János

12 Jézus hat nappal a pászka előtt Betániába+ érkezett, oda, ahol Lázár+ élt, akit feltámasztott a halottak közül. 2 Vacsorát rendeztek Jézusnak, és Márta felszolgált,+ Lázár pedig egyike volt azoknak, akik együtt ettek* vele. 3 Mária egyszer csak elővett egy font illatos olajat, igazi nárdusolajat, nagyon értékeset, és ráöntötte Jézus lábára, majd szárazra törölte azt a hajával.+ A ház megtelt az olaj illatával.+ 4 Ám Iskariót Júdás,+ Jézus egyik tanítványa, aki arra készült, hogy elárulja őt, így szólt: 5 „Miért nem adták el ezt az illatos olajat 300 dénárért, és miért nem adták a pénzt a szegényeknek?” 6 Ezt azonban nem azért mondta, mintha törődött volna a szegényekkel, hanem mert tolvaj volt. Nála volt a doboz, amelyben a pénzt tartották, és gyakran lopott a beletett pénzből. 7 Jézus ezért ezt mondta: „Hagyjátok békén ezt az asszonyt, hadd tegye, amit tesz, mert ezzel előkészül a temetésem napjára.+ 8 Mert a szegények mindig veletek vannak,+ de én nem leszek mindig veletek.”+

9 Időközben a zsidók közül sokan megtudták, hogy Jézus ott van, és odamentek, de nemcsak miatta, hanem azért is, hogy lássák Lázárt, akit feltámasztott a halottak közül.+ 10 A magas rangú papok pedig összeesküdtek, hogy Lázárt is megölik,+ 11 mert a zsidók közül sokan miatta mentek oda és hittek Jézusban.+

12 Másnap az ünnepre jött nagy tömeg hallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön. 13 Az emberek pálmaágakat fogtak, kimentek elé,+ és így kezdtek kiáltozni: „Mentsd meg őt, kérünk! Áldott, aki Jehova nevében jön!+ Áldott Izrael királya!”+ 14 Amikor Jézus talált egy fiatal szamarat, felült rá,+ mert meg van írva: 15 „Ne félj, Sion lánya! Nézd! Királyod jön, szamárcsikón ülve.”+ 16 A tanítványai először nem értették mindezt,+ ám amikor Jézus megdicsőült,+ akkor visszaemlékeztek rá, hogy pontosan azt tették, ami meg volt írva róla.+

17 A sokaság pedig – amely Jézussal volt, amikor kihívta Lázárt a sírból,+ és feltámasztotta őt a halottak közül – egyfolytában arról beszélt, ami történt.+ 18 Azért is akart találkozni vele a sokaság, mert hallották, hogy ezt a jelt tette. 19 A farizeusok ezért ezt mondták egymás között: „Látjátok, hogy semmire sem megyünk. Nézzétek! Utánamegy az egész világ!”+

20 Volt néhány görög is azok között, akik feljöttek az ünnepre, hogy imádják Istent. 21 Ők odamentek Fülöphöz+, aki a galileai Betsaidából való volt, és ezt kérték tőle: „Uram, látni akarjuk Jézust.” 22 Fülöp elment, és szólt Andrásnak.+ Majd András és Fülöp elment, és szólt Jézusnak.

23 Jézus pedig ezt mondta nekik: „Eljött az óra, hogy megdicsőüljön az Emberfia.+ 24 Higgyétek el, ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal el, csak egy szem gabona marad, de ha elhal,+ akkor sok termést hoz. 25 Aki szereti az életét, elveszíti* azt, aki azonban gyűlöli az életét+ ebben a világban, örök életre fogja megóvni azt.+ 26 Ha valaki a szolgám szeretne lenni, kövessen engem, és ahol én vagyok, ott lesz ő is.+ Ha valaki a szolgám szeretne lenni, az Atya tisztelni fogja őt. 27 Most gyötrődöm,+ és mit is mondjak? Atyám, ments meg attól, aminek meg kell történnie*!+ De hiszen ezért jöttem. 28 Atyám, dicsőítsd meg a nevedet!” Ezt követően hang+ hallatszott az égből: „Megdicsőítettem, és újra meg fogom dicsőíteni.”+

29 Amikor az ott álló sokaság ezt hallotta, voltak, akik azt mondták, hogy mennydörgött. Mások meg ezt: „Angyal szólt hozzá.” 30 Jézus erre ezt mondta: „Nem értem szólt ez a hang, hanem értetek.+ 31 Isten most megítéli ezt a világot, és ki fogja vetni ennek a világnak az uralkodóját.+ 32 Én azonban, ha felemelnek a földről,+ mindenfajta embert magamhoz vonzok.”+ 33 Ezt igazából azért mondta, hogy jelezze, hogyan hal meg nemsokára.+ 34 Erre a sokaság ezt válaszolta: „A törvényből úgy tudjuk, hogy a Krisztus örökké élni fog.+ Akkor miért mondod, hogy az Emberfiát fel kell hogy emeljék?+ Ki ez az Emberfia?” 35 Jézus ezt mondta nekik: „Még egy kis ideig köztetek lesz a világosság.+ Addig járjatok a világosságban, amíg az veletek van, hogy a sötétség ne kerítsen a hatalmába titeket. Aki pedig a sötétségben jár, nem tudja, hová megy.+ 36 Higgyetek a világosságban, amíg veletek van, hogy a világosság fiaivá legyetek.”+

Miután Jézus ezeket mondta, elment, és elrejtőzött előlük. 37 Hiába tett annyi jelt előttük, mégsem hittek benne, 38 úgyhogy beteljesedett, amit Ézsaiás próféta mondott: „Jehova, ki hitt abban, amit tőlünk hallott*?+ És kinek mutatta meg Jehova a hatalmát?”+ 39 Ézsaiás azt is megmondta, hogy miért nem tudnak hinni: 40 „Megvakította a szemüket, és megkeményítette a szívüket, hogy ne lássanak a szemükkel, ne értsenek a szívükkel, ne térjenek meg, és ne gyógyítsam meg őket.”+ 41 Azért mondta ezeket Ézsaiás, mert látta az ő dicsőségét, és beszélt őróla.+ 42 Mégis, még a zsidók vezetői közül is sokan hittek benne,+ de a farizeusok miatt nem ismerték el őt, nehogy kizárják őket a zsinagógából,+ 43 mert jobban vágytak az emberek elismerésére, mint Istenére*.+

44 Jézus azonban hangosan ezt mondta: „Aki hisz bennem, nemcsak bennem hisz, hanem abban is, aki küldött engem,+ 45 és aki engem lát, azt is látja, aki küldött engem.+ 46 Én azért jöttem a világba, hogy világosság legyek,+ és hogy mindaz, aki hisz bennem, ne maradjon a sötétségben.+ 47 De ha valaki hallja a szavaimat, és nem fogadja meg azokat, én nem ítélem meg őt. Nem azért jöttem, hogy megítéljem a világot, hanem hogy megmentsem.+ 48 Azt, aki semmibe vesz engem, és nem fogadja meg a szavaimat, van, ami megítélje. A szó, amelyet mondtam, az fogja megítélni őt az utolsó napon.+ 49 Mert én nem magamtól szóltam, hanem az Atya, aki küldött engem, ő parancsolta meg nekem, hogy pontosan mit mondjak.+ 50 És tudom, hogy ha valaki megtartja a parancsát, annak örök élete lesz*.+ Amiket tehát mondok, pontosan úgy mondom, ahogy az Atya mondta nekem.”+