Máté
13 Azon a napon Jézus kiment a házból, és leült a tengernél. 2 Olyan nagy tömeg gyűlt össze hozzá, hogy beszállt egy csónakba, leült, az egész sokaság pedig a parton állt.+ 3 Ekkor sok mindent mondott el nekik szemléltetésekben,+ így szólva: „Egy magvető kiment vetni.+ 4 És amint vetett, némelyik mag az út szélére esett, majd jöttek a madarak, és felették azokat.+ 5 Más magok sziklás talajba hullottak, ahol nem volt sok föld, és azonnal kihajtottak, mert nem volt mély a föld.+ 6 De amikor felkelt a nap, megperzselődtek és elszáradtak, mivel nem volt gyökerük. 7 Más magok a tövisbokrok közé estek. A tövisbokrok megnőttek, és megfojtották őket.+ 8 Más magok pedig a jó földbe estek, és termést kezdtek hozni: az egyik 100-szorost, a másik 60-szorost, és volt, amelyik 30-szorost.+ 9 Akinek van füle, hallja!+”
10 Odamentek hát hozzá a tanítványok, és ezt kérdezték tőle: „Miért szemléltetésekben szólsz hozzájuk?”+ 11 Ezt felelte: „Nektek Isten megengedte*, hogy megértsétek az egek királyságának szent titkait+, de nekik nem. 12 Mert akinek van, annak még többet adnak, és bőven lesz neki, de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van.+ 13 Azért szólok hozzájuk szemléltetésekben, mert néznek, de hiába néznek, és hallanak, de hiába hallanak, és az értelmét sem fogják fel.+ 14 És beteljesedik rajtuk Ézsaiás próféciája, amely így szól: »Hallotok majd, de semmiképpen nem fogjátok fel az értelmét, és néztek majd, de semmiképpen nem láttok.+ 15 Mert érzéketlenné vált* ennek a népnek a szíve. A fülükkel hallottak ugyan, de nem figyeltek,* a szemüket pedig behunyták. Azért tettek így, nehogy valaha is lássanak a szemükkel, halljanak a fülükkel, és felfogják az értelmét a szívükkel, és megtérjenek, és meggyógyítsam őket.«+
16 Ti azonban boldogok vagytok, mert a szemetek lát és a fületek hall.+ 17 Higgyétek el, hogy sok próféta és igazságos ember szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látta,+ és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta.
18 Figyeljetek hát a magvetőről szóló szemléltetésre.+ 19 Ha hallja valaki a királyság szavát, de nem fogja fel az értelmét, eljön a gonosz+, és elragadja azt, amit a szívébe vetettek. Ez az a mag, amelyik az út szélére esett.+ 20 A sziklás talajba hullott mag az, aki hallja a szót, és rögtön örömmel fogadja.+ 21 De mivel nincsen gyökere, csak egy ideig marad meg, és miután nyomorúság vagy üldözés támad a szó miatt, rögtön elbotlik. 22 A tövisbokrok közé hullott mag az, aki hallja a szót, de ennek a világrendszernek az aggodalmai+ és a gazdagság megtévesztő hatalma* megfojtja a szót, és az* nem hoz termést.+ 23 A jó földbe vetett mag az, aki hallja a szót, és felfogja az értelmét, és hoz is termést: az egyik 100-szorost, a másik 60-szorost, és van, amelyik 30-szorost.+”
24 Egy másik szemléltetést is mondott nekik: „Az egek királysága ahhoz az emberhez hasonlítható, aki jó magot vetett a szántóföldjébe.+ 25 Míg az emberek aludtak, jött az ellensége, gyomot vetett a búza közé, és elment. 26 Amikor a vetés kihajtott, és termést hozott, a gyom is láthatóvá vált. 27 Ekkor előálltak a ház urának a rabszolgái, és ezt kérdezték tőle: »Uram, hát nem jó mag volt, amit a szántóföldedbe vetettél? Honnan van akkor benne gyom?« 28 Ő ezt mondta nekik: »Az ellenségem művelte ezt.«+ A rabszolgák így szóltak hozzá: »Akarod, hogy kimenjünk, és összeszedjük?« 29 Ezt mondta: »Nem, nehogy véletlenül a gyom összeszedése közben kiszaggassátok a búzát is. 30 Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratási időszakban megmondom az aratóknak, hogy előbb szedjék össze a gyomot, és kössék csomókba elégetésre, aztán menjenek, gyűjtsék be a búzát a raktáramba.+«”
31 Egy másik szemléltetést is mondott nekik: „Az egek királysága olyan, mint a mustármag, amelyet fogott egy ember, és elvetett a szántóföldjébe.+ 32 Ez a legapróbb minden mag közül, de amikor megnő, a legnagyobb a zöldségfélék között. Fa lesz belőle, és az ég madarai jönnek, és letelepednek az ágai között.”
33 Még egy másik szemléltetést is mondott nekik: „Az egek királysága olyan, mint a kovász, amelyet fogott egy asszony, összekevert három nagy mérték liszttel, és aztán az egész tészta megkelt.”+
34 Jézus mindezeket szemléltetésekben mondta a sokaságnak. Szemléltetés nélkül nem is beszélt nekik,+ 35 hogy beteljesedjen, amit Isten a próféta által mondott: „Szemléltetésekkel fogok beszélni, olyan dolgokat fogok hirdetni, amelyek rejtve vannak a megalapítás óta.”+
36 Miután elküldte a sokaságot, bement a házba. A tanítványai pedig odamentek hozzá, és ezt mondták: „Magyarázd meg nekünk a szántóföld gyomjáról szóló szemléltetést.” 37 Ezt válaszolta: „Aki a jó magot veti, az az Emberfia. 38 A szántóföld a világ.+ A jó mag a királyság fiai, a gyom viszont a gonosznak a fiai+, 39 és az ellenség, aki elvetette a gyomot, az Ördög. Az aratás egy világrendszer befejezése, az aratók pedig angyalok. 40 Amiképpen tehát a gyomot összeszedik és elégetik, úgy lesz a világrendszer befejezésekor.+ 41 Az Emberfia elküldi az angyalait, és összeszedik a királyságából mindazt, ami mások botlását okozza, és azokat, akik törvénytelenséget tesznek, 42 és a tüzes kemencébe dobják őket.+ Ott majd sírnak, és csikorgatják a fogukat. 43 Abban az időben az igazságosak olyan tündöklően fognak fényleni Atyjuk királyságában, mint a nap.+ Akinek van füle, hallja!
44 Az egek királysága olyan, mint a mezőn elrejtett kincs, amelyet egy ember megtalált és elrejtett. Örömében aztán elmegy, eladja mindenét, amije van, és megveszi azt a mezőt.+
45 Továbbá az egek királysága olyan, mint egy utazó kereskedő, aki drága gyöngyöket keres. 46 Miután talált egyetlen nagyon értékes gyöngyöt, elment, azonnal eladta mindenét, és megvette azt.+
47 Ezenkívül az egek királysága olyan, mint egy vonóháló, amelyet leeresztettek a tengerbe, és amely mindenfajta halat összegyűjtött. 48 Amikor megtelt, kihúzták a partra, leültek, és a jókat+ edényekbe gyűjtötték, a hasznavehetetleneket+ pedig eldobták. 49 Így lesz ez a világrendszer befejezésekor.+ Az angyalok kimennek, és elkülönítik a gonoszokat az igazságosaktól, 50 majd bedobják őket a tüzes kemencébe. Ott majd sírnak, és csikorgatják a fogukat.
51 Megértettétek mindezeket?” Azok ezt mondták neki: „Igen.” 52 Ekkor így szólt hozzájuk: „Ugyanígy minden tanító, akit az egek királyságáról tanítanak, olyan, mint egy ember, egy házigazda, aki újat és régit hoz elő a kincsestárából.”
53 Jézus pedig, amikor befejezte ezeket a szemléltetéseket, elment onnan. 54 Miután hazatért+, tanítani kezdte az embereket a zsinagógájukban, azok pedig ámultak, és ezt mondták: „Hogy lehet, hogy ez az ember ilyen bölcs, és hogy ilyen hatalmas tetteket hajt végre?+ 55 Nem az ács fia ez?+ Az anyját nem Máriának hívják, és a testvéreit Jakabnak, Józsefnek, Simonnak és Júdásnak?+ 56 És a húgai nem mind itt laknak velünk? Akkor hogyan képes ez az ember minderre?+” 57 És megbotránkoztak miatta.+ Jézus pedig így szólt hozzájuk: „Egy prófétát mindenhol tisztelnek, kivéve a hazájában és a saját családjában*.”+ 58 Nem is vitt ott véghez sok hatalmas cselekedetet a hitetlenségük miatt.