Lukács

13 Akkoriban jelen voltak némelyek, akik beszámoltak neki azokról a galileaiakról, akik éppen áldozatokat mutattak be, amikor Pilátus megölette őket. 2 Ezt felelte nekik: „Azt hiszitek, hogy ezek a galileaiak bűnösebbek voltak minden más galileainál, mert ezeket elszenvedték? 3 Semmiképpen – mondom nektek –, de ha nem bánjátok meg bűneiteket, mindannyian ugyanúgy meghaltok.+ 4 Vagy az a 18, akire rádőlt a torony Siloámban, és megölte őket, azt hiszitek, hogy nagyobb bűnt követett el minden más embernél, aki Jeruzsálemben lakik? 5 Semmiképpen – mondom nektek –, de ha nem bánjátok meg bűneiteket, mindannyian meghaltok, akárcsak ők.”

6 Aztán még elmondta ezt a szemléltetést: „Egy embernek volt egy fügefája a szőlőjébe ültetve, és kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem talált.+ 7 Akkor ezt mondta a vincellérnek: »Már három éve, hogy idejárok, és gyümölcsöt keresek ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki! Miért is foglalja a földet fölöslegesen?« 8 Az ezt felelte neki: »Uram, hagyd meg még egy évig. Körülásom és megtrágyázom, 9 és ha terem gyümölcsöt a jövőben, akkor jó, ha meg nem, akkor majd kivágod.«+”

10 Történt pedig, hogy tanított az egyik zsinagógában sabbaton. 11 És volt ott egy asszony, aki egy gonosz szellem miatt 18 éve beteg volt. Össze volt görnyedve, és egyáltalán nem bírt fölegyenesedni. 12 Amikor Jézus meglátta őt, így szólt hozzá: „Asszony, megszabadultál a betegségedtől.”+ 13 És rátette a kezét, az pedig nyomban fölegyenesedett, és dicsőíteni kezdte Istent. 14 Erre a zsinagóga vezetője, mivel fel volt háborodva, hogy Jézus sabbaton gyógyított, ezt mondta a sokaságnak: „Hat nap van, amelyen munkát kell végezni;+ azokon gyertek hát, és azokon gyógyíttassátok magatokat, ne pedig sabbatnapon+.” 15 Az Úr azonban válaszolt neki: „Képmutatók,+ hát nem oldja el sabbaton mindegyikőtök a bikáját vagy a szamarát az istállóállástól, és nem vezeti el, hogy megitassa?+ 16 Nem kellene akkor ezt az asszonyt, aki Ábrahám lánya, és akit Sátán 18 éve megkötözve tartott, megszabadítani ettől a bilincstől sabbatnapon?” 17 Mikor pedig ezeket mondta, mindenki, aki ellenszegült neki, elszégyellte magát; de az egész sokaság ujjongani kezdett mindazon dicsőséges dolgok miatt, amelyeket tett+.

18 Ezért ezt mondta még: „Mihez hasonló Isten királysága? Mihez hasonlítsam? 19 Hasonlít a mustármaghoz, melyet fogott egy ember, és elvetett a kertjében, az pedig nőtt, és fa lett belőle, és az ég madarai fészket raktak az ágain.+”

20 És ismét szólt: „Mihez hasonlítsam Isten királyságát? 21 Hasonlít a kovászhoz, amelyet fogott egy asszony, összekevert három nagy mérték* liszttel, és aztán az egész tészta megkelt.+”

22 Jézus városról városra és faluról falura járt, tanított, és folytatta útját Jeruzsálembe. 23 Valaki pedig így szólt hozzá: „Uram, kevesen vannak-e, akik megmenekülnek?” Ő ezt mondta nekik: 24 „Megfeszített erővel küzdjetek, hogy bejussatok a szűk ajtón, mert – mondom nektek – sokan igyekeznek majd bejutni, de nem tudnak.+ 25 Amikor a házigazda felkel, és bezárja az ajtót, ti kívül fogtok állni, és zörgettek az ajtón, ezt mondva: »Uram, nyisd ki nekünk!«+ De ő ezt válaszolja majd nektek: »Nem tudom, honnan valók vagytok.« 26 Akkor majd ezt kezditek neki mondani: »Veled ettünk és ittunk, és a főutcáinkon tanítottál.«+ 27 Ő azonban így szól majd hozzátok: »Nem tudom, honnan valók vagytok. Távozzatok tőlem mind, akik igazságtalanságot műveltek!« 28 Sírtok majd, és csikorgatjátok a fogatokat, amikor látjátok, hogy Ábrahám, Izsák, Jákob és az összes próféta Isten királyságában van, ti viszont kívül vagytok.+ 29 Azonkívül jönnek majd keletről és nyugatról, északról és délről, és asztalhoz telepednek Isten királyságában. 30 Vannak utolsók, akik elsők lesznek, és vannak elsők, akik utolsók lesznek.+”

31 Ugyanabban az órában odajött néhány farizeus, és ezt mondta neki: „Menj ki, távozz innen, mert Heródes meg akar ölni!” 32 Ő pedig így szólt hozzájuk: „Menjetek, és mondjátok meg annak a rókának: »Ma és holnap démonokat űzök ki, és embereket gyógyítok, a harmadik napon pedig készen leszek.« 33 Bármi történjék is, ma és holnap, majd az azt követő napon folytatnom kell a munkámat, mert az nem lehet*, hogy egy prófétát Jeruzsálemen kívül öljenek meg.+ 34 Jeruzsálem, Jeruzsálem! Megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akiket hozzád küldtek!+ Milyen gyakran akartam egybegyűjteni a gyermekeidet, ahogyan a tyúk a szárnya alá gyűjti a csibéit! De ti nem akartátok.+ 35 Isten ezért elhagyja a házatokat*.+ Mondom nektek, hogy semmiképpen nem fogtok látni engem, míg azt nem mondjátok: »Áldott, aki Jehova* nevében jön!«+”