ ezt mondta annak az embernek: „Nyújtsd ki a kezed!” Az pedig kinyújtotta, és a keze rendbe jött. 6 A farizeusok erre kimentek, és azonnal tanácskozni kezdtek a Heródes-pártiakkal,+ hogy megöljék Jézust.

7 Jézus pedig elment a tanítványaival a tengerhez, és nagy tömeg követte Galileából és Júdeából.+ 8 Még Jeruzsálemből, Idumeából, a Jordánon túlról és Tírusz meg Szidón környékéről is nagy tömeg jött hozzá, amikor hallották, mennyi mindent tesz. 9 És szólt a tanítványainak, hogy állítsanak készenlétbe egy kis csónakot, hogy ne tolongjon körülötte a sokaság. 10 Mivel sokakat meggyógyított, mindazok, akik súlyos betegségben szenvedtek, ott tolongtak körülötte, hogy megérintsék.+ 11 Még a tisztátalan szellemek+ is leborultak előtte, amikor látták őt, és így kiáltoztak: „Te vagy az Isten Fia!”+ 12 De többször is erélyesen megparancsolta nekik, hogy ne mondják el másoknak, hogy ki is ő.+

13 Felment egy hegyre, magához hívatta, akiket akart,+ és azok elmentek hozzá.+ 14 És csoportba szervezett* tizenkettőt – akiket apostoloknak is nevezett –, hogy vele tartsanak, kiküldje őket prédikálni,+ 15 és hatalmuk legyen démonokat kiűzni+.

16 Ez volt a tizenkettő+, akiket csoportba szervezett*: Simon, akinek a Péter nevet is adta,+ 17 Jakab, aki Zebedeus fia, és János, Jakab testvére (ezeknek a Boanergesz nevet is adta, amely azt jelenti: ’mennydörgés fiai’),+ 18 továbbá András és Fülöp, Bertalan+ és Máté, Tamás és Jakab, aki Alfeus fia, Taddeus és a Kananei Simon, 19 és Iskariót Júdás, aki később elárulta.

Később Jézus bement egy házba, 20 és a sokaság ismét összegyűlt, úgyhogy még enni sem tudtak.+ 21 De amikor a rokonai ezt meghallották, elmentek, hogy megfogják, mert ezt mondták: „Elment az esze.”+ 22 Az írástudók is, akik Jeruzsálemből jöttek le, ezt mondták: „Belzebub van vele, és a démonok uralkodójának segítségével űzi ki a démonokat.”+ 23 Ezért miután odahívta őket magához, szemléltetésekkel élve így szólt hozzájuk: „Hogyan űzheti ki Sátán Sátánt? 24 Hiszen ha egy királyságon belül ellentét támad, az a királyság nem állhat meg;+ 25 és ha egy családon belül ellentét támad, az a család nem tud fennmaradni. 26 Éppígy, ha Sátán önmaga ellen fordul, és ellentétbe kerül önmagával, nem állhat meg, hanem vége van. 27 Valójában senki sincs, aki egy erős ember házába bejutva képes lenne elrabolni annak javait, hacsak előbb meg nem kötözi azt az erős embert. Csak ezután tudja kirabolni a házát. 28 Mondom nektek, hogy minden meg lesz bocsátva az embereknek, bármilyen bűnt követnek is el, és bármit gyaláznak is. 29 Aki azonban a szent szellemet gyalázza, az soha nem nyer megbocsátást,+ hanem örök bűnben vétkes.”+ 30 Ezt azért mondta, mert ezt mondogatták: „Tisztátalan szellem van benne.”+

31 Ekkor eljött az anyja és a testvérei,+ és odakint megállva beküldtek hozzá valakit, és kihívatták.+ 32 Körülötte pedig sokaság ült, és ezt mondták neki: „Nézd! Anyád és a testvéreid odakint vannak, és keresnek téged.”+ 33 De ő így felelt nekik: „Ki az én anyám, és kik az én testvéreim?”+ 34 Majd végignézett a körülötte ülőkön, és ezt mondta: „Ők az én anyám és az én testvéreim!+ 35 Aki cselekszi Isten akaratát, az az én testvérem és anyám.”+