János

19 Majd Pilátus megkorbácsoltatta Jézust.+ 2 A katonák pedig töviskoronát fontak, a fejére tették, bíborszínű köntöst adtak rá,+ 3 odaléptek hozzá, és ezt mondogatták neki: „Légy üdvözölve, te zsidók királya!”, és arcul csapták.+ 4 Pilátus pedig ismét kiment, és így szólt a zsidókhoz: „Nézzétek, kihozom őt nektek, hogy megtudjátok, én semmiben sem találom bűnösnek.”+ 5 Jézus tehát kijött a bíborszínű köntösben, fején a töviskoronával. Pilátus pedig ezt mondta nekik: „Íme, az ember!” 6 Amikor azonban a magas rangú papok és a hivatalszolgák látták őt, így kiáltoztak: „Feszítsd oszlopra! Feszítsd oszlopra!”+ Pilátus ezt mondta nekik: „Vigyétek el, és végezzétek ki* ti, mert én semmiben sem találom bűnösnek.”+ 7 A zsidók így válaszoltak neki: „Nekünk van törvényünk, és a törvény szerint meg kell halnia,+ mert Isten fiának mondta magát.”+

8 Amikor Pilátus hallotta, amit mondanak, még nagyobb félelem fogta el. 9 Újra bement a kormányzói palotába, és ezt kérdezte Jézustól: „Honnan való vagy?” De Jézus nem válaszolt.+ 10 Pilátus ezért ezt mondta neki: „Éppen nekem nem válaszolsz? Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy szabadon engedjelek, és hatalmam van arra, hogy kivégezzelek*?” 11 Jézus így válaszolt: „Semmi hatalmad sem lenne felettem, ha nem kaptál volna hatalmat felülről.+ Ezért nagyobb bűne van annak, aki engem átadott neked.”

12 Pilátus ezért továbbra is kereste a módját, hogy szabadon engedje őt. A zsidók azonban így kiáltoztak: „Ha ezt szabadon engeded, nem vagy a császár barátja. Aki királynak mondja magát, az a császárral száll szembe*.”+ 13 Miután Pilátus hallotta ezeket, kihozta Jézust, és leült a bírói székbe azon a helyen, amelyet Kövezetnek, héberül pedig Gabbatának hívnak. 14 A pászka előkészületi napja+ volt ekkor, és a 6. óra körül járt az idő. Pilátus ezt mondta a zsidóknak: „Íme, a királyotok!” 15 Ők azonban így kiáltoztak: „El vele! El vele! Feszítsd őt oszlopra!” Pilátus így szólt hozzájuk: „A királyotokat végezzem ki?” A magas rangú papok ezt válaszolták: „Nekünk nem királyunk van, hanem császárunk.” 16 Ezután átadta nekik, hogy feszítsék oszlopra.+

Így aztán átvették Jézust. 17 Ő maga vitte a kínoszlopot, és kiment az úgynevezett Koponyahelyre,+ melyet héberül Golgotának hívnak.+ 18 Ott oszlopra feszítették őt,+ és még két másik férfit is. Jézus volt középen, az egyik férfi az egyik oldalán, a másik férfi pedig a másikon.+ 19 Pilátus feliratot is készített egy táblára, és feltette a kínoszlopra. Ezt írta rá: „A názáreti Jézus, a zsidók királya”.+ 20 A feliratot sok zsidó olvasta, mert Jézust a városhoz közel feszítették oszlopra, és a felirat héberül, latinul és görögül volt írva. 21 A magas rangú zsidó papok azonban ezt mondták Pilátusnak: „Ne azt írd: »A zsidók királya«, hanem azt, amit ő mondott: »A zsidók királya vagyok.«” 22 Pilátus így válaszolt: „Amit írtam, megírtam.”

23 Miután a katonák oszlopra feszítették Jézust, fogták a felsőruháit, és négy részre osztották, mindegyik katonának jutott egy. Majd fogták az alsóruhát is, ez azonban varratlan volt, felülről egybeszőve egész hosszában, 24 így hát ezt mondták egymásnak: „Ne tépjük el, hanem sorsvetéssel döntsük el, hogy kié legyen.”+ Azért volt ez, hogy beteljesedjen az írás: „Elosztották maguk között a ruháimat, és sorsot vetettek rájuk.”+ A katonák pontosan ezt tették.

25 Jézus kínoszlopánál pedig ott állt az anyja+ és anyjának a lánytestvére, ezenkívül Mária, Klópás felesége, és Mária Magdaléna.+ 26 Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és az a tanítvány, akit szeretett,+ így szólt az anyjához: „Asszony, mostantól ő a te fiad!” 27 Azután ezt mondta a tanítványnak: „Mostantól ő a te anyád!” És ez a tanítvány attól az órától fogva a saját otthonába fogadta őt.

28 Ezután Jézus, mivel tudta, hogy most már minden végbement, ezt mondta, hogy beteljesüljön az írás: „Szomjas vagyok.”+ 29 Volt ott egy savanyú borral teli korsó. Ezért izsópszárra tettek egy szivacsot, amelyet átitattak a savanyú borral, és a szájához emelték.+ 30 Mikor aztán Jézus megízlelte a savanyú bort, ezt mondta: „Elvégeztetett!”+ És a fejét lehajtva kilehelte utolsó leheletét.+

31 Mivel ekkor előkészületi nap+ volt, a zsidók arra kérték Pilátust, hogy töresse el a megfeszített emberek lábát, és vetesse le a holttesteket, hogy ne maradjanak sabbaton a kínoszlopon+ (ekkor ugyanis nagy sabbat volt).+ 32 Odamentek tehát a katonák, és eltörték az elsőnek a lábát, és a másikét is, akit vele együtt feszítettek oszlopra. 33 De amikor Jézushoz értek, látták, hogy már halott, és nem törték el a lábát. 34 Az egyik katona azonban az oldalába döfött egy lándzsát,+ és azonnal vér és víz jött ki. 35 Az a személy tanúsítja ezt, aki látta a történteket, és igaz, amit mond. Ő tudja, hogy az igazat mondja, és azért mondja, hogy ti is higgyetek.+ 36 Igen, ezek azért történtek, hogy beteljesedjen az írás: „Egyetlen csontját sem fogják összetörni.”+ 37 És egy másik írás így szól: „Néznek majd arra, akit átszúrtak.”+

38 Ezek után pedig az Arimateából való József, aki tanítványa volt Jézusnak – de csak titokban, mert félt a zsidóktól+ –, arra kérte Pilátust, hogy engedje meg, hogy levegye Jézus testét. Pilátus pedig engedélyt adott neki erre. József elment hát, és levette a holttestet.+ 39 Eljött Nikodémusz+ is – aki először éjszaka ment hozzá –, és hozott körülbelül százfontnyi mirhából és aloéból készült keveréket.+ 40 Fogták tehát Jézus testét, és a zsidó temetési szokásoknak megfelelően a fűszerekkel együtt lenvászonba tekerték.+ 41 Egyébként azon a helyen, ahol kivégezték*, volt egy kert, a kertben pedig egy új sír+, amelybe még soha senkit nem fektettek. 42 Mivel előkészületi napjuk+ volt a zsidóknak, és a sír közel volt, ide fektették Jézust.