1Mózes
18 Jehova+ ezután megjelent Ábrahámnak Mamré nagy fái között,+ amikor Ábrahám a nap legmelegebb időszakában a sátor bejáratánál ült. 2 Felnézett, és látta, hogy három férfi áll tőle nem messze.+ Amint megpillantotta őket, eléjük szaladt a sátor bejáratától, és földig hajolt, 3 majd ezt mondta: „Jehova, ha kedves vagyok a szemedben, kérlek, ne kerüld el a szolgádat. 4 Kérlek titeket, hadd hozzanak nektek egy kis vizet, és mossák meg a lábatokat.+ Aztán telepedjetek le a fa alá. 5 Most, hogy eljöttetek a szolgátokhoz, hadd hozzak egy darab kenyeret, hogy felüdüljetek*. Utána pedig mehettek tovább.” Erre ők így feleltek: „Rendben. Tégy úgy, ahogy mondtad.”
6 Ábrahám pedig besietett a sátorba Sárához, és ezt mondta: „Siess! Gyúrj tésztát három mérték* finomlisztből, és készíts kenyeret!” 7 Ábrahám utána a csordához futott, és kiválasztott egy szép fiatal bikát. Odaadta a szolgájának, és az sietett, hogy elkészítse. 8 Azután Ábrahám vajat és tejet tett eléjük, és felszolgálta nekik az elkészített fiatal bikát. És mellettük állt a fa alatt, amíg ettek.+
9 Azok ezt kérdezték tőle: „Hol van Sára, a feleséged?”+ Erre ő így felelt: „Itt van a sátorban.” 10 Az egyikük így folytatta: „Jövő ilyenkor visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának, a feleségednek.”+ Sára ekkor a sátor bejáratánál figyelt, amely a férfi mögött volt. 11 Ábrahám és Sára idős és előrehaladott korú volt.+ Sára már túl idős volt ahhoz, hogy gyermeke születhessen.*+ 12 Sára ezért nevetett magában, ezt mondva: „Vénségemre vajon lehet ilyen örömben részem, amikor az én uram is öreg már?”+ 13 Jehova ekkor ezt kérdezte Ábrahámtól: „Miért nevetett Sára ezt mondva: »Csakugyan szülhetek öregségemre?« 14 Van valami, ami lehetetlen Jehovának?+ Jövő ilyenkor visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának.” 15 Sára azonban tagadta ezt, ugyanis félt, és így szólt: „Nem nevettem!” Erre Isten ezt mondta: „De bizony nevettél!”
16 Amikor a férfiak elindultak onnan, lenéztek Szodoma+ felé. Ábrahám is velük ment, hogy elkísérje őket. 17 Jehova pedig ezt mondta: „Eltitkoljam Ábrahám elől, hogy mit akarok tenni?+ 18 Elvégre nagy és hatalmas nemzet származik majd Ábrahámtól, és általa nyer áldást a föld összes nemzete.+ 19 Hiszen jól ismerem őt, és jól tudom, hogy ő megparancsolja a fiainak és minden leszármazottjának, hogy engedelmeskedjenek Jehovának, és azt cselekedjék, ami igazságos és jogos,+ hogy beteljesítse Jehova Ábrahámon, amiről beszélt neki.”
20 Jehova ekkor ezt mondta: „A Szodoma és Gomorra miatti panaszos kiáltás bizony hangos,+ és bűneik nagyon súlyosak.+ 21 Lemegyek, hogy megnézzem és megtudjam, hogy a hozzám eljutott panasz jogos-e, és hogy a tetteik valóban olyan gonoszak-e.+”
22 A férfiak ekkor elmentek, és Szodoma felé vették útjukat. Jehova+ azonban Ábrahámmal maradt. 23 Ábrahám pedig odament hozzá, és ezt mondta: „Elpusztítanád az igazságost a gonosszal együtt?+ 24 Tegyük fel, hogy van 50 igazságos abban a városban. Elpusztítanád őket, és nem bocsátanál meg annak a helynek, tekintettel erre az 50 igazságosra? 25 Elképzelhetetlen rólad, hogy így tegyél, és megöld az igazságos embert a gonosszal együtt, s hogy ugyanaz történjen az igazságos emberrel, mint a gonosszal.+ Ez elképzelhetetlen rólad!+ Vajon az egész föld bírája ne tenné azt, ami helyes?+” 26 Jehova ekkor ezt mondta: „Ha 50 igazságos embert találok Szodoma városában, akkor megkegyelmezek az egész helynek miattuk.” 27 Ábrahám azonban így folytatta: „Bátorkodom szólni Jehovához, pedig por és hamu vagyok. 28 Tegyük fel, 5 hiányzik az 50 igazságoshoz. Elpusztítanád az egész várost az 5 miatt?” Erre ő így felelt: „Nem pusztítom el, ha találok ott 45-öt.”+
29 Ismét megszólalt, és ezt mondta: „Tegyük fel, találsz ott 40-et.” Ő így felelt: „Nem teszem meg a 40-ért.” 30 De ő így folytatta: „Kérlek, Jehova, ne gerjedj haragra,+ de hadd mondjak még valamit: tegyük fel, csak 30-at találsz ott.” Ő így felelt: „Nem teszem meg, ha találok ott 30-at.” 31 De ő így folytatta: „Bátorkodom szólni Jehovához: tegyük fel, találsz ott 20-at.” Ő így felelt: „Nem pusztítom el a 20-ért.” 32 Végül pedig ezt mondta: „Kérlek, Jehova, ne gerjedj haragra, csak még utoljára hadd mondjak valamit: tegyük fel, csak 10-et találsz ott.” Ő így felelt: „Nem pusztítom el a 10-ért.” 33 Amikor Jehova befejezte a beszédét Ábrahámmal, elment.+ Ábrahám pedig visszatért a sátrába.