Máté

9 Amikor Jézus beszállt a csónakba, átkelt a tengeren, és elment a városába.+ 2 Ekkor odavittek hozzá egy hordágyon fekvő béna embert. Jézus a hitük láttán ezt mondta a bénának: „Bátorság, gyermekem! A bűneid meg vannak bocsátva.”+ 3 Voltak írástudók, akik erre ezt mondták maguk közt: „Ez Istent gyalázza.”+ 4 Jézus pedig tudta, mire gondolnak, és ezt kérdezte: „Miért gondoltok magatokban gonosz dolgokat?+ 5 Például, melyik könnyebb, azt mondani, hogy »a bűneid meg vannak bocsátva«, vagy azt mondani, hogy »kelj fel, és járj!«?+ 6 De hogy megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma arra, hogy megbocsásson bűnöket a földön. . .” Ekkor így szólt a bénához: „Kelj fel, fogd a hordágyadat, és menj haza!”+ 7 Az pedig felkelt, és hazament. 8 Amikor a sokaság látta ezt, félelem fogta el őket, és dicsőítették Istent, aki ilyen hatalmat adott egy embernek.

9 Amint Jézus továbbment onnan, meglátott egy Máté nevű embert, aki az adószedő helyen ült, és ezt mondta neki: „Légy a követőm!” Erre az felkelt, és követte őt.+ 10 Később, amikor Jézus és a tanítványai a házban ettek*, sok adószedő meg bűnös ment oda, és együtt ettek* velük.+ 11 Amikor a farizeusok ezt látták, megkérdezték a tanítványaitól: „Miért eszik a tanítótok adószedőkkel és bűnösökkel?”+ 12 Ennek hallatán Jézus ezt mondta: „Az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, a betegeknek viszont igen.+ 13 Menjetek hát, és tanuljátok meg, mit jelent ez: »Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot.«+ Mert nem azért jöttem, hogy az igazságosakat hívjam el, hanem hogy a bűnösöket.”

14 Akkor odamentek hozzá János tanítványai, és megkérdezték: „Miért van az, hogy mi és a farizeusok szoktunk böjtölni, de a te tanítványaid nem?”+ 15 Jézus erre ezt kérdezte tőlük: „Van okuk keseregni a vőlegény+ barátainak, amíg velük van a vőlegény? De jönnek majd napok, amikor elviszik tőlük a vőlegényt,+ és akkor majd böjtölni fognak. 16 Senki sem varr foltot régi felsőruhára be nem avatott anyagból, mert az új anyag összehúzná a régit, és még jobban kiszakítaná a felsőruhát.+ 17 Újbort sem tesznek régi bortömlőkbe. Ha mégis megteszik, akkor a bortömlők szétrepednek, a bor kifolyik, és a bortömlők tönkremennek. Az újbort inkább új bortömlőkbe teszik, és így mindkettő megmarad.”

18 Míg ő ezeket mondta nekik, egy zsinagógai vezető odament hozzá, hódolni kezdett neki, és így szólt: „A lányom most már biztosan halott, de gyere, tedd rá a kezed, és életre kel.”+

19 Jézus akkor felkelt, és a tanítványaival együtt útnak indult a férfival. 20 Ekkor egy asszony, akinek már 12 éve vérfolyása+ volt, hátulról odament hozzá, és megérintette a felsőruhájának a rojtozatát*,+ 21 mert ezt mondogatta magában: „Elég csak megérintenem a felsőruháját, és rendbe jövök*.”+ 22 Jézus megfordult, és amikor észrevette őt, ezt mondta: „Bátorság, lányom! Mivel hittél, meggyógyultál*.”+ És az asszony azonnal rendbe jött.+

23 Mikor pedig Jézus a zsinagógai vezető házába ért, és meglátta a fuvolásokat meg a jajgató sokaságot,+ 24 ezt mondta: „Menjetek innen, mert a kislány nem halt meg, csak alszik.”+ Erre gúnyosan nevetni kezdtek rajta. 25 Amint kiküldték a sokaságot, ő bement, megfogta a kislány kezét,+ az pedig felkelt.+ 26 Az erről szóló hír persze elterjedt az egész környéken.

27 Amint Jézus továbbment onnan, két vak követte őt,+ és ezt kiáltották: „Könyörülj rajtunk, Dávid fia!” 28 Miután Jézus bement a házba, a vakok odamentek hozzá, ő pedig megkérdezte tőlük: „Elhiszitek, hogy meg tudom ezt tenni?”+ Így válaszoltak neki: „Igen, Uram.” 29 Majd megérintette a szemüket, és ezt mondta: „Legyen meg, amiben hittetek!” 30 Ekkor újra láttak.+ Aztán Jézus erélyesen megparancsolta nekik: „Vigyázzatok, senki se tudja meg ezt!”+ 31 De miután kimentek, az egész környéken beszéltek róla.

32 Amikor ők elmentek, odavittek hozzá egy démontól megszállt némát,+ 33 és miután kiűzte a démont, a néma beszélni kezdett.+ A sokaság pedig csak ámult, és ezt mondta: „Ilyet még soha nem láttak Izraelben!”+ 34 De a farizeusok ezt mondták: „A démonok uralkodójának a segítségével űzi ki a démonokat.”+

35 És Jézus körútra indult minden városba és faluba, tanított a zsinagógáikban, hirdette a királyságról szóló jó hírt, és gyógyított mindenféle betegséget meg mindenféle fogyatékosságot.+ 36 Amikor látta a sokaságot, szánalmat érzett irántuk,+ mert látta, hogy elnyomják és elhanyagolják őket, és olyanok, mint a pásztor nélküli juhok.+ 37 Majd így szólt a tanítványaihoz: „Igen, az aratnivaló sok, de a munkás kevés.+ 38 Kérve kérjétek hát az aratás urát, hogy küldjön ki munkásokat, hogy begyűjtsék a termést.”+