Ézsaiás
65 „Hagytam, hogy megkeressenek, akik nem kérdezősködtek felőlem.
Hagytam, hogy megtaláljanak, akik nem kutattak utánam.+
»Itt vagyok, itt vagyok!« – mondtam a nemzetnek, amely nem kiáltott hozzám a nevemet használva.+
2 Egész nap kitárva tartottam a kezemet egy makacs nép felé,+
amely nem a jó úton jár,+
és a maga gondolatait követi.+
3 Egy nép felé, amely állandóan és nyíltan bosszant engem,+
áldozatokat mutat be a kertekben,+ és áldozatokat éget téglákon, hogy felszálljon a füstjük.
Ezek füst az orromban, egész nap égő tűz.
6 Meg van írva előttem.
Nem fogok nyugton maradni,
hanem megfizetek nekik,+
teljes egészében* megfizetek nekik
7 a vétkeikért, és ősapáik vétkeiért is+” – így szól Jehova.
„Mivel áldozatot égettek a hegyeken, hogy felszálljon a füstje,
és gyaláztak engem a dombokon,+
mindenekelőtt teljes egészében* megadom nekik a fizetségüket.”
8 Így szól Jehova:
„Mint ahogy újbor rejlik a szőlőfürtben,
és azt mondják: »Ne semmisítsd meg, hisz van benne valami jó*«,
ugyanúgy teszek a szolgáimmal:
nem pusztítok el mindenkit.+
Választottaim veszik birtokba,
és szolgáim fognak ott lakni.+
és Akor völgye+ marhák pihenőhelyévé lesz
népem számára, amely engem keres.
11 De ti olyanok vagytok, akik elhagyják Jehovát,+
akik elfelejtik szent hegyemet,+
akik asztalt terítenek a jó szerencse istenének,
és akik kevert bort töltenek a sors istenének.
12 Ezért az lesz a sorsotok, hogy karddal ölnek meg titeket,+
és mindannyian leborultok, hogy lemészároljanak titeket,+
mert szóltam, de nem feleltetek,
beszéltem, de nem figyeltetek.+
Folyton azt tettétek, amit rossznak tartok,
és azt választottátok, amiben nem lelem örömöm.+”
13 Ezért ezt mondja a legfőbb Úr, Jehova:
„Szolgáim enni fognak, de ti majd éheztek.+
Szolgáim inni fognak,+ de ti majd szomjaztok.
Szolgáim boldogok lesznek,+ de ti szégyent vallotok.+
14 Szolgáim örömmel kiáltanak majd, mert jó a szívük,
de ti kiáltozni fogtok szívetek fájdalmában,
és jajgattok, mivel megtörtek* vagytok.
15 Olyan nevet hagytok hátra, amellyel a választottaim átkot mondanak,
és a legfőbb Úr, Jehova megöli mindegyikőtöket,
de a szolgáit másképp nevezi majd+.
16 Úgyhogy aki áldásra vágyik a földön,
azt az igazság* Istene fogja megáldani,
és aki esküt tesz a földön,
17 Mert új eget és új földet teremtek,+
és a korábbi dolgok észbe sem jutnak,
és fel sem ötlenek senkinek a szívében.+
18 Ujjongjatok hát, és örökké örüljetek annak, amit teremtek.
Mert Jeruzsálemet az öröm forrásává teszem,
és népét az ujjongás forrásává.+
19 Örülni fogok Jeruzsálemnek, és ujjongok majd népem miatt.+
Nem hallatszik benne többé sírás, sem panaszkiáltás.+”
20 „Nem lesz ott többé néhány napot élt csecsemő,
sem öregember, aki idő előtt halna meg.
Mert aki százéves korában hal meg, az is csak gyermeknek számít,
és a bűnös átkozott lesz, még akkor is, ha százéves*.
22 Nem úgy építenek, hogy más lakjon ott,
nem úgy ültetnek, hogy más egye a termést.
Mert mint a fának napjai, olyanok lesznek népem napjai,+
és a választottaim nagyon élvezik majd kezük munkáját.
23 Kemény munkájuk nem hiábavaló,*+
nem a nyomorra szülnek gyermeket,
mert olyan utódok* ők, akiket Jehova megáld,+
leszármazottaikkal együtt.+
24 Még mielőtt kiáltanának, én már válaszolok,
még beszélnek, és én már meghallgattam őket.
25 A farkas és a bárány együtt fog enni,
az oroszlán szalmát eszik, mint a bika,+
a kígyónak pedig por lesz az eledele.
Nem ártanak és nem pusztítanak sehol szent hegyemen”+ – így szól Jehova.