Márk

7 Köré gyűltek pedig a farizeusok, és néhányan az írástudók közül, akik Jeruzsálemből jöttek.+ 2 Látták, hogy némelyik tanítványa beszennyezett, vagyis mosdatlan kézzel eszik. 3 (Ugyanis a farizeusok, akárcsak a többi zsidó, nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyökig, mivel ragaszkodnak a régiek hagyományához, 4 és amikor megjönnek a piacról, nem esznek addig, amíg meg nem mosakszanak. Még sok egyéb hagyomány van, melyeket átvettek, és ragaszkodnak hozzájuk; ilyen például a poharak, kancsók és rézedények bemerítése.)+ 5 Akkor ezek a farizeusok és írástudók megkérdezték Jézustól: „Miért nem tartják meg a tanítványaid a régiek hagyományát, és miért esznek beszennyezett kézzel?”+ 6 Ő ezt mondta nekik: „Találóan prófétált rólatok Ézsaiás, ti képmutatók, ahogy meg van írva: »Ez a nép az ajkával ugyan tisztel engem, de a szíve messze eltávolodott tőlem.+ 7 Hiába imádnak engem, mert a tanításaikat emberek parancsolataira alapozzák.«+ 8 Elhagyjátok Isten parancsolatát, és emberek hagyományához+ ragaszkodtok.”

9 Még ezt is mondta nekik: „Ügyesen figyelmen kívül hagyjátok Isten parancsolatát, hogy megtartsátok a saját hagyományotokat.+ 10 Mózes például azt mondta: »Tiszteld apádat és anyádat«,+ és: »Aki gyalázza* az apját vagy az anyját, annak meg kell halnia.«+ 11 De ti ezt mondjátok: »Helyénvaló, ha valaki azt mondja az apjának vagy anyjának: ’Bármim legyen is, amivel támogathatnálak, az korbán (vagyis Istennek odaszentelt ajándék)’«, 12 és így már nem hagyjátok, hogy valamit is tegyen az apjáért vagy anyjáért.+ 13 Ezzel érvénytelenné teszitek Isten szavát a hagyományotok által, melyet továbbadtatok.+ És sok effélét tesztek.”+ 14 Majd ismét magához szólította a sokaságot, és így szólt hozzájuk: „Figyeljetek rám mindannyian, és értsétek meg, miről van szó.+ 15 Semmi, ami kívülről megy be az emberbe, nem tudja őt beszennyezni, hanem ami kijön az emberből, az szennyezi be az embert.”+ 16 ——

17 Mikor pedig a sokaságot elhagyva bement egy házba, a tanítványai kérdezgetni kezdték a szemléltetésről.+ 18 Erre ezt mondta nekik: „Ti sem értitek, mint ahogy ők sem? Hát nem tudjátok, hogy semmi olyan, ami kívülről megy be az emberbe, nem tudja beszennyezni, 19 mivel nem a szívébe megy, hanem a gyomrába, onnan pedig az emésztőgödörbe*?” Jézus ilyenformán minden ennivalót tisztának nyilvánított. 20 Továbbá ezt mondta: „Ami kijön az emberből, az szennyezi be az embert.+ 21 Mert belülről, az emberek szívéből+ jönnek az ártalmas okoskodások, szexuális erkölcstelenség, lopás, gyilkosság, 22 házasságtörés, kapzsiság, gonosztettek, csalás, gátlástalan viselkedés, irigység, káromlás, gőg és esztelenség. 23 Ezek a gonoszságok mind belülről jönnek, és beszennyezik az embert.”+

24 Jézus elindult, majd Tírusz és Szidón tájékára ment.+ Ott bement egy házba, de nem akarta, hogy bárki is megtudja ezt. Ám nem tudott észrevétlen maradni. 25 Egy asszony, akinek a kislányában tisztátalan szellem volt, amint hallott róla, hogy ott van, eljött, és leborult a lába elé.+ 26 Az asszony görög volt, szíroföníciai nemzetiségű*. És egyre csak kérlelte, hogy űzze ki a démont a lányából. 27 De ő így szólt hozzá: „Előbb hadd lakjanak jól a gyermekek, mert nem helyes a gyermekek kenyerét elvenni, és a kiskutyáknak odadobni.”+ 28 Ám az asszony így felelt neki: „Igen, uram, de még a kiskutyák is esznek az asztal alatt a morzsákból, melyeket a kisgyermekek lehullatnak.” 29 Erre ő így szólt: „Mivel ezt mondtad, menj; a démon kiment a lányodból.”+ 30 Így hát az asszony hazament, és a kisgyermeket az ágyon fekve találta, a démon pedig már kiment belőle.+

31 Mikor aztán Jézus visszatért Tírusz tájékáról, Szidónon át a Galileai-tengerhez ment, Dekapolisz vidékén keresztül.+ 32 Itt odavittek hozzá egy nehezen beszélő siketet,+ és könyörögtek neki, hogy tegye rá a kezét. 33 Ő félrevonult vele, távolabb a sokaságtól. Aztán ujját a férfi fülébe tette, majd miután köpött, megérintette annak nyelvét.+ 34 És feltekintve az égre, mélyet sóhajtott, aztán ezt mondta neki: „Effata!”, azaz „Nyílj meg!” 35 Erre a férfi füle megnyílt,+ nyelvének köteléke megoldódott, és rendesen kezdett beszélni. 36 Ekkor Jézus megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek;+ de minél inkább tiltotta nekik, annál inkább híresztelték.+ 37 Módfelett ámultak,+ és ezt mondták: „Mindent jól cselekedett. Még a siketeket is hallóvá teszi, a némákat pedig beszélővé.”+