1Korintusz
9 Nem vagyok szabad? Nem vagyok apostol? Nem láttam Jézust, a mi Urunkat?+ Nem ti vagytok a munkám az Úr szolgálatában? 2 Ha másoknak nem is vagyok apostol, nektek egészen biztosan az vagyok, mert ti vagytok a pecsét, amely bizonyítja, hogy az Úr apostola vagyok.
3 Ezt mondom a védelmemre azoknak, akik bírálnak engem: 4 Talán nincs jogunk* enni és inni? 5 Talán nincs jogunk arra, hogy hívő feleséget* vigyünk magunkkal,+ miként a többi apostol, az Úr testvérei+ és Kéfás*+ is teszi? 6 Vagy csak Barnabásnak+ és nekem nincs jogunk arra, hogy ne dolgozzunk a megélhetésért? 7 Melyik katona szolgál a saját költségén? Ki ültet szőlőt, és nem eszik a gyümölcséből?+ Vagy ki terelget nyájat, és nem iszik a nyáj tejéből?
8 Vajon emberi szemszögből mondom ezeket? Vagy nem ezeket mondja a törvény is? 9 Mert meg van írva Mózes törvényében: „Ne kössétek be a bika száját, amikor gabonát csépel.”+ Vajon Isten a bikákkal törődik, 10 vagy inkább miattunk mondja ezt? Igen, miattunk írták le ezt, mert aki szánt, és aki csépel, annak abban a reményben kell ezt tennie, hogy kapni fog a termésből.
11 Ha mi szellemi dolgokat vetettünk köztetek, vajon túl nagy dolog az, hogy anyagi támogatást arassunk tőletek?+ 12 Ha mások ezt jogosan elvárják tőletek, mi nem várhatnánk el sokkal inkább? Mi viszont nem élünk ezzel a jogunkkal*,+ hanem mindent elviselünk, hogy semmivel se hátráltassuk a Krisztusról szóló jó hír terjedését.+ 13 Hát nem tudjátok, hogy akik szent teendőket látnak el, a templomból származó ételt eszik, és akik rendszeresen az oltárnál szolgálnak, az oltáron bemutatott áldozatokból kapnak részt?+ 14 Ehhez hasonlóan az Úr is azt adta parancsba, hogy akik a jó hírt hirdetik, a jó hírből éljenek.+
15 Én azonban egyetlen jogommal sem élek ezek közül.+ És nem is azért írtam ezeket, hogy ilyesmit tegyetek értem, mert jobb lenne meghalnom, semhogy. . . Senki sem fog megfosztani attól, amivel dicsekedhetek!+ 16 Ha pedig hirdetem a jó hírt, az nem ok arra, hogy dicsekedjem, mert ez a kötelességem. Igen, jaj nekem, ha nem hirdetem a jó hírt!+ 17 Ha önként végzem ezt, jutalmat kapok, ha pedig akaratom ellenére teszem, akkor is megbíztak egy feladattal+. 18 Mi hát a jutalmam? Az, hogy ingyen hirdethetem a jó hírt, és így nem élek vissza a jó hír hirdetésével járó jogaimmal*.
19 Mert bár senkinek sem vagyok a rabszolgája, mindenkinek a rabszolgájává tettem magamat, hogy minél több embert megnyerjek. 20 A zsidóknak olyanná lettem, mint aki zsidó, hogy zsidókat nyerjek meg.+ Noha én magam nem vagyok törvény alatt, a törvény alatt levőknek olyanná lettem, mint aki törvény alatt van, hogy törvény alatt levőket nyerjek meg.+ 21 Noha nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvénye alatt vagyok, a törvény nélkülieknek olyanná lettem, mint aki törvény nélkül van,+ hogy törvény nélkülieket nyerjek meg. 22 A gyengéknek gyengévé lettem, hogy megnyerjem a gyengéket.+ Mindenfajta embernek mindenné lettem, hogy minden lehetséges módon megmentsek némelyeket. 23 De mindent a jó hírért teszek, hogy megoszthassam másokkal.+
24 Nem tudjátok, hogy a futók a versenyen mindnyájan futnak, de csak egy kapja meg a díjat? Úgy fussatok, hogy elnyerhessétek.+ 25 Akik versenyen vesznek részt,* mindenben önuralmat gyakorolnak. Persze ők azért teszik, hogy olyan koronát kapjanak, amely tönkremegy,+ mi viszont olyan koronáért tesszük, amely nem megy tönkre.+ 26 Így tehát nem céltalanul futok,+ és az ütéseimet sem úgy irányítom, hogy a levegőt üssem, 27 hanem megöklözöm* a testemet,+ és rabszolgává teszem, hogy miután másoknak prédikálok, nehogy olyanná váljak, akit Isten elmarasztal*.