Efézus
4 Kérlellek tehát benneteket én, aki az Úr tanítványaként börtönben raboskodom,+ hogy méltón járjatok+ ahhoz az elhíváshoz, amellyel elhívtak titeket, 2 mindig alázattal+ és szelíden, türelemmel+, szeretettel elviselve egymást,+ 3 őszintén törekedve arra, hogy megőrizzétek a szellem egységét a béke egyesítő kötelékében.+ 4 Egy test van,+ és egy szellem,+ mint ahogy a reménység is egy,+ amelyre elhívtak titeket, 5 egy Úr,+ egy hit, egy keresztség, 6 egy Istene és Atyja mindenkinek. Ő minden fölött és mindenen keresztül és mindenben ott van.
7 Mármost mindannyian ki nem érdemelt kedvességet kaptunk, aszerint, ahogy Krisztus kimérte az ajándékot.+ 8 Ezért ezt mondja az Írás: „Amikor fölment a magasba, foglyokat vitt magával, embereket adott ajándékul.”+ 9 Mit jelent az a kifejezés, hogy „fölment”, ha nem azt, hogy le is szállt az alsóbb régiókba, vagyis a földre? 10 Aki leszállt, az egyben az is, aki felment,+ sokkal feljebb minden égnél,+ hogy teljessé tegyen mindent.
11 És ő néhányakat apostolokul+ adott, néhányakat prófétákul+, néhányakat evangéliumhirdetőkül*+, néhányakat pásztorokul és tanítókul+, 12 hogy képezzék a szenteket*, szolgáljanak másokat, és építsék Krisztus testét,+ 13 míg egységre nem jutunk mindnyájan a hitben és Isten Fiának a pontos ismeretében, és el nem érjük a felnőtt* férfi szintjét,+ azt a termetet*, amely Krisztus teljessége szerint való. 14 Ezért hát ne legyünk többé gyermekek, akik mintha hullámok közt hánykolódnának, és ide-oda sodródnának a tanítás minden szelében,+ mert olyan emberekre hallgatnak, akik csalnak, és ravaszul megtévesztő dolgokat eszelnek ki. 15 Miközben az igazat mondjuk, szeretettől indíttatva növekedjünk mindenben, összhangban azzal, aki a fej, Krisztus.+ 16 Őáltala az egész testet+ harmonikusan egybeilleszti és együttműködésre készteti minden ízület, mely megteszi, ami szükséges. Ha minden egyes testrész megfelelően működik, az hozzájárul a test növekedéséhez, miközben felépíti magát szeretetben.+
17 Azt mondom tehát, és emellett tanúskodom az Úr nevében, hogy többé ne járjatok úgy, ahogy a nemzetek,+ akiket a hiábavaló* gondolataik vezérelnek.+ 18 Elméjükben sötétség van, és eltávolodtak attól az élettől, melyet Isten ad, mert nem akarják megismerni Istent, és érzéketlen* a szívük. 19 Minden erkölcsi érzéket elveszítve, átadták magukat a gátlástalan viselkedésnek*+, hogy mohón mindenféle tisztátalanságot tegyenek.
20 Ti azonban nem azt tanultátok Krisztusról, hogy ő ilyen, 21 feltéve persze, hogy hallottátok őt, és tanítottak benneteket általa, mivelhogy Jézusban van az igazság. 22 Arra tanítottak titeket, hogy vegyétek le a régi egyéniséget,+ amely a korábbi viselkedésetekkel van összhangban, és amely romlott a megtévesztő kívánságai miatt.+ 23 Továbbra is újítsátok meg a rátok jellemző gondolkodást*,+ 24 és vegyétek fel az új egyéniséget,+ amelyet Isten formált az akaratával összhangban, és amely igazi igazságosságon és hűségen* alapul.
25 Ezért most, hogy levettétek a hazugságot, igazat mondjon mindegyikőtök az embertársának,+ mivel ugyanannak a testnek vagyunk a részei+. 26 Haragudjatok, de ne vétkezzetek.+ Ne menjen le úgy a nap, hogy dühösek vagytok.+ 27 Ne adjatok teret* az Ördögnek.+ 28 Aki lop, többé ne lopjon, inkább dolgozzon keményen, jó munkát végezve,+ hogy legyen mit adnia a szükségben levőknek.+ 29 Ne jöjjön ki ocsmány* szó a szátokon,+ hanem csak olyan, ami építő, ahogy a szükség kívánja, hogy hasznukra váljon azoknak, akik hallják.+ 30 Továbbá ne okozzatok bánatot Isten szent szellemének,+ amellyel el lettetek pecsételve+ arra a napra, amikor a váltság által megszabadítanak titeket+.
31 Szabaduljatok meg minden rosszindulatú keserűségtől,+ haragtól, indulattól, ordítozástól, becsmérlő beszédtől,+ és mindentől, ami ártalmas.+ 32 Legyetek egymáshoz kedvesek, gyöngéden könyörületesek,+ és készségesen bocsássatok meg egymásnak, mint ahogy Isten is készségesen megbocsátott nektek Krisztus által.+