János
3 Volt pedig a farizeusok között egy ember, név szerint Nikodémusz+, a zsidók egyik vezetője. 2 Nikodémusz elment Jézushoz éjszaka,+ és ezt mondta neki: „Rabbi,+ tudjuk, hogy olyan tanító vagy, akit Isten küldött, mert senki sem tehet olyan jeleket+, amilyeneket te teszel, csak ha vele van az Isten.”+ 3 Jézus erre ezt mondta neki: „Teljesen biztos lehetsz benne, hogy ha valaki újra nem születik,+ nem láthatja az Isten királyságát.”+ 4 Nikodémusz így szólt hozzá: „Hogyan születhet meg az ember, ha egyszer öreg? Talán bemehet másodszor is az anyja méhébe, és megszülethet?” 5 Jézus így válaszolt: „Teljesen biztos lehetsz benne, hogy ha valaki nem születik víztől+ és szellemtől,+ nem mehet be az Isten királyságába. 6 Ami a testtől születik, az test, ami pedig a szellemtől születik, az szellem. 7 Ne csodálkozz azon, hogy azt mondtam neked, újra kell születnetek.+ 8 A szél ott fúj, ahol akar, és hallod a hangját, de nem tudod, honnan jön, és hová megy. Így van ez mindenkivel, aki a szellemtől született.”+
9 Nikodémusz erre megkérdezte: „Hogyan lehetséges mindez?” 10 Jézus így válaszolt neki: „Izrael tanítója vagy, és nem tudod ezeket? 11 Teljesen biztos lehetsz benne, hogy mi arról beszélünk, amit tudunk, és arról tanúskodunk, amit láttunk,+ de ti nem fogadjátok el azt, amiről tanúskodunk.+ 12 Ha földi dolgokról beszélek nektek, és nem hisztek, hogyan fogtok hinni, ha égi dolgokról beszélek nektek?+ 13 Továbbá egy ember sem ment fel az égbe,+ csak az, aki az égből jött le:+ az Emberfia. 14 És ahogy Mózes felemelte a kígyót a pusztában,+ úgy kell hogy felemeljék az Emberfiát is,+ 15 hogy mindenkinek, aki hisz benne, örök élete legyen.+
16 Mert Isten annyira szerette a világot, hogy az egyszülött Fiát adta,+ hogy aki hisz benne, ne pusztuljon el, hanem örök élete legyen.+ 17 Mert Isten nem azért küldte el a Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy a világ megmeneküljön általa.+ 18 Aki hisz benne, azt nem ítélik el.+ Aki nem hisz benne, azt már elítélték, mert nem hitt Isten egyszülött Fiának a nevében.+ 19 Az ítéletnek pedig az az alapja, hogy a világosság eljött a világba,+ de az emberek inkább a sötétséget szerették, semmint a világosságot, mert a tetteik gonoszak voltak.+ 20 Mert mindenki, aki gonosz dolgokat tesz, gyűlöli a világosságot, és nem jön a világosságra, nehogy lelepleződjenek* a tettei. 21 De aki azt teszi, ami igaz, az a világosságra jön,+ hogy nyilvánvalóvá legyen, hogy a tettei összhangban vannak Isten akaratával.”
22 Ezek után Jézus a tanítványaival Júdea vidékére ment, és ott maradt velük egy ideig, és keresztelt.+ 23 Ámde János is keresztelt a Szálim közelében levő Ainonban, mert ott bőven volt víz,+ és az emberek egyre csak mentek, és megkeresztelkedtek;+ 24 Jánost ugyanis még nem vetették börtönbe.+
25 János tanítványai ekkor vitatkozni kezdtek egy zsidóval a megtisztulásról. 26 Ezután elmentek Jánoshoz, és ezt mondták neki: „Rabbi, aki veled volt a Jordánon túl, akiről tanúskodtál,+ keresztel, és mindenki hozzá megy.” 27 János így válaszolt: „Semmit sem kaphat az ember, ha nem az égből adták neki. 28 Ti magatok vagytok a tanúi annak, hogy megmondtam, én nem a Krisztus vagyok,+ hanem engem előtte küldtek el.+ 29 Az a vőlegény, akié a menyasszony.+ A vőlegény barátjának pedig – amikor ott áll, és hallja őt – nagy örömet szerez a vőlegény hangja. Az örömöm ezért teljessé lett. 30 Neki tovább kell növekednie, nekem pedig kisebbé kell válnom.”+
31 Aki felülről jön,+ az felette van mindenki másnak. Aki a földről való, az földi, és földi dolgokról beszél. Aki az égből jön, az felette van mindenki* másnak.+ 32 Ő arról tanúskodik, amit látott és hallott,+ de senki nem fogadja el azt, amiről tanúskodik.+ 33 Aki elfogadja azt, amiről tanúskodik, az pecsétjét teszi arra, hogy Isten igaz.+ 34 Mert akit az Isten küldött el, az az Isten szavait szólja,+ mert ő nem fukarkodik* a szellemmel. 35 Az Atya szereti a Fiút,+ és mindent neki adott.+ 36 Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van,+ aki viszont nem engedelmeskedik a Fiúnak, az nem látja majd meg ezt az életet,+ hanem az Isten haragja marad rajta.+