Tanulmányok az ihletett Iratokról és azok hátteréről

X. tanulmány – A Biblia hitelt érdemlő és igaz

Történelem, földrajz és az ember megjelenésének leírása a Bibliában; pontosság a tudomány, a kultúra és a szokások vonatkozásában; a Biblia íróinak nyíltsága, összhangja és őszintesége; a Biblia próféciái

 1. a) Általában minek tekintik a Bibliát? b) Elsősorban mégis mi az oka annak, hogy a Biblia a legfigyelemreméltóbb könyv?

A BIBLIÁT általában felülmúlhatatlan költői szépségű irodalmi műalkotásnak és rendkívüli teljesítménynek tekintik azok részéről, akik megírták. De valójában sokkal több annál. Írói is azt tanúsítják, hogy amit megírtak, az magától a Mindenható Istentől, Jehovától származik. Elsősorban ennek köszönhető a bibliai kifejezések szépsége, s ami még ennél is fontosabb, a könyvnek mint az életadó ismeret és bölcsesség könyvének páratlan értéke. Jézus, az Isten Fia arról tanúskodott, hogy az általa mondott szavakban „szellem és élet” van, és sokat idézett az ihletett Héber Iratokból. „A teljes Írás Istentől ihletett” – mondta Pál apostol, aki úgy beszélt a Héber Iratokról, mint „Isten szent kijelentései”-ről (Ján 6:63; 2Tim 3:16; Róma 3:1, 2).

 2., 3. Hogyan tanúsítják a Biblia írói, hogy a Biblia ihletett könyv?

² Péter apostol is kijelentette, hogy Isten prófétáit a szent szellem indította szólásra. Dávid király ezt mondta: „Jehova szelleme beszélt általam, az ő szava volt nyelvemen” (2Sám 23:2). A próféták Jehovának tulajdonították kijelentéseiket. Mózes mindenkit óva intett attól, hogy hozzátegyen valamit Jehova szavaihoz, vagy elvegyen belőlük. Péter ihletettnek tartotta Pál írásait, Júdás pedig ihletett tekintélyként idézte Péter kijelentéseit. János, a Jelenések írója is Isten szellemének irányítása alatt írt, és ő is óva intett attól, hogy a prófétai kijelentésekhez bármit is hozzáadjanak vagy elvegyenek azokból, mert a prófétai kinyilatkoztatásokat nem embereknek, hanem közvetlenül Istennek kell tulajdonítani (1Pét 1:10–12; 2Pét 1:19–21; 5Móz 4:2; 2Pét 3:15, 16; Júd 17, 18; Jel 1:1, 10; 21:5; 22:18, 19).

³ Isten valamennyi önátadott szolgája tanúsítja, hogy a Biblia ihletett és igaz. De számos egyéb bizonyíték is szól a Biblia hitelessége mellett; ezek közül néhányat részletesebben is megvizsgálunk a következő 12 alcím alatt.

 4. Hogyan tekintették a zsidók kezdettől fogva a Héber Iratok könyveit?

⁴ 1. Történelmi pontosság. A zsidók már kezdettől fogva ihletett és teljesen megbízható dokumentumoknak tekintették a Héber Iratok kanonikus könyveit. Dávid idejében a Mózes első könyvétől a Sámuel első könyvéig terjedő részben feljegyzett eseményeket a nemzet igaz történelmeként és Isten bánásmódjának hiteles leírásaként fogadták el. Jól szemlélteti ezt a 78. zsoltár, amely több mint 35 erre vonatkozó részletet tartalmaz.

 5. Hogyan tanúskodtak az ókori írók Mózessel és a zsidók törvénygyűjteményével kapcsolatban?

⁵ A Biblia ellenségei hevesen támadják Mózes öt könyvét, különösen annak hitelességét és szerzőjének kilétét illetően. Mózest azonban nemcsak a zsidók fogadták el a Pentateuch írójának; olyan régi írók is tanúskodtak róla, akik közül egyesek a zsidók ellenségei voltak. Az Abderából való Hecataeus, az egyiptomi történész Manetón, az alexandriai Lüszimakhosz, Eupolemus, Tacitus és Juvenalis egyaránt Mózesnek tulajdonítja annak a törvénykódexnek a bevezetését, amely a zsidókat megkülönböztette más nemzetektől, és a többség egyértelműen kijelenti, hogy Mózes foglalta írásba a törvényeket. Numenius pitagoraszi bölcselő Jannest és Jámbrest, a Mózessel szembekerült egyiptomi papokat is megemlíti (2Tim 3:8). Ezen szerzők művei átfogják a Nagy Sándor (i. e. IV. század) idejétől – amikor is a görögök először lettek kíváncsiak a zsidók történetére – Aurelianus császárig (i. sz. III. század) terjedő korszakot. Sok más ókori író is úgy említi Mózest, mint vezetőt, uralkodót és törvényadót.a Amint azt már az előző tanulmányból láttuk, a régészeti felfedezések gyakran alátámasztják a Bibliában feljegyzett események történelmi pontosságát, amely eseményeknél Isten népe a körülötte levő nemzetekkel került kapcsolatba.

 6. Mi tanúskodik a Görög Iratok történelmi pontossága mellett?

⁶ De mit mondjunk a Keresztény Görög Iratokról? A Görög Iratok nem csupán megerősítik a Héber Iratok beszámolóját, hanem a Héber Iratokhoz hasonlóan maguk is történelmileg pontosnak, azonkívül hitelesnek és ihletettnek bizonyulnak. Az írók azt mondják el, amit hallottak és láttak, mivel szemtanúi és gyakran résztvevői is voltak a feljegyzett eseményeknek. A kortársak ezrei hittek bennük. Tanúskodásukat megerősítik az ókori írók hivatkozásai is; ezen írók között van Juvenalis, Tacitus, Seneca, Suetonius, az ifjabb Plinius, Lucianus, Celsus és Josephus, a zsidó történetíró.

 7. a) Milyen érveket hoz fel S. A. Allibone a Biblia hitelessége mellett? b) Mire mutat rá mint tévedésre azok részéről, akik elvetik a bizonyítékokat?

⁷ A „The Union Bible Companion” című műben Sir Austin Allibone a következőket írja: „Sir Isaac Newton . . . az ókori írások egyik kiváló kritikusa volt, és nagy gonddal magyarázta a Szent Iratokat is. Vajon ő hogyan vélekedett erről a kérdésről? ’Úgy találom – mondta –, a hitelességnek biztosabb jelei vannak az Újszövetségben, mint bármely világi történelemben.’ Dr. Johnson szerint több bizonyítékunk van arra vonatkozóan, hogy Jézus a Kálvárián halt meg, amint az az evangéliumokban olvasható, mint arra vonatkozóan, hogy Julius Caesar a Capitoliumban halt meg. Valóban sokkal több bizonyítékunk van rá. Kérdezzük meg attól, aki kijelenti, hogy kételkedik az evangéliumi történet igazságában: vajon mi oka van elhinni, hogy Caesar a Capitoliumban halt meg, vagy hogy Nagy Károly császárt III. Leó pápa a Nyugat császáraként 800-ban megkoronázta . . . Honnan tudod, hogy I. Károly valaha is élt és azután meghalt, és hogy Cromwell Olivér uralkodott helyette? . . . Sir Isaac Newtonnak tulajdonítják a gravitáció törvényének felfedezését . . . Mi elhisszük az e férfiakkal kapcsolatos kijelentéseket, mégpedig azért, mert a velük kapcsolatos dolgoknak történelmi bizonyítéka van . . . Ha valaki egy ilyen bizonyíték felmutatása után még mindig megtagadná, hogy higgyen, úgy tekintenénk, mint ostoba tévelygőt vagy reménytelenül tudatlant. Mit mondhatunk akkor azokról, akik a Szent Iratok hitelességéről kapott bőséges bizonyíték ellenére meggyőzhetetleneknek vallják magukat . . . ? Van okunk arra következtetni, hogy inkább a szívükkel van baj, mintsem a fejükkel – nem kívánnak hinni olyasmiben, ami megalázná a büszkeségüket és arra kényszerítené őket, hogy másfajta életet éljenek.”b

 8. Miben különbözik a Biblián alapuló keresztényiség minden más vallástól?

⁸ George Rawlinson kiemeli az igaz keresztények vallásának felsőbbségét, amely vallás követői igazsággal imádnak, és azt írja: „A keresztényiséget – az ótestamentumi elrendezést is beleértve, amely annak első állomása volt – semmi sem különbözteti meg jobban a világ többi vallásától, mint tárgyilagossága vagy történelmi jellege. Görögország, Róma, Egyiptom, India, Perzsia és Kelet más vallásai általában spekulatív rendszerek voltak, amelyeknél történelmi alapot komolyan fel sem lehet tételezni . . . Más a helyzet a Biblia vallásával. Akár az Ótestamentumot, akár az Újtestamentumot nézzük, akár a zsidó, akár a keresztény elrendezést, a tanításnak olyan rendszerét találjuk, amely tényeken nyugszik; amely teljesen a tényektől függ; amely azok nélkül semmi és üres volna; és amely – amennyiben ezek a tények elfogadhatónak bizonyulnak – gyakorlatilag megalapozottnak tekinthető.”c

 9. Szemléltesd a Biblia földrajzi utalásainak pontosságát!

⁹ 2. Földrajzi és földtani pontosság. Sok író tett már említést az Ígéret földje és a szomszédos területek bibliai leírásának rendkívüli pontosságáról. Szolgáljon példaként az, amit egy keleti utazó, dr. A. P. Stanley mondott az izraeliták pusztai vándorlásával kapcsolatban: „Még ha a pontos útvonal ismeretlen lenne is előttünk, a vidék sajátos vonásai ma is oly sok tekintetben azonosak az akkori jellemzőkkel, hogy a történelem figyelemre méltó leírást kaphatna . . . A Márah ’vizeiről’, az Élim ’forrásáról’, a Hóreb-’patakról’ és Jethró leányainak Midiánban levő, csatornákkal és víztárolókkal ellátott ’forrásáról’ szóló feljegyzések megegyeznek az időszaki forrásokkal, kutakkal és patakokkal. A növényzet még mindig ugyanolyan, amilyennek a terület általános mózesi leírásából megismerhető.”d Az Egyiptomról szóló beszámolóban a pontosság nem csupán a terület általános leírásában mutatkozik meg – a gazdag gabonaföldek, a náddal szegélyezett Nílus (1Móz 41:47–49; 2Móz 2:3), a ’folyókból, csatornákból, nádas tavakból és vízgyűjtő vizekből fakadó vizek’ (2Móz 7:19), a ’len, árpa, búza és rozs’ (2Móz 9:31, 32) leírásában –, hanem a városok fekvésének és nevének meghatározásában is.

10. Hogyan vált a modern kori tudósok hasznára, hogy a Biblia feljegyzéseit követték?

¹⁰ Néhány mai tudós oly nagy bizalommal van a Biblia földtani és földrajzi feljegyzései iránt, hogy annak vezetésére támaszkodik és nem marad jutalom nélkül. Néhány évvel ezelőtt az ismert geológus, dr. Ben Tor a következő írásszövegre alapozott: „Mert Jehova, a te Istened jó földre visz be téged . . . olyan földre, amelynek köveiben vas van” (5Móz 8:7, 9). Néhány mérföldnyire Beérsebától óriási, vörösesfekete érccel telített sziklatömböket talált. Ott 15 millió tonnára becsült, gyenge minőségű vasérc volt. Később a mérnökök felfedeztek egy 1,5 km hosszúságú felszíni lelőhelyet, amely kitűnő, 60–65 százalék tiszta vasat tartalmazó vasércet rejtett. Az erdőtelepítéseiről ismert híres izraeli szaktekintély, dr. Joseph Weitz ezt mondta: „Az első fa, amit Ábrahám ültetett a beérsebai talajba, egy tamariszkusz volt.” „Példáját követve négy évvel ezelőtt kétmilliót ültettünk belőle, ugyanazon a területen. Ábrahámnak igaza volt. A tamariszkusz egyike azoknak a kivételes fáknak, amelyek jól fejlődnek délen, ahol az évenkénti csapadék kevesebb 160 milliméternél.”e Nogah Hareuveni Tree and Shrub in Our Biblical Heritage című könyvében kijelentette: „Úgy tűnik, hogy Ábrahám patriarcha nem csak egyszerűen valamilyen fát ültetett, amikor Beérsebába érkezett . . . Azt a fát választotta, amelynek az árnyéka hűsebb, mint más fáké. Azonkívül a [tamariszkusz] fa képes ellenállni a melegnek és a hosszú száraz időszakoknak azáltal, hogy gyökerei mélyre nyúlnak, s így elérik a talajvizet. Nem meglepő tehát, hogy a [tamariszkusz] fa mind a mai napig megmaradt Beérseba környékén”f (1Móz 21:33).

11. Miről tesz tanúságot Wilson professzor, amikor a Biblia pontosságáról beszél?

¹¹ A Biblia időrendi és földrajzi megállapításairól R. D. Wilson professzor a Scientific Investigation of the Old Testament című könyvben, a 213–214. oldalon ezt írja: „Az időrendi és a földrajzi adatok pontosabbak és megbízhatóbbak, mint bármilyen más ókori dokumentum adatai; és az életrajzi és egyéb történelmi elbeszélések csodálatos összhangban vannak azokkal a bizonyítékokkal, amelyeket a nem bibliai dokumentumok nyújtanak.”

12. Hogyan igazolják a tények az emberiség eredetére vonatkozó bibliai feljegyzéseket?

¹² 3. Az emberi fajok és nyelvek. Byron C. Nelson az After its Kind című könyvben ezt mondja: „Akit megteremtettek, az az ember volt, nem a néger, a kínai, az európai. Két emberi lényt teremtettek, akiket a Biblia Ádámnak és Évának nevez, és akiktől a föld színén élő valamennyi ember származott. Minden emberfajta (rassz), testi méretre és bőrszínre való tekintet nélkül, egyetlen természetes fajt (species) alkot. Mindannyian hasonlóan gondolkoznak, hasonlóan éreznek, hasonló a testi felépítésük, könnyen házasodhatnak egymás közt és alkalmasak arra, hogy ugyanazokkal a jellemző tulajdonságokkal rendelkező utódokat hozzanak létre. Minden fajta a két közös őstől származik, akiket teljesen a Teremtő keze alkotott.”g Ezt bizonyítja az 1Mózes 1:27, 28; 2:7, 20–23; 3:20; a Cselekedetek 17:26, valamint a Róma 5:12. verse.

13. Mit mond egy régész azzal a középponttal kapcsolatban, ahonnan az ősi nyelvek elterjedtek?

¹³ Az ősi nyelvek eredetének központjáról szóló bibliai beszámolóval kapcsolatban Sir George Rawlinson régész ezt mondta: „Ha a bibliai beszámolót teljesen figyelmen kívül hagynánk és csupán a nyelvi ösvények érintkezési pontjai által vezéreltetnénk magunkat, akkor is arra a végkövetkeztetésre jutnánk, hogy az a központ, amelyből a különböző vonalak sugárszerűen szétfutottak, Síneár síkságán volt.” (1Móz 11:1–9.)h

14. a) Mi az, ami már önmagában is azt mutatná, hogy a Biblia egyedülálló, Istentől ihletett könyv? b) Mi az a racionális magyarázat, amely egyedül a Bibliában található, és hogyan öleli fel a mindennapi élet minden területét?

¹⁴ 4. Gyakorlatiasság. Ha nem rendelkeznénk a hitelesség egyéb bizonyítékaival, a Biblia igazságos alapelvei és erkölcsi irányadó mértékei már önmagukban is azt mutatnák, hogy a Biblia isteni elmétől származó páratlan mű. Azonkívül egyetlen más könyv sem nyújt olyan racionális magyarázatot a dolgok eredetéről – az emberi fajt is beleértve –, és a Teremtő céljáról a földre és az emberre vonatkozóan (1Móz 1. fejezet; És 45:18). A Biblia megmondja, hogy miért hal meg az ember és miért létezik a gonoszság (1Móz 3. fejezet; Róma 5:12; Jób 1., 2. fejezet; 2Móz 9:16). A Biblia az igazságosság és a jog lehető legmagasabb mércéjét állítja elénk (2Móz 23:1, 2, 6, 7; 5Móz 19:15–21). Helyes tanácsokkal látja el azokat, akik kereskedelmi ügyletekkel foglalkoznak (3Móz 19:35, 36; Péld 20:10; 22:22, 23; Máté 7:12); tiszta erkölcsökre tanít (3Móz 20:10–16; Gal 5:19–23; Zsid 13:4); szabályozza a többi emberrel való kapcsolatokat (3Móz 19:18; Péld 12:15; 15:1; 27:1, 2, 5, 6; 29:11; Máté 7:12; 1Tim 5:1, 2), a házasságot (1Móz 2:22–24; Máté 19:4, 5, 9; 1Kor 7:2, 9, 10, 39), a családi kapcsolatokat, a férj, a feleség és a gyermekek feladatait (5Móz 6:4–9; Péld 13:24; Ef 5:21–23; 6:1–4; Kol 3:18–21; 1Pét 3:1–6); meghatározza az uralkodókkal szembeni helyes magatartást (Róma 13:1–10; Tit 3:1; 1Tim 2:1, 2; 1Pét 2:13, 14); a becsületes munkára tanít, szabályozza a rabszolga és a rabszolgatartó, az alkalmazott és a munkaadó közötti kapcsolatot (Ef 4:28; Kol 3:22–24; 4:1; 1Pét 2:18–21); megszabja a helyes társaságot (Péld 1:10–16; 5:3–11; 1Kor 15:33; 2Tim 2:22; Zsid 10:24, 25), a vitás ügyek rendezésének módját (Máté 18:15–17; Ef 4:26) és sok egyéb dolgot, ami komoly hatással lehet mindennapi életünkre.

15. Mennyire gyakorlatias a Biblia tanácsa a szellemi és a fizikai egészségre vonatkozóan?

¹⁵ A Biblia a testi és a szellemi egészségre vonatkozóan is értékes támpontot nyújt (Péld 15:17; 17:22). Az utóbbi években az egészségügyi kutatások igazolták, hogy az ember szellemi beállítottsága valóban befolyásolja fizikai egészségét. A tanulmányok kimutatták például, hogy azoknak, akik hajlamosak a haragra, gyakran magasabb a vérnyomásuk. Néhányan arról számoltak be, hogy a harag szívpanaszokat, fejfájást, orrvérzést, szédülést vagy beszédzavarokat okozott. A Biblia már nagyon rég megmondta: „A nyugodt szív a húsból való szervezet élete” (Péld 14:30; vö. Máté 5:9).

16. Melyek azok a bibliai állítások, amelyek jóval megelőzték azt a kort, amelyben a tudomány is rájött ezekre a dolgokra?

¹⁶ 5. Tudományos pontosság. Bár a Biblia nem tudományos mű, mégis igen pontos ott, ahol tudományos kérdéseket érint, és összhangban van a valóban tudományos felfedezésekkel és ismeretekkel. A teremtés sorrendjével, ezen belül az állati élet létrehozásával kapcsolatos feljegyzése (1Móz 1. fejezet), az a megállapítása, hogy a föld kerek vagy gömb alakú (És 40:22) és a térben, a „semmire” van felfüggesztve, jóval megelőzte a tudományos felfedezéseket (Jób 26:7). A modern kori fiziológia kimutatta, mennyire igaz az Írások azon kijelentése, miszerint „nem minden hústest ugyanaz a hústest”, vagyis minden faj testének sejtfelépítése különbözik a másikétól; ebből a szempontból az ember teste teljesen egyedülálló (1Kor 15:39).i A zoológia területéhez tartozik, hogy a Mózes harmadik könyve a kérődző állatok közé sorolja a mezei nyulat. Ezt egy időben tudatlanságnak rótták fel, ám a tudomány azóta már megállapította, hogy a nyúl újra megemészti az eledelét.j

17. Hogyan bizonyult a Biblia orvosi szempontból igaznak?

¹⁷ Az orvostudomány manapság alapvető igazságként fogadja el azt a megállapítást, amely szerint ’a hústest élete a vérben van’ (3Móz 17:11–14). A mózesi törvény meghatározta, hogy mely állatokat, madarakat és halakat lehetett „tisztá”-nak tekinteni emberi fogyasztás szempontjából, és megtiltotta az egészségre ártalmas eledelek fogyasztását (3Móz 11. fejezet). A Törvény megkövetelte, hogy a katonai táborban fedjék be az emberi ürüléket, s ezzel komoly védelemről gondoskodott, mivel így a legyek nem terjeszthettek fertőző betegségeket, például a vérhast és a tífuszt (5Móz 23:9–14). Néhány országban még napjainkban is komoly egészségügyi gondok adódnak abból, hogy nem megfelelően kezelik az emberi ürüléket. Ezekben az országokban az emberek sokkal egészségesebbek lennének, ha követnék a higiéniára vonatkozó bibliai tanácsot.

18. Milyen további példa igazolja a Biblia tudományos pontosságát?

¹⁸ A Biblia azt ajánlja, hogy „gyomorbaj” és „betegség” esetén fogyasszunk egy kevés bort (1Tim 5:23). Dr. Salvatore P. Lucia, a Kaliforniai Orvosegyetem orvosprofesszora ezt írja: „A bor a legrégibb diétás ital és a legfontosabb gyógyszer, használata végigkíséri az emberi történelmet.”k

19. Hogyan bizonyíthatjuk Lukács írásainak pontosságát?

¹⁹ 6. Kultúra és szokások. A. Rendle Short Modern Discovery and the Bible című könyvében a Cselekedetek könyvével kapcsolatban ezt írja: „A rómaiaknál az volt a szokás, hogy ameddig csak lehetett, helyi adminisztrációs rendszerrel kormányozták hatalmas kiterjedésű birodalmuk tartományait, ebből adódóan a különböző területek hatósági embereit különböző nevekkel látták el. Hacsak nem valami kitűnő megfigyelő vagy a feljegyzések nagyon alapos kutatója volt az utazó, nem volt képes pontosan a megfelelő néven nevezni ezeket a hatóságokat. Lukács történelmi érzékének egyik legdöntőbb bizonyítéka, hogy mindig tökéletesen pontos. Sok esetben csupán egy váltópénz vagy egy felirat adja meg a szükséges információt ahhoz, hogy ellenőrizni tudjuk őt; az elismert római történészek nem merészkednek ilyen kényes területre. Lukács tetrarkának, vagyis negyedes fejedelemnek nevezi Heródest és Lisániást; ugyanezt teszi Josephus is. Heródes Agrippát, aki karddal végeztette ki Jakabot, Pétert pedig börtönbe vettette, királyként említi. Josephus elmondja, hogyan került ez az uralkodó jó barátságba Rómában Gajus Caesarral (Caligulával), és hogyan kapta jutalmul a királyi címet, amikor Caligula lett a császár. Ciprus kormányzóját, Sergius Paulust prokonzulnak nevezi Lukács . . . Nem sokkal korábban Ciprus császári tartomány volt és propraetor (praetori rangban valamely tartomány polgári kormányzására kiküldött római megbízott) vagy követ kormányozta; de Paulus idejében, amint ciprusi pénzérméken is látható, görögül és latinul egyaránt prokonzul volt a pontos cím. Ciprus északi partvidékén, Soloi közelében találtak egy görög nyelvű feliratot, amely ’Paulus prokonzulsága idejéből’ való . . . Thesszalonikában a város nagyjai [a városi uralkodók, Csel 17:6, lábjegyzet] az egészen szokatlan „politarchos” címet viselték. Ez a cím ismeretlen a klasszikus irodalomban. Előttünk is teljesen ismeretlen lenne, ha Lukács nem használta volna, és ha nem szerepelne bizonyos feliratokon . . . Akhája szenátori tartomány volt Augustus császár idejében, Tiberius alatt pedig közvetlenül a császár fennhatósága alá tartozott, de Claudius idejében, ahogy azt Tacitustól tudjuk, ismét a szenátushoz került, tehát Gallió pontos rangjának elnevezése: prokonzul (Csel 18:12). Lukács a földrajzi elnevezéseket és az úti beszámolóit illetően is pontos!”l

20. Hogyan tükrözik vissza Pál írásai azt a kort, amelyben az apostol élt és amelyben a leveleit írta?

²⁰ Pál levelei pontosan tükrözik vissza az akkori idők hátterét, és azt tanúsítják, hogy az apostol a megírt dolgok szemtanúja volt. Például Filippi katonai tábor volt abban az időben, s az ott lakó emberek különösen büszkék voltak római állampolgárságukra. Pál arra figyelmeztette keresztény társait, hogy az ő állampolgárságuk égi (Csel 16:12, 21, 37; Fil 3:20). Efézus városa mágiáról és spiritiszta szokásokról volt híres. Pál arra intette az ottani keresztényeket, hogy fegyverezzék fel magukat, nehogy a démonok prédájává legyenek, ezenkívül pontos leírást adott a római katonák fegyverzetéről (Csel 19:19; Ef 6:13–17). A győztes rómaiaknak az volt a szokásuk, hogy diadalmenetben vezették foglyaikat, sokat közülük mezítelenül, amint azt a korabeli illusztrációkon láthatjuk (2Kor 2:14; Kol 2:15). Az 1Korinthus 1:22-ben Pál rámutat a zsidók és a görögök közötti szemléletkülönbségre. A keresztény írók az ilyen dolgokban Mózesnek, a Pentateuch írójának pontosságát tükrözik vissza, akiről George Rawlinson megállapította: „A Pentateuchnak a keleti hagyományokra és általában a szokásokra vonatkozó etológiai pontosságát sohasem vonták kétségbe.”a

21. a) Mondj példát a Biblia íróinak őszinteségére! b) Hogyan kölcsönöz ez nekünk bizalmat a bibliai igazság iránt?

²¹ 7. A Biblia íróinak őszintesége. A Biblia megbízhatósága mellett tanúskodik íróinak az egész Bibliából kiérezhető, megingathatatlan őszintesége. Mózes például egyenesen elmondja saját bűnét és Isten büntetését, amely szerint sem ő, sem a fivére, Áron nem mehetett be az Ígéret földjére (4Móz 20:7–13; 5Móz 3:23–27). A Biblia nyíltan feltárja, hogy Dávid két alkalommal is súlyos bűnt követett el, és beszél Salamon hitehagyásáról is (2Sám 11., 12. és 24. fejezete; 1Kir 11:1–13). Jónás leírja engedetlenségét és annak következményeit. A Héber Iratok csaknem minden írója – valamennyien zsidók – elítéli Izrael egész nemzetét Isten iránti engedetlensége miatt abban az írásműben, amit a zsidók sokra becsültek és Istenük kijelentésének, valamint nemzetük hű történelmének tartottak. A keresztény írók sem voltak kevésbé őszinték. Az evangéliumok mind a négy írója elmondja, hogy Péter megtagadta Krisztust. Pál is felhívta a figyelmet Péter súlyos tévedésére a hit dolgában, Péter ugyanis az antiochiai keresztény gyülekezetben különválasztotta a zsidókat a pogányoktól. Csak növeli a Biblia igazságába vetett hitünket, amikor azt látjuk, hogy írói senkit sem kímélnek, még önmagukat sem, s ezt azért teszik, hogy az igazságnak megfelelő feljegyzést készíthessenek (Máté 26:69–75; Márk 14:66–72; Luk 22:54–62; Ján 18:15–27; Gal 2:11–14; Ján 17:17).

22. Mi bizonyítja még, hogy a Biblia valóban Isten Szava, és milyen célból írták?

²² 8. Az írók közötti összhang. A Bibliát mintegy negyven ember több mint 1600 éven át írta, még sincs benne ellentmondás. A heves ellenállás és az elpusztítására tett komoly erőfeszítések ellenére is széles körben és igen nagy példányszámban terjedt el. Ezek a tények segítenek igazolni azt az állítást, hogy a Biblia a mindenható Isten Szava, és hogy valóban „hasznos a tanításra, a feddésre, a dolgok helyreigazítására, az igazságban való nevelésre” (2Tim 3:16).b

23. Melyik következetesen végigvitt téma bizonyítja még a Biblia ihletettségét? Szemléltesd példával!

²³ A Biblia ihletettségét igazolja teljes következetessége, amellyel kihangsúlyozza Jehova nevének megszentelését a Krisztus alatti Királyság által. Néhány kiemelkedő példa erre:

Mal 1:11 Isten neve naggyá lesz a nemzetek között

Ján 17:6, 26 Jézus hirdette Isten nevét

24. a) Mennyiben tanúskodik az első keresztények feddhetetlensége a „keresztény történet” szavahihetősége mellett? b) Milyen bizonyíték van még arra, hogy a Biblia írói tényeket írtak meg, nem pedig mítoszokat?

²⁴ 9. A tanúk feddhetetlensége. Hogy milyen mértékben adhatunk hitelt a korai keresztények – a Keresztény Iratok írói, valamint más írók – tanúságtételének, azzal kapcsolatban George Rawlinson ezt mondta: „Az első áttért személyek tudták, hogy bármely pillanatban halállal sújthatják őket a vallásukért . . . Minden korai író, aki a keresztény hit védelmére kelt, már pusztán ezzel kihívta maga ellen a világi hatalmat és hasonló veszélynek tette ki magát. Amikor a hit élet-halál kérdése, az emberek nem egykönnyen teszik magukévá mindjárt az első hittételt, amely megragadja a képzeletüket; nem szívesen állnak nyíltan az üldözött szekta soraiba, hacsak nem mérlegelték alaposan azokat az állításokat, amelyeket az a vallás tanít, és nem győződtek meg arról, hogy az az igazság. Egyértelmű, hogy a korai áttért személyeknek sokkal inkább módjában állt meggyőződni, megbizonyosodni a keresztény beszámoló történelmi pontosságáról, mint ma nekünk; ők keresztkérdésekkel ostromolhatták a tanúkat; összehasonlíthatták egyes elbeszéléseiket; megérdeklődhették, hogyan fogadták kijelentéseiket az ellenségeik; megtekinthették az akkori pogány dokumentumokat; alaposan és kimerítően megvizsgálhatták a bizonyítékokat . . . Mindez együttesen – s ne feledjük, hogy a bizonyítékok mindig egymást erősítik – olyan bizonyítéktömeget képez, amellyel csak a legritkább esetben lehet találkozni az elmúlt idők bármilyen eseményével kapcsolatban, s amely minden ésszerű kétséget kizáróan bizonyítja a keresztény történet igaz voltát. Ez a történet semmiképpen nem mitikus jellegű. Páratlan történet, nincsenek különböző változatai, míg a mítoszok változó és sokféle formában jelentkeznek; a keresztény történet elválaszthatatlanul egybeolvad az akkori világi történelemmel, amit mindenütt rendkívüli pontossággal mutat be, míg a mítoszok meghamisítják vagy eltúlozzák a világi történelmet. A keresztény írások tele vannak prózai részlettel, míg a mítoszok gondosan kerülik azokat; bővelkednek gyakorlati tanításokban, míg a mítoszok allegóriákban beszélnek . . . Az Újszövetség íróit egyszerűen komolyság, hűség, aprólékos pontosság és az igazság szeretete jellemzi. Ők láthatóan a tényekkel foglalkoznak, nem pedig képzeletbeli dolgokkal . . . Azt írják meg, amit ’bizonyosnak tudhatunk az akkori dolgok felől’, és amiben ’biztosan hinni lehetett’ az ő idejükben.”c (Vö. Luk 1:1, 4.)

25. Mi tanúsítja egészen kiemelkedő módon a Biblia hitelességét?

²⁵ A Biblia lenyűgöző részét képezik az isteni próféciák. A Biblia hitelességét semmi sem igazolja oly meglepően, mint a próféciák beteljesedése, amelyek mindegyike figyelemre méltó módon tanúskodik Isten előrelátásáról, amikor előre bejelenti a jövőt. Ez a prófétai Szó valóban „sötét helyen világító lámpás”, és figyelmet szentelve neki megerősíti azok hitét, akik szeretnének életben maradni, amíg valamennyi Királyság-prófécia beteljesedik Isten örökké tartó, igazságos új világában. A következő három táblázat további bizonyítékot nyújt a Biblia hitelességére vonatkozóan, és rámutat több prófécia beteljesedésére, valamint a Héber és Görög Iratokra jellemző teljes összhangra. Az idő múlásával a Biblia egyre fényesebben ragyog, mint valóban „Istentől ihletett és hasznos” írás! (2Pét 1:19; 2Tim 3:16).

[Lábjegyzetek]

10. A JÉZUSRA VONATKOZÓ RENDKÍVÜLI JÖVENDÖLÉSEK ÉS AZOK BETELJESEDÉSE

Prófécia Esemény Beteljesedés

Hós 11:1 Egyiptomból hívták ki Máté 2:15

És 61:1, 2 Küldetéssel bízták meg Luk 4:18–21

Zsolt 78:2 Példázatokban beszélt Máté 13:11–13, 31–35

És 53:4 Hordozta betegségeinket Máté 8:16, 17

Kérdések „A Jézusra vonatkozó rendkívüli jövendölések és azok beteljesedése” című táblázathoz:

a) A Jézus születésére vonatkozó mely jövendölések igazolják, hogy ő a Messiás?

b) Mely jövendölések teljesedtek Jézus szolgálatának kezdetén?

c) Hogyan teljesítette be Jézus a jövendöléseket azáltal is, ahogyan a szolgálatát végezte?

d) Mely jövendölések teljesedtek be a Jézus vád alá helyezését megelőző néhány nap alatt?

e) Hogyan teljesedtek be a jövendölések Jézus törvényszéki tárgyalásának idején?

f) Mely jövendölések jelezték kivégzését, halálát és feltámadását?

[Táblázat a 344–346. oldalon]

11. MÁS BETELJESEDETT BIBLIAI JÖVENDÖLÉSEK PÉLDÁI

Prófécia Esemény Beteljesedés

5Móz 17:14 Izrael egyeduralkodót 1Sám 8:4, 5, 19, 20

5Móz 28:52, 53, kér Izraelt megbüntetik Beteljesedett Szamárián

[Lábjegyzetek]

a) Milyen előre bejelentett eseményekre került sor, miután Izrael nemzete bevonult Kánaánba?

b) Mely, Izrael és Júda ítéletéről szóló próféciák teljesedtek be, és mikor?

c) Milyen helyreállítást jövendöltek meg? Vajon ez is beteljesedett?

d) Milyen nemzetek szerepelnek abban a felsorolásban, amely ellenük szóló különleges ítéletüzenetet tartalmaz, és hogyan teljesedett be ez a prófétai ítélet?

e) Melyek azok a főbb történelmi események, amelyeket Dániel megjövendölt? És amelyeket Jézus jövendölt meg?

12. A HÉBER IRATOK EGYES IDÉZETEI ÉS AZOK ALKALMAZÁSA A GÖRÖG IRATOK ÍRÓI ÁLTAL

(MEGJEGYZÉS: A táblázat nem foglal magában olyan utalásokat, amelyek az előző oldalakon „A Jézusra vonatkozó rendkívüli jövendölések” cím alatt már előfordultak.)

Idézet Megállapítás Alkalmazás

1Móz 15:5 Ábrahám magva megsokasodik Róma 4:18

3Móz 26:12 Jehova Izrael Istene 2Kor 6:16

4Móz 16:5 Jehova ismeri az övéit 2Tim 2:19

5Móz 32:35, 36 Jehováé a bosszúállás Zsid 10:30

Jób 41:11 „Ki előlegezett [Istennek]?” Róma 11:35

Zsolt 10:7 „Szájuk átokkal van tele” Róma 3:14

Zsolt 24:1 A föld Jehova tulajdona 1Kor 10:26

Zsolt 78:24 Égi kenyér Ján 6:31–33

Zsolt 82:6 „Istenek vagytok” Ján 10:34

És 25:8 „Örökre elnyelte a halált” 1Kor 15:54

És 59:7, 8 Az emberek gonoszsága Róma 3:15–17

Kérdések „A Héber Iratok egyes idézetei és azok alkalmazása a Görög Iratok írói által” című táblázathoz:

a) Hogyan támasztják alá a teremtésbeszámolót a Genezisből vett idézetek a Görög Iratokban?

b) Mire alkalmazták itt a Genezis Ábrahámra és Ábrahám magvára vonatkozó utalásait?

c) Milyen idézetek fordulnak elő az Exodusból a tízparancsolattal és a Törvény egyéb részeivel kapcsolatban?

d) Hol fordul elő először a két nagy parancsolat: az, hogy az ember szeresse Jehovát teljes szívéből és lelkéből, és szeresse felebarátját, mint saját magát?

e) Sorolj fel néhányat azokból a Pentateuchban található alapelvekből, amelyeket a Görög Iratokban is idéznek az írók! Hogyan alkalmazzák ezeket az alapelveket?

f) A Görög Iratokban a Zsoltárokból idézett mely részek dicsőítik és magasztalják Jehovát ¹ mint Teremtőt és a föld Urát; ² mint aki érdeklődik az igazak iránt és gondoskodik róluk?

g) Hogyan alkalmaznak a Görög Iratok írói bizonyos részeket Ésaiástól és más prófétáktól ¹ a Jóhír prédikálására; ² arra, hogy némelyek elutasítják a Jóhírt; ³ arra, hogy Izrael maradékán kívül a nemzetek tagjai közül is lesznek majd hívő emberek; ⁴ arra, hogy milyen előnyökkel jár, ha valaki hitet gyakorol a jó hírben?