Jézus eljövetele vagy Jézus jelenléte — Melyik?
„Mi lesz a jele a jelenlétednek és a dolgok rendszere befejezésének?” (MÁTÉ 24:3, NW).
1. Milyen szerepük volt a kérdéseknek Jézus szolgálatában?
JÉZUS mesterien tett fel kérdéseket, amivel gondolkodásra késztette hallgatóit, sőt arra, hogy új szemszögből tekintsenek dolgokra (Márk 12:35–37; Lukács 6:9; 9:20; 20:3, 4). Hálásak lehetünk, hogy válaszolt is kérdésekre. Válaszai olyan igazságokra világítanak rá, amelyeket máskülönben talán nem ismertünk volna fel, vagy nem értettünk volna meg (Márk 7:17–23; 9:11–13; 10:10–12; 12:18–27).
2. Milyen kérdésnek kell most figyelmet szentelnünk?
2 A Máté 24:3-ban találjuk az egyik legfontosabb kérdést, amelyre Jézus valaha is válaszolt. A földi életének végéhez közel álló Jézus éppen az előző pillanatokban figyelmeztetett arra, hogy a jeruzsálemi templomot le fogják rombolni, jelezve ezzel a zsidó rendszer végét. Máté beszámolója hozzáfűzi: „Mialatt az Olajfák hegyén ült, a tanítványok bizalmasan odamentek hozzá és mondták: »Mondd meg nekünk, mikor lesznek meg ezek, és mi lesz a jele a jelenlétednek [eljövetelednek, Károli fordítás] és a dolgok rendszere befejezésének?«” (Máté 24:3, NW).
3., 4. Milyen jelentős különbség van abban, ahogyan a Bibliák visszaadnak egy kulcsszót a Máté 24:3-ban?
3 A Bibliát olvasó emberek milliói tűnődtek már el ezen: „Miért tették fel a tanítványok ezt a kérdést, és hogyan érintsen engem Jézus válasza?” Jézus a válaszában beszélt arról, hogy a falevelek megjelenése mutatja, hogy a nyár „közel van” (Máté 24:32, 33). Ezért sok egyház azt tanítja, hogy az apostolok Jézus „eljövetelének” jelét kérdezték, azt a jelet, ami bizonyítja, hogy visszatérése küszöbön áll. Úgy hiszik, hogy az „eljövetel” lesz az az idő, amikor ő az égbe ragadja el a keresztényeket, és utána elhozza a világ végét. Szerinted ez igaz?
4 Az „eljövetel” szó helyett egyes bibliafordítások — a New World Translation of the Holy Scriptures nevű fordítást is beleértve — a „jelenlét” szót használják. Lehetséges, hogy ami iránt a tanítványok érdeklődtek, és amit Jézus válaszként mondott, az különbözik attól, amit az egyházak tanítanak? Mi volt a kérdés valójában? És mit válaszolt pontosan Jézus?
Mit kérdeztek?
5., 6. Milyen következtetést vonhatunk le az apostolok gondolkodását illetően, amikor feltették azt a kérdést, amelyet a Máté 24:3-ban olvasunk?
5 Figyelembe véve azt, amit Jézus mondott a templomról, a tanítványok valószínűleg a zsidó rendszerre gondoltak, amikor ezt kérdezték: „mi lesz a jele a jelenlétednek [vagy »eljövetelednek«] és a dolgok rendszere [szó szerint: »korszak«] befejezésének?” (Vö. az 1Korinthus 10:11-et a Galátzia 1:4-gyel.)
6 Ekkor az apostolok még csak korlátozott mértékben fogták fel Jézus tanításait. Korábban úgy képzelték, hogy „azonnal megjelenik az Isten országa” (Lukács 19:11; Máté 16:21–23; Márk 10:35–40). Sőt, még az Olajfák hegyén folytatott beszélgetés után is — de még a szent szellemmel történő felkenetésük előtt — azt kérdezték Jézustól, hogy abban az időben állítja-e helyre a Királyságot Izráelnek (Cselekedetek 1:6).
7. Miért kérdezték Jézust az apostolok az ő jövőbeni szerepéről?
7 Azt mindenképpen tudták, hogy el fog menni, mivel nem sokkal előtte ezt mondta: „Még egy kevés ideig veletek van a világosság. Járjatok, a míg világosságotok van” (János 12:35; Lukács 19:12–27). Ezért tényleg eltűnődhettek: „Ha Jézus el fog menni, hogyan ismerjük majd fel az ő visszatérését?” Amikor a Messiásként megjelent, a legtöbben nem ismerték fel őt. És még egy évvel később is megkérdőjelezték, hogy mindent beteljesít-e majd, amit a Messiásnak be kell teljesítenie (Máté 11:2, 3). Ezért az apostoloknak alapos okuk volt arra, hogy kérdezősködjenek a jövőt illetően. De kérdezzük meg újból: vajon arra kértek jelet, hogy hamarosan eljön, vagy valami másra irányult a kérdésük?
8. Valószínűleg milyen nyelven beszéltek az apostolok Jézussal?
8 Képzeld el, hogy egy kismadár vagy, és hallgatod az Olajfák hegyén folyó beszélgetést. (Vö. Prédikátor 10:17.) Valószínűleg azt hallottad volna, hogy Jézus és az apostolok héberül beszélgetnek (Márk 14:70; János 5:2; 19:17, 20; Cselekedetek 21:40). Bár feltehetőleg görögül is tudtak.
Amit Máté írt — görögül
9. Min alapul Máté evangéliumának legtöbb modern fordítása?
9 Az i. sz. második századig visszanyúló forrásművek arra mutatnak, hogy Máté először héber nyelven írta evangéliumát. Nyilvánvalóan később görögül is leírta. Sok görög nyelvű kézirat maradt fenn napjainkig, és alapul szolgált evangéliumának a mai nyelvekre történő lefordításához. Mit írt Máté görögül az Olajfák hegyén folytatott beszélgetésről? Mit írt arról az „eljövetelről” vagy „jelenlétről”, ami felől a tanítványok kérdezősködtek, és amiről Jézus beszélt?
10. a) Melyik görög szót használta Máté gyakran a „jönni” kifejezésére, és milyen jelentései lehetnek? b) Melyik másik görög szónak van jelentősége számunkra?
10 Máté evangéliumának az első 23 fejezetében több mint 80-szor találkozunk egy közhasználatú görög igével a „jönni” szó kifejezésére; ez az erʹkho·mai. Gyakran azt a gondolatot közvetíti, hogy valami közeledik vagy közelebb jön, mint például a János 1:47-ben [1:48] az Újfordítású revideált Biblia szerint: „Jézus látta, hogy Nátánáel közeledik feléje.” A szóhasználattól függően az erʹkho·mai ige a következőket jelentheti: ’megjönni’, ’menni’, ’eljutni’, ’valamihez jutni’ vagy ’elmenni’ (Máté 2:8, 11; 8:28; János 4:25, 27, 45; 20:4, 8; Cselekedetek 8:40; 13:51). De a Máté 24:3, 27, 37, 39-ben Máté egy másik szót használt, egy olyan főnevet, amely sehol máshol nem fordul elő az evangéliumokban: ez a pa·rou·sziʹa. Mivel Isten ihlette a Biblia írását, miért indította Mátét arra, hogy ezt a görög szót válassza ezekben a versekben, amikor görög nyelven írta le evangéliumát? Mit jelent, és miért érdekeljen minket?
11. a) Mit jelent a pa·rou·sziʹa kifejezés? b) Hogyan támasztják alá a Josephus írásából vett példák azt, amit megértettünk a pa·rou·sziʹa szó esetében? (Lásd a lábjegyzetet.)
11 Tömören fogalmazva a pa·rou·sziʹa ’jelenlétet’ jelent. Egy újszövetségi szótár ezt mondja: „PAROUSZIA . . ., szó szerint jelenlét, para: -val/-vel, és ouszia: lét (az eimi: lenni igéből), egyaránt utal a megérkezésre és az azt követő jelenlétre. Például egy papiruszlevélben egy hölgy beszél arról, hogy szükséges volt a parousziája egy helyen, hogy ingatlanügyeit intézze” (W. E. Vine: Expository Dictionary of New Testament Words). Más lexikonok elmagyarázzák, hogy a pa·rou·sziʹa ’egy uralkodónak a látogatására’ utal. Ennélfogva nem csupán a megérkezés pillanatáról, hanem a megérkezéssel kezdődő jelenlétről van szó. Érdekes, hogy Josephus zsidó történetíró, aki az apostolok kortársa volt, ilyen értelemben használja a pa·rou·sziʹa kifejezést.a
12. Hogyan segít maga a Biblia, hogy megerősítsük a pa·rou·sziʹa szó jelentését?
12 A ’jelenlét’ jelentést világosan alátámasztja az ókori irodalom, ám a keresztényeket különösen az érdekli, milyen értelemben használja Isten Szava a pa·rou·sziʹa szót. A válasz ugyanaz: ’jelenlét’. Ezt a Pál leveleiben szereplő példákból ismerjük fel. Ő például ezt írta a filippibelieknek: „a miképen mindenkor engedelmeskedtetek, nem úgy, mint az én jelenlétemben csak, hanem most sokkal inkább az én távollétemben . . . vigyétek véghez a ti idvességteket.” Beszélt ott-tartózkodásáról is e szavakkal: „a’ ti ditsekedéstek bövölködgyék . . . az én ismét ti nálatok jelen-létem [pa·rou·sziʹa] által” (Filippi 1:25, 26, Komáromi fordítás; 2:12). Más fordítások így hangzanak: „másodszor való jelen voltommal ti köztetek” (Károli, 1899); „újra ott leszek nálatok” (Csia fordítás); és „amikor újra körötökben leszek” (Twentieth Century New Testament). A 2Korinthus 10:10, 11-ben Pál szembeállítja „a maga jelenvoltát” azzal, amikor ’távol van’. Ezekben a példákban nyilvánvalóan nem a közeledéséről vagy megérkezéséről beszélt; a pa·rou·sziʹa szót ’jelen lenni’ értelemben használta.b (Vö. 1Korinthus 16:17, Cs.) Mi a helyzet azonban akkor, amikor Jézus pa·rou·sziʹá-jára utalnak? Ebben az esetben az „eljövetelére” mutatnak, vagy hosszan tartó jelenlétét jelzik?
13., 14. a) Miért kell levonnunk azt a következtetést, hogy a pa·rou·sziʹa kiterjedt időre szól? b) Mit kell elmondani Jézus pa·rou·sziʹá-jának hosszáról?
13 A szellemmel felkent keresztényeket Pál napjaiban érdekelte Jézus pa·rou·sziʹá-ja. De Pál figyelmeztette őket, hogy ’ne tántoríttassanak el értelmüktől’. Először „a bűn emberének” kellett megjelennie, amely a kereszténység papságának bizonyult. Pál azt írta, hogy ennek a törvénytaposónak az „eljövetele [jelenléte, »NW«] a Sátán ereje által van, a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel” (2Thessalonika 2:2, 3, 9). Nyilvánvaló, hogy „a bűn emberének” a pa·rou·sziʹá-ja, azaz jelenléte nem csak egy pillanatnyi megérkezés volt; ez kiterjedt bizonyos időre, mialatt „a bűn embere” a hazugságnak jeleit mutatja. Miért lényeges ez?
14 Figyeld meg a közvetlenül előtte levő verset: „akkor fog megjelenni a törvénytaposó, a kit megemészt az Úr az ő szájának lehelletével, és megsemmisít az ő megjelenésének [jelenlétének, »NW«] feltűnésével.” Éppen úgy, ahogy „a bűn emberének” a jelenléte egy időszakon át tart, Jézus jelenléte is bizonyos időre terjed ki, és a „veszedelem [e törvénytelen] fiának” az elpusztításával éri el tetőpontját (2Thessalonika 2:8).
Szempontok a héber nyelvet tekintve
15., 16. a) Melyik az a szó, amelyet a Máté evangéliumának sok héber fordítása használ? b) Hogyan használja a Szentírás a bóʼ szót?
15 Amint már elmondtuk, Máté nyilvánvalóan először héber nyelven írta evangéliumát. Milyen héber szót használt akkor a Máté 24:3, 27, 37, 39-ben? Máté evangéliumának mai héber nyelvű fordításai a bóʼ ige egyik formáját használják az apostolok kérdésében és Jézus válaszában egyaránt. Ez azt jelenthetné, hogy így olvasnánk: „mi lesz a jele a . . . [bóʼ-dnak] és a dolgok rendszere befejezésének?” és „amilyenek Noé napjai voltak, épp olyan lesz az Emberfiának . . . [bóʼ-ja] is”. Mit jelent a bóʼ?
16 Bár a héber bóʼ igének többfajta jelentése van, alapvetően azt jelenti, hogy ’jönni’. Egy ószövetségi teológiai szótár (Theological Dictionary of the Old Testament) ezt mondja: „Mivel a bóʼ 2532-szer fordul elő a Héber Iratokban, ezért ez az egyik leggyakrabban használt és egyben a legfőbb mozgáskifejező ige is” (1Mózes 7:1, 13; 2Mózes 12:25; 28:35; 2Sámuel 19:30; 2Királyok 10:21; Zsoltárok 65:3; Ésaiás 1:23; Ezékiel 11:16; Dániel 9:13; Ámós 8:11). Ha Jézus és az apostolok ilyen tág értelmű szót használtak, akkor az értelme vitatható. De vajon használták ezt a szót?
17. a) Miért lehet, hogy a Máté evangéliumának mai héber fordításai nem szükségszerűen mutatnak rá arra, amit Jézus és apostolai mondtak? b) Hol találhatunk máshol nyomra vezető jelet arra, milyen szót használhattak Jézus és az apostolok, és milyen más okból kelti fel az érdeklődésünket ez a forrás? (Lásd a lábjegyzetet.)
17 Ne feledd, hogy a mai héber nyelvű változatok fordítások, amelyek talán nem tükrözik pontosan azt, amit Máté leírt héberül. Az igazság az, hogy Jézus éppenséggel használhatott más szót is a bóʼ helyett, olyat, amely illik a pa·rou·sziʹa jelentéséhez. Ezt látjuk George Howard professzor 1995-ben kiadott Hebrew Gospel of Matthew (Máté héber evangéliuma) című könyve alapján. A könyv egy XIV. századi vitairatra összpontosít, amelyet Sem-Tob ben Izsák Ibn Saprut zsidó orvos írt a keresztényiség ellen. Ez az írás a Máté evangéliumának héber szövegét teszi közzé. Bizonyíték van rá, hogy a Máté evangéliumának e szövege nem egy latinból vagy görögből, Sem-Tob idejében készített fordítás, hanem egy nagyon régi, héber nyelven megfogalmazott szöveg.c Ezért ez talán közelebb visz bennünket ahhoz, ami az Olajfák hegyén elhangzott.
18. Milyen érdekes héber szót használ Sem-Tob, és mi a jelentése?
18 A Máté 24:3, 27, 39-ben a Sem-Tob által idézett Máté evangéliuma nem használja a bóʼ igét. Helyette az ehhez kapcsolódó bi·ʼahʹ főnevet használja. Ez a főnév a Héber Iratokban csak az Ezékiel 8:5-ben szerepel, ahol ’bejáratot’ jelent. Itt a bi·ʼahʹ nem eljövetelre mint cselekvésre utal, hanem inkább egy épület bejáratára; amikor a kapuban, vagyis a küszöbön állsz, benn vagy az épületben. A Holt-tengeri tekercsek között levő nem bibliai, vallásos írások gyakran használják a bi·ʼahʹ szót a papi rendek szolgálatának elérkezésére, azaz megkezdésére vonatkozóan. (Lásd: 1Krónika 24:3–19; Lukács 1:5, 8, 23.) Az ókori szír (vagy arám) Pesittá 1986-os héber nyelvű fordítása a bi·ʼahʹ szót használja a Máté 24:3, 27, 37, 39-ben. Ennélfogva létezik bizonyíték arra, hogy az ókori időkben a bi·ʼahʹ főnévnek lehetett olyan értelme, amely némileg eltér a Bibliában használt bóʼ igétől. Miért érint ez bennünket?
19. Ha Jézus és az apostolok használták a bi·ʼahʹ szót, milyen következtetést vonhatunk le?
19 Az apostolok a kérdésükben és Jézus a válaszában használhatta ezt a bi·ʼahʹ főnevet. Még ha az apostolok elméjében egyszerűen csak Jézus jövőbeni megérkezésének a gondolata volt is, Krisztus talán a bi·ʼahʹ szót használta, hogy többet fejezzen ki, mint amire ők gondoltak. Jézus arra mutathatott, hogy megérkezik egy új tisztség betöltésére; megérkezése új szerepének elkezdése lesz. Ha ez így volt, akkor megfelel a pa·rou·sziʹa értelmének, amit Máté később használt. A bi·ʼahʹ ilyenfajta használatának — érthetően — alá kell támasztania azt, amit Jehova Tanúi már régóta tanítanak, hogy a Jézus által adott összetett „jelnek” azt kell visszatükröznie, hogy ő jelen van.
Jelenlétének a csúcspontjára várunk
20., 21. Mit tanulhatunk Jézusnak a Noé napjairól mondott szavaiból?
20 A Jézus jelenlétével foglalkozó tanulmányunknak közvetlen hatással kell lennie életünkre és várakozásainkra. Jézus arra ösztönözte követőit, hogy maradjanak éberek. Gondoskodott egy jelről, hogy jelenlétét felismerhessék, bár a legtöbben észre sem veszik azt: „A miképen pedig a Noé napjaiban vala, akképen lesz az ember Fiának eljövetele [az Emberfiának jelenléte, NW] is. Mert a miképen az özönvíz előtt való napokban esznek és isznak vala, házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, a melyen Noé a bárkába méne. És nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá: akképen lesz az ember Fiának eljövetele [jelenléte, NW] is” (Máté 24:37–39).
21 Noé napjaiban annak a nemzedéknek a legtöbb tagja csupán megszokott ügyeit intézte. Jézus megjövendölte, hogy ugyanígy lesz „az Emberfiának jelenléte” idején. A Noé körül élő emberek úgy érezhették, hogy semmi sem fog történni. Te tudod, hogy másképp alakultak a dolgok. Azok a napok, amelyek kiterjedtek bizonyos időre, abban érték el csúcspontjukat, hogy „eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá”. Lukács hasonló beszámolót ír, amelyben Jézus „Noé napjait” „az ember Fiának napjaihoz” hasonlítja. Jézus így figyelmeztet: „Ezenképen lesz azon a napon, melyen az embernek Fia megjelenik” (Lukács 17:26–30).
22. Miért érdekeljen bennünket különösképpen Jézusnak a Máté evangéliuma 24. fejezetében szereplő próféciája?
22 Mindezek különleges jelentéssel bírnak számunkra, mert abban az időben élünk, amikor felismerjük azokat az eseményeket, amelyekről Jézus jövendölt — a háborúkat, a földrengéseket, a járványokat, az élelmiszerhiányokat és tanítványainak az üldözését (Máté 24:7–9; Lukács 21:10–12). Ez nyilvánvaló az óta a történelem megváltozását előidéző konfliktus óta, amelyet kifejezően I. világháborúnak neveztek, bár a legtöbb ember a történelem természetes részének tekinti ezt. Az igaz keresztények azonban felfogják ezeknek a nagy fontosságú eseményeknek a jelentését, éppen úgy, ahogy az éber emberek megállapítják egy fügefa kilombosodásáról, hogy közel a nyár. Jézus így intett: „Ezenképen ti is, mikor látjátok, hogy ezek meglesznek, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa” (Lukács 21:31).
23. Kik számára van különleges jelentése Jézusnak a Máté evangéliuma 24. fejezetében feljegyzett szavainak, és miért?
23 Jézus az Olajfák hegyén adott válaszának nagy részét követőinek szánta. Ők kapták feladatul, hogy vegyenek részt a jó hír prédikálásának életmentő munkájában az egész világon, mielőtt eljön a vég. Ők azok, akik fel tudják ismerni „a pusztító utálatosságot”, amikor „ott áll a szent helyen”. Ők reagálnak erre úgy, hogy ’elfutnak’, mielőtt kitör a nagy nyomorúság. És különösképpen őket érintik a további szavak: „ha azok a napok nem lennének megrövidítve, nem menekülne meg hústest; de a választottak miatt meg lesznek rövidítve azok a napok” (Máté 24:9, 14–22, NW). De pontosan mit jelentenek ezek a kijózanító szavak, és miért lehet azt mondani, hogy alapul szolgálnak arra, hogy már most növekedjen boldogságunk, bizalmunk és buzgalmunk? A következő tanulmány a Máté 24:22-ről válaszol majd ezekre.
[Lábjegyzetek]
a Példák Josephustól: A Sínai-hegynél a villámok és a mennydörgések „hírdették Isten jelenlétét [pa·rou·sziʹa]”. A hajléknál megmutatkozó csodák „Isten jelenlétének [pa·rou·sziʹa] bizonyságául” szolgáltak. Isten, azáltal hogy megmutatta Elizeus szolgájának az őt körülvevő szekereket, „hatalmát és jelenlétét [pa·rou·sziʹa]” nyilvánította ki neki. Amikor Petronius római tisztviselő megpróbálta megbékíteni a zsidókat, Josephus kijelenti, hogy „Isten megmutatta neki [Petroniusnak] jelenlétét [pa·rou·sziʹa]”, azáltal hogy esőt küldött. Josephus nem egyszerű közeledésre vagy pillanatnyi megérkezésre használta a pa·rou·sziʹa kifejezést. Ez a szó folyamatos — sőt akár láthatatlan — jelenlétet jelentett (2Mózes 20:18–21; 25:22; 3Mózes 16:2; 2Királyok 6:15–17; vö. A zsidók története III. könyv, 5. fejezet, 2. bekezdés; 8. fejezet, 5. bekezdés; IX. könyv, 4. fejezet, 3. bekezdés; XVIII. könyv, 8. fejezet, 6. bekezdés).
b Egy újszövetségi kritikai lexikon rámutat arra, hogy a pa·rou·sziʹa jelentése: ’jelen lenni vagy megjelenni, ennélfogva jelenlét, megérkezés; eljövetel, amely magában foglalja a megérkezéssel kezdődő huzamosabb ott-tartózkodás gondolatát’ (E. W. Bullinger: A Critical Lexicon and Concordance to the English and Greek New Testament).
c Az egyik bizonyíték, hogy 19-szer tartalmazza a héber „A Név” kifejezést kiírt vagy rövidített formában. Howard professzor ezt írja: „Figyelemre méltó az, hogy egy zsidó hitvitázó által idézett keresztény szövegben az Isteni Név olvasható. Ha ez egy görög vagy latin keresztény szöveg héber fordítása lenne, akkor azt várnánk, hogy az adonai [Úr] kifejezést találjuk a szövegben, nem pedig egy jelet a JHWH kimondhatatlan isteni névre . . . Számára a szövegbe fűzni a kimondhatatlan nevet megmagyarázhatatlan lenne. A bizonyíték erőteljesen azt sugallja, hogy Sem-Tob a Máté evangéliumának olyan szövegét szerezte meg, amelyben már benne volt az Isteni Név, és hogy valószínűleg megőrizte azt, semhogy kitegye magát annak a kockázatnak, hogy vétkes legyen a név eltávolítása miatt.” A New World Translation of the Holy Scriptures—With References a Sem-Tob által idézett Máté evangéliumát (J2) használja annak alátámasztására, hogy használják az isteni nevet a Keresztény Görög Iratokban.
Hogyan válaszolnál?
◻ Miért fontos, hogy lássuk a különbséget a között, ahogy a Bibliák visszaadják a Máté 24:3-at?
◻ Mi a pa·rou·sziʹa szó jelentése, és miért érint ez bennünket?
◻ Milyen lehetséges párhuzam létezhet a Máté 24:3 görög és héber szövege között?
◻ Milyen időtényezőt kell tudnunk a Máté evangéliuma 24. fejezetének megértéséhez?
[Kép a 10. oldalon]
Az Olajfák hegye, amelyről kilátás nyílik Jeruzsálemre