Zsoltárok

84 Milyen gyönyörű* a te fenséges hajlékod,+

ó, seregek Jehovája!

 2 Egész lényem* sóvárog,

sőt, epedezek az után,

hogy Jehova udvaraiba mehessek.+

 3 Még a madár is otthonra talál ott,

a fecske is fészket rak magának,

ahol fiókáit gondozza,

a te fenséges oltárod közelében, ó, seregek Jehovája,

királyom és Istenem!

 5 Boldogok azok az emberek, akik tőled nyernek erőt,+

akiknek szívük vágya, hogy a házadba vivő útra térjenek.

 6 Amikor átvonulnak a Báka-völgyön*,

források helyének tekintik azt;

és a korai eső áldásokba öltözteti*.

 7 Megújuló erővel haladnak;+

mind megjelennek Isten előtt Sionban.

 8 Ó, Jehova, seregek Istene, hallgasd meg imámat,

figyelj, ó, Jákob Istene! (Szela.)

 9 Nézz rá – pajzsunk+ és Istenünk –,*

nézz rá felkented+ arcára!

Inkább választom, hogy Istenem házának küszöbén álljak,

semhogy a gonoszság sátraiban lakjak.

11 Mert nap+ és pajzs+ Jehova Isten;

kegyet gyakorol, és dicsőséget ad ő.

Jehova semmi jót sem tart vissza azoktól,

akik feddhetetlenül járnak.+