János
3 Volt pedig a farizeusok között egy ember, név szerint Nikodémusz+, a zsidók egyik vezetője. 2 Nikodémusz elment Jézushoz éjszaka,+ és ezt mondta neki: „Rabbi+, tudjuk, hogy olyan tanító vagy, akit Isten küldött, mert senki sem tehet olyan jeleket+, amilyeneket te teszel, csak ha vele van az Isten.”+ 3 Jézus erre ezt mondta neki: „Teljesen biztos lehetsz benne, hogy ha valaki újra nem születik*,+ nem láthatja az Isten királyságát.”+ 4 Nikodémusz így szólt hozzá: „Hogyan születhet meg az ember, ha egyszer öreg? Talán bemehet másodszor is az anyja méhébe, és megszülethet?” 5 Jézus így válaszolt: „Teljesen biztos lehetsz benne, hogy ha valaki nem születik víztől+ és szellemtől,+ nem mehet be az Isten királyságába. 6 Ami a testtől születik, az test, ami pedig a szellemtől születik, az szellem. 7 Ne csodálkozz azon, hogy azt mondtam neked, újra kell születnetek. 8 A szél ott fúj, ahol akar, és hallod a hangját, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Így van ez mindenkivel, aki a szellemtől született.+”
9 Nikodémusz erre megkérdezte: „Hogyan lehetséges mindez?” 10 Jézus így válaszolt neki: „Izrael tanítója vagy, és nem tudod ezeket? 11 Teljesen biztos lehetsz benne, hogy mi arról beszélünk, amit tudunk, és arról tanúskodunk, amit láttunk, de ti nem fogadjátok el azt, amiről tanúskodunk. 12 Ha földi dolgokról beszélek nektek, és nem hisztek, hogyan fogtok hinni, ha égi dolgokról beszélek nektek? 13 Továbbá egy ember sem ment fel az égbe,+ csak az, aki az égből jött le:+ az Emberfia. 14 És ahogy Mózes felemelte a kígyót a pusztában,+ úgy kell hogy felemeljék az Emberfiát is,+ 15 hogy mindenkinek, aki hisz benne, örök élete legyen.+
16 Mert Isten annyira szerette a világot, hogy az egyszülött Fiát adta,+ hogy aki hisz benne, ne pusztuljon el, hanem örök élete legyen.+ 17 Mert Isten nem azért küldte el a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy a világ megmeneküljön általa.+ 18 Aki hisz benne, azt nem ítélik el.+ Aki nem hisz benne, azt már elítélték, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának a nevében.+ 19 Az ítéletnek pedig az az alapja, hogy a világosság eljött a világba,+ de az emberek inkább a sötétséget szerették, semmint a világosságot, mert a tetteik gonoszak voltak. 20 Mert mindenki, aki gonosz dolgokat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem jön a világosságra, nehogy lelepleződjenek* a tettei. 21 De aki azt teszi, ami igaz, az a világosságra jön,+ hogy nyilvánvalóvá legyen, hogy a tettei összhangban vannak Isten akaratával.”
22 Ezek után Jézus a tanítványaival Júdea vidékére ment, és ott maradt velük egy ideig, és keresztelt+. 23 Ámde János is keresztelt a Szálim közelében levő Ainonban, mert ott bőven volt víz,+ és az emberek egyre csak mentek, és megkeresztelkedtek;+ 24 Jánost ugyanis még nem vetették börtönbe.+
25 János tanítványai ekkor vitatkozni kezdtek egy zsidóval a megtisztulásról. 26 Ezután elmentek Jánoshoz, és ezt mondták neki: „Rabbi, aki veled volt a Jordánon túl, akiről tanúskodtál,+ keresztel, és mindenki hozzá megy.” 27 János így válaszolt: „Semmit sem kaphat az ember, ha nem az égből adták neki. 28 Ti magatok vagytok a tanúi annak, hogy megmondtam, én nem a Krisztus vagyok,+ hanem engem előtte küldtek el+. 29 Az a vőlegény, akié a menyasszony.+ A vőlegény barátjának pedig – amikor ott áll, és hallja őt – nagy örömet szerez a vőlegény hangja. Az örömöm ezért teljessé lett. 30 Neki tovább kell növekednie, nekem pedig kisebbé kell válnom.”
31 Aki felülről jön,+ az felette van mindenki másnak. Aki a földről való, az földi, és földi dolgokról beszél. Aki az égből jön, az felette van mindenki másnak.+ 32 Ő arról tanúskodik, amit látott és hallott,+ de senki nem fogadja el azt, amiről tanúskodik.+ 33 Aki elfogadja azt, amiről tanúskodik, az pecsétjét teszi* arra, hogy Isten igaz.+ 34 Mert akit az Isten küldött el, az az Isten szavait szólja,+ mert ő nem fukarkodik* a szellemmel. 35 Az Atya szereti a Fiút,+ és mindent neki adott+. 36 Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van,+ aki viszont nem engedelmeskedik a Fiúnak, az nem látja majd meg ezt az életet,+ hanem az Isten haragja marad rajta.+