Lukács
14 Egy másik alkalommal elment sabbaton a farizeusok+ egyik vezetőjének a házába étkezni, és feszülten figyelték őt. 2 Volt a házban egy vízkóros ember. 3 Erre Jézus megkérdezte a törvénytudókat és a farizeusokat: „Szabad gyógyítani sabbaton, vagy nem?”+ 4 De azok csak hallgattak. Akkor rátette a kezét az emberre, meggyógyította és elküldte. 5 Aztán ezt mondta nekik: „Ki az közületek, aki, ha a fia vagy a bikája kútba esik,+ nem húzza ki azonnal sabbatnapon?”+ 6 És nem tudtak erre mit felelni.
7 Aztán elmondott a meghívottaknak egy szemléltetést, mivel megfigyelte, hogyan választják ki maguknak a főhelyeket+. Így szólt hozzájuk: 8 „Ha valaki meghív egy menyegzőre, ne telepedj le a főhelyre.+ Lehet, hogy meghívott olyan valakit is, aki nagyobb tiszteletben áll, mint te. 9 Majd odajön az, aki mindkettőtöket meghívott, és ezt mondja neked: »Engedd át neki a helyedet.« És akkor szégyenkezve elindulsz, hogy a legutolsó helyet foglald el. 10 Hanem ha meghívnak, menj, és telepedj le a legutolsó helyre, hogy amikor odajön az, aki meghívott téged, ezt mondja neked: »Barátom, menj előrébb.« Akkor tisztelni fog a többi vendég*.+ 11 Mert mindenkit, aki felmagasztalja magát, meg fognak alázni, és aki megalázza magát, azt fel fogják magasztalni.+”
12 A továbbiakban aztán ahhoz is szólt, aki meghívta őt: „Amikor ebédet vagy vacsorát adsz, ne a barátaidat vagy testvéreidet vagy rokonaidat vagy gazdag szomszédaidat hívd meg. Valamikor talán még ők is meghívnak téged viszonzásul, és ezzel visszafizetik neked a vendégszeretetet.+ 13 Hanem amikor vendégséget rendezel, szegényeket, nyomorékokat, sántákat, vakokat hívjál meg,+ 14 és boldog leszel, mivelhogy nincs miből visszafizetniük neked.+ Mert az igazságosak feltámadásakor+ lesz ez visszafizetve neked.”
15 Ezek hallatán az egyik vendég így szólt hozzá: „Boldog, aki Isten királyságában étkezik.”
16 Jézus ezt mondta neki: „Egy ember nagy vacsorát adott,+ és sokakat meghívott. 17 Amikor eljött a vacsora ideje, elküldte a rabszolgáját, hogy szóljon a meghívottaknak: »Gyertek, mert minden készen van már.« 18 De azok mind elkezdtek mentegetőzni.+ Az első ezt mondta neki: »Szántóföldet vettem, és ki kell mennem megnézni. Kérlek, ments ki az uradnál!« 19 Egy másik pedig ezt mondta: »Öt pár igavonó marhát vettem, megyek, kipróbálom őket. Kérlek, ments ki az uradnál!«+ 20 Megint egy másik így szólt: »Éppen most nősültem, és emiatt nem tudok elmenni.« 21 Visszatért hát a rabszolga, és beszámolt ezekről az urának. Akkor a ház ura megharagudott, és ezt mondta a rabszolgájának: »Menj ki gyorsan a város főutcáira és szűk utcáira, és hozd be ide a szegényeket, a nyomorékokat, a vakokat és a sántákat.« 22 Idővel a rabszolga ezt mondta: »Uram, megtettem, amit parancsoltál, de még mindig van hely.« 23 Az úr ekkor így szólt a rabszolgához: »Menj ki az utakra és a szűk utcákra, és kényszerítsd az embereket, hogy bejöjjenek, és így megteljen a házam.+ 24 Mert mondom nektek, hogy a meghívottak közül senki sem fogja megízlelni a vacsorámat.+«”
25 Nagy tömeg ment vele együtt, és ő megfordult, és így szólt hozzájuk: 26 „Ha valaki hozzám jön, és nem gyűlöli apját, anyját, feleségét, gyermekeit, fiú- és lánytestvéreit, igen, még a saját életét is,+ nem lehet a tanítványom.+ 27 Aki nem hordozza a kínoszlopát, és nem jön utánam, nem lehet a tanítványom.+ 28 Például ki az közületek, aki, ha tornyot akar építeni, nem ül le előbb, és nem számítja ki a költségeket, hogy lássa, telik-e neki arra, hogy elkészüljön vele? 29 Különben lehet, hogy lerakja az alapját, de nem képes befejezni, és a szemlélők mind gúnyolódni kezdenek rajta, 30 ezt mondva: »Ez az ember elkezdett építkezni, de nem volt képes befejezni.« 31 Vagy melyik király az, amelyik hadba vonul egy másik király ellen, de nem ül le előbb, és nem tanácskozik, hogy vajon 10 000 fős katonasággal szembe tud-e szállni azzal, aki 20 000-rel jön ellene?+ 32 Mert ha nem tud, akkor követeket küld ki, és békét kér, amíg az még távol van. 33 Éppígy biztosak lehettek abban, hogy senki sem lehet a tanítványom közületek, aki búcsút nem mond* mindennek, amije van.+
34 A só, persze, jó. De ha a só elveszti az ízét, mivel ízesítik meg?+ 35 Sem a földre, sem a trágyára nem alkalmas. Kidobják. Akinek van füle a hallásra, hallja!+”