HARMADIK KÖNYV
(Zsoltárok 73–89.)
Asáf+ éneke.
73 Isten jó Izraelhez, a tiszta szívűekhez.+
2 Én viszont majdnem letértem a helyes útról,
kis híján elcsúsztam.+
3 Mert irigykedni kezdtem a gőgösökre,
amikor láttam a gonoszok békéjét.+
4 Nincsenek fájdalmaik, amikor meghalnak;
egészségesek.+
5 Nincsenek bajaik, mint más embereknek,+
és nem is szenvednek, mint mások.+
6 Ezért nyakláncként viselik a gőgöt,+
ruhaként borítja őket az erőszak.
7 Szemük kidülled a jóléttől,
többet értek el, mint amit szívükben elképzeltek.
8 Gúnyolódnak és gonosz dolgokról beszélnek,+
elnyomással fenyegetőznek öntelten.+
9 Úgy beszélnek, mint akik az égig magasztalják magukat,
és nyelvükkel hencegnek szerte a földön.
10 Ezért Isten népe hozzájuk fordul,
és iszik bőséges vizükből.
11 Így szólnak: „Hogy is tudhatná Isten?+
Van-e tudomása a Legfelségesebbnek ezekről?”
12 Igen, ilyenek a gonoszok, akik mindig gondtalanok;+
gyarapítják vagyonukat.+
13 Bizony hiába tartottam tisztán szívemet,
hiába mostam kezeimet annak jeleként, hogy ártatlan vagyok.+
14 Egész nap gyötrődtem;+
minden reggel fenyítést kaptam+.
15 De ha ezekről beszéltem volna,
elárultam volna népedet.
16 Amikor próbáltam megérteni ezt,
csak zaklatottá váltam,
17 mígnem bementem Isten dicső szentélyébe,
és megértettem, hogy milyen jövő vár rájuk.
18 Bizony síkos talajra állítod őket,+
hogy elbukjanak és elpusztuljanak+.
19 Milyen hirtelen semmisülnek majd meg!+
Milyen hirtelen éri őket a vég, a borzalmas vég!
20 Mint amikor valaki felébred az álomból, ó, Jehova,
úgy felejted el őket, mikor felkelsz.
21 De szívem elkeseredett,+
és éles fájdalom hasított belém.
22 Oktalan voltam, és értetlen;
olyan voltam előtted, mint a tudatlan állat.
23 De most már mindig veled vagyok;
megfogtad jobb kezem.+
24 Tanácsoddal vezetsz engem,+
aztán dicsőségre emelsz.+
25 Ki másom van nekem az égben?
Semmire sincs szükségem a földön, csak rád.+
26 Testem és szívem elgyengülhet,
de Isten az én szívem kősziklája, és örökségem mindörökre+.
27 Azok, akik távol maradnak tőled, biztosan elvesznek.
Végzel mindenkivel, aki hűtlenül elhagy téged.+
28 Nekem azonban olyan jó közelednem Istenhez!+
A legfőbb Urat, Jehovát tettem menedékemmé,
hogy hirdessem minden tettedet+.