1Korintusz
11 Legyetek az utánzóimmá, mint ahogy én is utánzója vagyok Krisztusnak.+
2 Megdicsérlek pedig titeket, mert mindenben elmétekben tartotok engem, és erősen ragaszkodtok a hagyományokhoz,+ úgy, ahogy továbbadtam nektek őket. 3 De akarom, hogy tudjátok, hogy minden férfinak feje a Krisztus,+ az asszony feje pedig a férfi,+ a Krisztus feje pedig az Isten.+ 4 Minden férfi, aki úgy imádkozik vagy prófétál, hogy visel valamit a fején, megszégyeníti a fejét;+ 5 minden asszony pedig, aki fedetlen fővel imádkozik vagy prófétál+, megszégyeníti a fejét,+ mert egy és ugyanaz, mintha leborotvált fejű asszony lenne.+ 6 Mert ha az asszony nem fedi be magát, nyiratkozzék is meg; de ha gyalázatos dolog asszonynak megnyiratkozni vagy megborotválkozni,+ akkor fedje be magát.+
7 Mert a férfinak nem kell befednie a fejét, mivel ő Isten képmása+ és dicsősége+; de az asszony a férfi dicsősége.+ 8 Mert nem a férfi van az asszonyból, hanem az asszony a férfiból;+ 9 s mi több, nem a férfi teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiért.+ 10 Ezért kell az asszonynak hatalmi jelet viselnie a fején+ az angyalok miatt.+
11 Ezenkívül az Úrban nincsen sem asszony férfi nélkül, sem férfi asszony nélkül.+ 12 Mert ahogy az asszony a férfiból van,+ úgy a férfi is az asszony által,+ de minden az Istenből van.+ 13 Ítéljétek meg magatok: illik-e asszonynak befedetlenül imádkozni az Istenhez? 14 Maga a természet is nem azt tanítja nektek, hogy ha a férfinak hosszú haja van, gyalázat az neki, 15 de ha az asszonynak van hosszú haja, dicsőség+ az neki? Mert fejdísz+ helyett adatott neki a haja. 16 Ha azonban valaki valamely más szokás mellett akar érvelni+: nincsen nekünk más, és az Isten gyülekezeteinek sincs.
17 De ezeket az utasításokat adva, nem dicsérlek meg titeket, mivel nem a jobbért, hanem a rosszabbért van, hogy összejöttök.+ 18 Mert először is, hallom, hogy amikor összegyűltök a gyülekezetben, meghasonlások vannak köztetek,+ és ezt bizonyos mértékig el is hiszem. 19 Mert szektáknak is kell lenniük köztetek,+ hogy nyilvánvalóvá legyen, kik a helyeselt személyek köztetek.+
20 Amikor tehát összegyűltök e g y helyre, nem lehet az Úr vacsoráját enni.+ 21 Mert amikor eszitek, előbb mindenki a maga vacsoráját fogyasztja el, úgyhogy az egyik éhes, a másik pedig mámoros. 22 De hiszen van nektek házatok az evésre meg az ivásra, nem?+ Vagy megvetitek az Isten gyülekezetét, és megszégyenítitek azokat, akiknek semmijük sincs+? Mit mondjak nektek? Dicsérjelek meg titeket? Ebben nem dicsérlek meg.
23 Mert én az Úrtól kaptam, amit tovább is adtam nektek, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán,+ amelyen át is adták, vett egy kenyeret, 24 és miután hálát adott, megtörte,+ és ezt mondta: „Ez jelenti a testemet+, amely értetek van. Ezentúl ezt cselekedjétek a rólam való megemlékezésül.”+ 25 Hasonlóképpen tett a pohárral+ is, miután megvacsorázott, ezt mondva: „Ez a pohár jelenti a véremen alapuló+ új szövetséget+. Ezentúl ezt cselekedjétek, valahányszor isszátok, a rólam való megemlékezésül+.” 26 Mert valahányszor+ eszitek e kenyeret és isszátok e poharat, mindegyre az Úr halálát+ hirdetitek, míg meg nem érkezik.+
27 Következésképpen, aki méltatlanul eszi a kenyeret vagy issza az Úr poharát, vétkes+ lesz az Úr testét és vérét+ illetően. 28 Az ember először is tartson önvizsgálatot,+ hogy alkalmas-e rá, és úgy egyen a kenyérből és igyon a pohárból. 29 Mert aki eszik és iszik, ítéletet+ eszik és iszik önmaga ellen, ha nem látja tisztán a testet. 30 Ezért van, hogy sokan közületek gyöngék és betegesek, és jó néhányan halálalvásban+ vannak. 31 De ha tisztán látnánk, hogy mik vagyunk mi magunk, nem esnénk ítélet alá.+ 32 Amikor azonban ítéltetünk,+ Jehova fegyelmez minket,+ hogy el ne ítéltessünk+ a világgal+ együtt. 33 Következésképpen, testvéreim, amikor összegyűltök, hogy egyétek azt,+ várjátok meg egymást. 34 Ha valaki éhes, otthon egyen,+ hogy ne ítéletre gyűljetek össze.+ A többi dolgot pedig elrendezem, mikor odaérkezem.